Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. december 14. 06:58 Élet

„Miután beöltözünk, a bolondok háza fogad minket” – ápolók beszélnek életük legnehezebb heteiről

Ibolya évtizedek óta dolgozik ápolóként egy kisebb vidéki kórházban. Hozzá van szokva a 12 órás éjszakai műszakokhoz, a legelesettebb emberek ellátásához és az erőszakos, olykor rátámadó betegekhez. Olyan kemény időszaka azonban még életében nem volt, mint az elmúlt hetekben.

Novemberben egy pihenőnapja sem volt, éjszakánként egyedül látott el akár húsz embert. Az osztályán nem kezelnek koronavírusos betegeket, de az átvezénylések és a lebetegedő kollégák miatt harmadannyian dolgoznak, mint a járvány előtt. „Borzasztó, hogy minden nap menni kell” – mondta.

Kimerültsége általános az általam elért közel tíz ápoló között. Az emberhiányból fakadó kizsigereltség, az átvezénylések miatti kiszámíthatatlanság és a körülöttük pusztító világjárvány minden lelki nehézsége mellett árnyékként vetül életükre az az egzisztenciális bizonytalanság, amelybe a politika taszította őket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ápolók úgy érzik, a teljes bizonytalanságba taszították őketPont a világjárvány kellős közepén alakítják át gyökerestől a szakmát, és ez tanácstalanságot, frusztrációt szül.

Bár a meggyötörtség általános a megkérdezett ápolóknál, zömében egészen eltérő élethelyzetben néznek szembe pályafutások legnagyobb kihívásával. Van, aki otthonában küzd a koronavírussal, más Covid-osztályokon szembesül nap mint nap a vírus kegyetlenségével, és vannak olyanok, akik irigykedve néznek a Covid-osztályon dolgozókra.

Utóbbiak közé tartozik a cikk elején említett Ibolya is. A kisvárosi kórházban ugyanis nincs telítődve a Covid-osztály, és szerinte emberségesebb körülmények között dolgozhatnak az ottani ápolók. A Covid-osztályon egy nap ugyanis kétszer három órát tölthetnek a betegek között, ráadásul Ibolyával szemben nem szűkölködnek pihenőnapokban.

Hasonlóan beszélt Covid-osztályra vezényelt kollégáiról egy nagyvárosi kórház ápolója is. „Biztonságos védőfelszerelésben vannak, teljes ellátásban részesülnek, a munka is kevesebb. Jobban is érzik magukat” – mondta. Covid-osztályokon dolgozó ápolókkal beszélve ezek az állítások azonban inkább azt szemléltetik, hogy milyen embert próbáló lehet az egészségügy egyéb területein dolgozni, nem pedig azt, hogy egy világjárvány idején milyen üdítő a fertőző osztályon.

Orvos a koronavírusos betegek fogadására kialakított intenzív osztályon a budapesti Szent János Kórházban. Fotó: Balogh Zoltán/MTI

A fertőző osztályokon ugyan valóban kevesebb időt, egy műszakban kétszer három órát töltenek el, a speciális védőruhában azonban ez is megerőltető. Egy műszakban kétszer kell levetkőzni és felöltözni, ez önmagában négyszer 20-30 perces tevékenység, amely rendkívüli figyelmet kíván, mivel az ápolók szerint sokan ilyenkor fertőződnek meg.

„50 fok van a ruhában, miközben enni-inni nem tudunk, fizikailag nagyon megterhelő” – mondta egy Covid-osztályon dolgozó ápoló, aki szerint a felszerelés olyan nyomot hagy az arcán, hogy hazafele úton volt, hogy megijedtek tőle. „Miután beöltözünk, a bolondok háza fogad minket. Egy nagy káoszt kell elképzelni, ahol egyik betegtől rohanunk a másikhoz. Olyan, mintha egy más világban dolgoznánk” – mondta.

Szerinte húsz emberre egy ápoló jut, ennek legalább a kétszeresére lenne szükség. Ebből fakadóan a háromórás etapokhoz folyamatos koncentráció szükséges, egy hiba is akár végzetes lehet.

Ha végeztem, mindig azon kattog az agyam, hogy biztos mindent megcsináltam-e. Kicseréltem az infúziót? Megkapta a gyógyszerét? Sokszor nem tudjuk nyomon követni, hogy hol tartunk.

Egy megkérdezett évtizedek óta dolgozik intenzíves ápolóként, de lelkileg számára is rendkívül megterhelőek ezek a hetek. A legrémisztőbb számára visszatérően megtapasztalni, hogy milyen rendkívül gyorsan fordul válságosra egyes betegek állapota. „Előfordul, hogy egy beteg teljesen jól van, három órával később pedig már meghalt. Ez lelkileg nagyon nehéz” – mondta.

A gyors állapotromlások miatt sokszor orvos nélkül kell döntenie és cselekednie az ápolóknak. Ezt az így is rendkívüli élethelyzetet tovább nehezíti, hogy az emberhiány miatt számos esetben olyan ápolóknak kellene ezeket a döntéseket meghozniuk, akik sosem voltak hasonló helyzetben. Az emberhiány miatt ugyanis – érthető okokból – bőrgyógyászaton vagy például szociális intézményekben dolgozó ápolók kerültek Covid-osztályokra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmúlt 50 év egyik leghalálosabb hete lehetett Magyarországon az előzőA járvány terjedése talán megállt, de fel kell készülnünk arra, hogy a halálozás még egy ideig magas marad.

