Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2020. november 25. 16:56 Adat, Közélet

Semmi értelme nincs az operatív törzs járvány-előrejelzésének

Heves megyében intenzíven, több mint 90 százalékkal nőtt a fertőzöttek száma, ennek ellenére itt még mindig kevesebb a fertőzött, mint a nyugati országrészben. Vas megyében 74, Nógrádban 55 százalékkal nőtt, míg Somogyban stagnál a fertőzöttek száma, Fejérben 32, Zalában 30 százalékkal kevesebb fertőzöttet mutattak ki.

Ezzel a néhány számmal próbálta érzékeltetni Müller Cecília országos tisztifőorvos múlt hétfőn, hogy az ország különböző részein hogyan alakult a járvány a megelőző héten. A területi trendek alakulása kifejezetten fontos információ, hiszen ez alapján akár differenciálni is lehet a védekezési intézkedéseket, a lakosság pedig jobban tisztába kerül azzal, hogy közvetlen környezetében mi a helyzet.

Elvileg ugyanezt a célt szolgálná az operatív törzzsel szoros kapcsolatban álló Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) úgynevezett korai előrejelző rendszere is, amely a szennyvíz víruskoncetrációjából igyekszik következtetni a járvány várható terjedésére. Épp ezért problémás, hogy Müller Cecília adatai köszönőviszonyban sincsenek az NNK előrejelzésével.

Egy-két hétre kellene előre látnunk

A népegészségügyi központ tavasz óta végez szennyvízvizsgálatokat, és az elmúlt időszakban ezeket már heti rendszerességgel közli a honlapján. Azt teszik közzé, hogy a megyeszékhelyeken és néhány egyéb településen alacsony, mérsékelt, emelkedett vagy magas volt-e a koronavírus szennyvízben mért koncentrációja, illetve, hogy ez a korábbiakhoz képest csökkenést, stagnálást, emelkedést vagy erős emelkedést jelent-e.

A közlés szerint ez azért fontos, mert a szennyvízben kimutatható koncentrációnövekedés 4-10 nappal előzi meg a tünetes megbetegedések számának növekedését, azaz állításuk szerint

az előrejelző rendszer által mutatott változás után egy-két héttel lehet a tényadatokban is hasonló változásra számítani.

Az azonban finoman szólva sem egyértelmű, hogy ez a változás pontosan mit jelent, az elég nehezen megfogható kategóriákról ugyanis semmit nem lehet tudni. Rejtély, hogy melyik az a pont, ahol stagnálásból emelkedésbe, majd erős emelkedésbe vált a trend, illetve mi a különbség az emelkedett és a magas szint között.

Persze ez nem lenne probléma, ha az előrejelzésekből valamennyire így is következtetni lehetne a tényleges trendekre. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy nem lehet. Az összehasonlíthatóságot némileg nehezíti, hogy az NNK a szennyvízadatokat a megyeszékhelyeken nézi, a tényleges megbetegedéseket pedig csak megyei szinten közli az operatív törzs. Ezek az adatok azonban nagyon élesen azért nem válhatnak el egymástól, hiszen a megyék többségében a lakosság 20-40 százaléka lakik a székhelyen, a munkaerőpiac miatt pedig ennél még nagyobb is az átfedés a két vizsgált csoport között.

A tisztifőorvos által múlt héten sorolt adatokat pedig az NNK számai egyáltalán nem jelezték előre. Abban a két megyében, ahol a leggyorsabban nőtt a fertőzöttek száma, a szennyvízadatok két héttel korábban ugyan növekedést jósoltak, de ezt követően már stagnálást, a koncentráció mértéke pedig végig mérsékelt maradt*Holott Vas például az egyik legfertőzöttebb megye volt az országban a népességarányos esetszám alapján.. Azokban a megyékben pedig, ahol javuló trendekről számolt be Müller Cecília, még szembetűnőbb a különbség. Fejér megyében például a megelőző két hétben emelkedő tendenciát mutattak a szennyvízadatok, és a koncentráció szintje is emelkedett lett, Zalában pedig semmi nem változott: végig mérsékelt szinten stagnált a koronavírus mennyisége a szennyvízben.

Fertőzöttek száma és koncentráció

Miután az adatok sehogy nem álltak össze, megnéztük, hogy ez csak véletlenül alakult-e így, vagy hosszabb távon sem működik az előrejelzésnek ez a formája. Nos, a múlt heti adatok alapján nem egyedi esetről volt szó.

Az elmúlt héten országos szinten tízezer főre átlagosan nagyjából 30 megbetegedés jutott. A legmagasabb ez a mutató Vas, illetve Hajdú-Bihar megyében volt, a legalacsonyabb pedig Somogyban és Komárom-Esztergomban.

Mivel azonban az NNK nem konkrét adatokat, hanem egy skálát ad meg, a fertőzöttek számát is legfeljebb egymáshoz tudjuk viszonyítani az egyes megyékben. Ez alapján a 47. héten a megyék többségében nagyjából megfelelt az országos átlagnak a fertőzések száma, de volt hét megye, ahol látványosan elmaradt ettől a szinttől, és egy, Vas, ahol pedig kiugrott.

Az NNK-adatok a 45. és 47. hét között négy megye esetében is végig emelkedett víruskoncentrációt mutattak a szennyvízben, Vas megye azonban nem volt közöttük. Sőt, ott végig mérsékelt szintet mértek. Ezzel szemben két olyan megye is van, ahol három hete folyamatosan emelkedett az NNK által kimutatott koncentráció, de a tényleges fertőzésszám múlt héten kifejezetten alacsony volt.

Fordított esetre is van példa: Debrecenben (ahol a Hajdú-Bihar megyeiek 40 százaléka lakik) két hete alacsony, azóta mérsékelt koncentrációt regisztráltak, múlt héten mégis Hajdú-Biharban volt népességarányosan a második legtöbb új eset az országban.

Trendek a szennyvízben és a valóságban

Nagyon hasonló a helyzet a tendenciáknál is. Itt azt vizsgáltuk meg, hogy az előző héthez viszonyítva hogyan változott a 47. héten az új esetek száma. Úgy általánosságban jó hír, hogy hét megyében is érezhetően csökkent, és mindössze csak egyben, Fejér megyében emelkedett. Itt egyébként két hete ezt jelezték előre az NNK adatai is*Bár az alapján, hogy egy héttel korábban Müller Cecília még csökkenő trendről számolt be, most pedig ehhez képest komoly fordulat jött, elég valószínűnek tűnik, hogy az adatközléssel is lehetett gond.. Ahogy hat másik megyében is, amelyek közül négyben most csökkenő trendet mutatnak a tényadatok.

Az elemzés szerint tehát a szennyvízadatok nem tűnnek túl jó előrejelzőnek. Az NNK heti beszámolóiban azonban még komolyabb elemzés nélkül is találhatunk furcsaságokat. Elég gyakran előfordulnak olyan fordulatok, amik nehezen magyarázhatóak, például emelkedett szint és emelkedő trend után egy héttel már mérsékelt szintet és stagnálást mutatnak a számok. Ezen a héten például Békéscsabán tűnt a legaggasztóbbnak a szennyvízhelyzet, hiszen az NNK szakértői emelkedett koncentrációt és emelkedő tendenciát mértek. Múlt héten azonban még épp itt volt a legkedvezőbb a helyzet mérsékelt és csökkenő koncetrációval.

A teljesen eltérő adatok miatt megkerestük az NNK-t, de a központ cikkünk megjelenéséig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy milyen protokoll szerint végzi a szennyvízminták vételét és kiértékelését. Ennek hiányában csak általánosságban, a nemzetközi szakirodalomra hagyatkozva tudjuk bemutatni, hogy az eljárás mennyire pontos (vagy pontatlan) segítség a járvány követéséhez.

Sok helyen elcsúszhat

A szennyvízbe az emberi széklettel jut a koronavírus (a vizelettel kevésbé jellemző módon), ami azt jelenti, hogy mielőtt a szennyvízzel elkezdenénk foglalkozni, azt kellene pontosan tudni, hogy milyen összefüggések vannak a szájüregből vagy garatból vett minták és a székletből vett minták PCR teszteredményei között. A helyzet bonyolultságát jelzi, hogy már itt elég nagy szórások mutatkoznak.

A mérések szerint ugyanis a székletmintákban időben elcsúszva jelenik meg a vírus, vagyis később, mint azt a garatmintából ki lehet mutatni, viszont ott sokkal tovább is észlelhető marad*Függetlenül attól, hogy aktív vagy inaktív, hiszen a kettő között a PCR vizsgálatok nem tudnak különbséget tenni.. Az adatok szórása meglehetősen nagy: egy felmérés szerint a székletminták fele átlagosan több mint 11 napig pozitív értéket mutat azután, hogy a garatmintában már nem tudja kimutatni a vírust a PCR. Ez azonban csak átlag, és előfordult olyan mérés is, amely öt héttel a negatív garatminta után is pozitív lett a székletmintára.

A kórházi ápolásra felvett betegek körében ugyanakkor még csak 15 százalékos a pozitív székletminták aránya, és ezt ráadásul nagyban befolyásolja, hogy a betegnek van-e hasmenéses tünete (általában nincs, de akinél van, annál sokkal nagyobb az aránya a pozitív eredménynek).

Mindez azt jelenti, hogy már a mérés kiindulópontját is sok tényező befolyásolja, és ezeket az analitikai módszer felállításánál figyelembe kell venni.