Az átvezényelt ápolók sok esetben nem ismerik az ekg-t, nem tudnak szúrni a vénába vagy újraéleszteni. „Hihetetlen nagy kihívás ilyen háttérrel, járványhelyzetben intenzív osztályon dolgozni, rengeteg félelem van bennük. Nagy frusztrációt jelent teljesen idegen környezetben, teljesen idegen emberekkel együtt dolgozni” – visszahangozta több ápoló véleményét egy vidéki kórház munkatársa.

Szerinte a járványkezelés egyik legnagyobb hibája, hogy egy-egy kórházi osztály kiürítésénél az ott dolgozókat nem együtt, csapatként kezelve irányítják át, hanem szétszedik őket. „Az egészségügyben teamekben kellene gondolkodni, kevésbé szerencsés frissen verbuválni új csapatokat” – mondta.

A csapatmunkát nemcsak az összeszokottság hiánya, a túlterheltség vagy a tudásbeli különbségek nehezítik, hanem maga a járvány is. A Covid-osztályokon a védőfelszerelések miatt jóformán meg sem ismerik egymást az ott dolgozók, ha nem látják egymás arcát. „Teamben kellene dolgoznunk, de nem igazán tudunk” – mondta egy ápoló.

Az elővigyázatosság és az általunk megkérdezettek szerint kielégítő védőfelszerelés ellenére naponta esnek ki a kórházi dolgozók koronavírusos fertőzés miatt, a folyamatos cserélődés pedig még inkább nehezíti az összeszokást. Bár olyan ápoló is volt, aki szerint az ő osztályán javult a helyzet mostanra, mivel egyre több megbetegedett ápoló tér vissza.

Gyógytornász a koronavírusos betegek fogadására kialakított intenzív osztályon a budapesti Szent János Kórházban. Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Számos országban beengedik a médiát a kórházakba, hogy a lakosság valós képet kapjon a kórházban dolgozók erőfeszítéseiről, munkakörülményeiről, a járvány által előidézett kihívásokról. Ezzel szemben Magyarországon a politikailag felügyelt állami hírügynökség is csak hónapok után készíthetett pár képet egy kórházban, a járványügyi szakértők nyilatkozatait kontrollálják, kórházi dolgozók nem is nyilatkozhatnak, az operatív törzs pedig szelektíven informál.

Eközben a járványtagadók bármiféle korlát nélkül hirdethetik tudományosan megalapozatlan állításaikat (legalábbis péntekig). „Engem az háborít fel, hogy engedik a járványellenes propagandát, ami nagyon nagy kárt okoz az egészségügynek. Aki úgy érzi, hogy az állami egészségügy nem ad neki megfelelő ellátást, ezeket a csodaszerűnek ígért megoldásokat fogja keresni” – mondta egy kisebb vidéki kórház ápolója.

Az elzárkózás nem segíti elő, hogy a lakosság szembesülhessen egy megbetegedés esetleges következményeivel, megértőbb legyen az egészségügyi dolgozókkal, reálisabban mérhesse fel, mire számíthat a forráshiányos egészségügytől. A járvány egyik legnagyobb drámája ugyanis az, hogy a szervezetlenség és a szűk erőforrások miatt a kórházba kerülő emberekről akár két-három napig sem kapnak érdemi információt a hozzátartozóik.

A nővérek hivatalosan nem adhatnak részletes információt a betegek állapotáról, az orvosoknak pedig sokszor egyszerűen nincs ideje arra, hogy ezzel foglalkozzanak. „A hozzátartozók ilyenkor persze ordítanak, amit persze megértek. Én is ezt tenném” – mondta egy ápoló.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Nem az a kérdés, hogy elkapjuk-e, hanem az, hogy mikor” - sorra betegednek meg az ápolók a telítődő kórházakbanA kórházak telítődésével az eleve kizsigerelt ápolók akár két-három ember munkáját végzik el, miközben számos munkatársuk kapta el a vírust.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet ápoló egészségügy koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Stubnya Bence
2024. május 24. 10:23 Adat, Élet

A fiatalok több mint fele legszívesebben elköltözne Magyarországról

Csak a ciprusi fiatalok között vannak vannak többen a magyaroknál a külföldre költözést tervezők az Európai Unió tagországainak mezőnyében.

Stubnya Bence
2024. május 24. 05:10 Adat, Élet

Gyorsabban jövünk ki a megélhetési válságból a várakozásokhoz képest

Egyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Fontos

Török Zoltán
2024. május 25. 05:07 Adat

Nagyot ugrott a pannon puma, de mire mentünk vele?

A régión belül különösen Magyarország és Szlovákia vált külföldi multik alacsony hozzáadott értékű termelőegységeinek lerakatává az uniós tagság 20 éve alatt.

Hajdu Miklós
2024. május 24. 13:41 Adat, Világ

Kolozsváron metrót építenek annyi pénzből, amennyiért a Déli Körvasutat fejlesztik Budapesten

Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a budapesti vasútfelújítás nem is érinti a vonal teljes hosszát, akkor olcsóbbra jön ki a kolozsvári metróépítés kilométerenkénti költsége.

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.