A szennyvízhálózatban a szennyvíz hígul, így annak koronavírus-koncentrációja is nagyságrendekkel csökken. A mintát ezért a szennyvíztelepen olyan helyről kell venni, ahol pontosan meghatározható, hogy mekkora lakosságtól és mekkora területről származik a szennyvíz. Azt is ki kell szűrni a mérésből, hogy a szennyvíz mennyisége naponta ingadozik, ezt úgy lehet például megtenni, hogy minden órában ugyanonnan, ugyanannyi mintát vesznek, és naponta a 24 órás eredményeket átlagolják.

Érdemes fenntartásokkal kezelni

Sajnos azonban ez sem tud kivédeni számos további változót, elég arra gondolni, hogy mennyire elviheti a hígítás mértékét egy egész napos eső, amely befolyik a csatornahálózatba. Ehhez hasonlóan csökkenti a mérés pontosságát, hogy a szennyvíz savassága (pH értéke) változó, de számít a szennyvíz hőmérséklete, az összesített szilárdtartalma és mikroorganizmus-tartalma is. Ezek pedig már napon belül is érdemben változhatnak.

A szennyvízből tehát csak úgy lehet(ne) viszonylag pontos fertőzöttségi adatokat kimutatni, hogy visszafelé számolnak: a minta átlagos mért koncentrációjából a becsült aznapi hígítás mértéke szerint visszakövetkeztetnek a széklet mennyiségében eredetileg lévő koronavírus-mennyiségre, és ha pontosan tudják, hogy a teljes szennyvízmennyiség a környék hány lakosától származik, akkor meg tudják becsülni, hogy hány fertőzött lehet a populációban (figyelembe véve, hogy a székletben a koronavírus időben is elcsúszva jelentkezhet). A legnagyobb probléma azonban az, hogy a fertőzöttek között 15-83 százalék között mozog a pozitív székletmintát adók aránya, ami meglehetősen nagy bizonytalanság.

Önmagában tehát a szennyvízben lévő átlagos koncentráció emelkedése vagy csökkenése nem mutatja meg pontosan a fertőzöttek számának alakulását, csak akkor, ha az említett változókat sikerül jó átlaggal megbecsülni. Ennek ellenére a szennyvízből való kimutatás hasznos eleme a járvány követésének, de az adatok pontosabb értelmezését csak a körülményeket jól ismerő szakemberek képesek elvégezni – a laikus közvélemény aligha, különösen nem az NNK közléséből.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mai nap jó példa arra, hogyan lehet játszani a járvány adataival, csalás nélkülEgyáltalán nem kell sok ahhoz, hogy az aktuális politikai döntések alátámasztásához szükséges adatok álljanak elő.

Adat Közélet koronavírus nemzeti népegészségügyi központ NNK operatív törzs Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2021. január 24. 12:34 Adat

Egyre kevesebb a jelentkező, nagy fába vágja a fejszét az új agráregyetem

Az agrárképzésekre jelentkezők száma csaknem megfeleződött, miközben a felvettek száma is háromnegyedére esett.

Jandó Zoltán
2021. január 20. 17:01 Adat

Akár hónapokat is várniuk kell a friss nyugdíjasoknak a pénzükre

Fél év szünet után ősszel újra megugrott a nyugdíjazások száma. Valójában már nyáron növekednie kellett volna, de ennyire lassú a rendszer.

Hajdu Miklós
2021. január 20. 12:10 Adat

A magyar járványadatok a legbiztatóbbak a visegrádi régióban

A november közepén bevezetett szigorítások fenntartásának köszönhetően mostanra a magyar adatok lettek a legbiztatóbbak a V4-es országok járványstatisztikái között.

Fontos

Stubnya Bence
2021. január 23. 07:29 Podcast

Úgy dolgozunk, mint 1800 körül, de korántsem biztos, hogy ez így is marad

A történelmi tapasztalatok alapján hosszú időt és sok kísérletezést igényel, hogy a technológiai változásokhoz alkalmazkodni tudjon a cégek munkaszervezése. Juhász Réka a G7 Podcast e heti vendége.

Hajdu Miklós
2021. január 22. 15:37 Világ

Brit helyett holland egyetemek lehetnek a magyar diákok új kedvencei

A brexit után az eddigieknél jóval kedvezőtlenebb feltételekkel tanulhatnak csak az Európai Unióból érkező diákok a brit egyetemeken, ami a hallgatói kiválóság és sokszínűség szempontjából rossz hír számukra.

Avatar
2021. január 22. 12:19 Tech

A jövő aligha alapulhat kizárólag megújuló energiatermelésen

További technikai áttörések kellenek ahhoz, hogy végleg megszabaduljunk a fosszilis energiahordozók égetésétől.