Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán Kasnyik Márton
2020. december 11. 06:56 Adat

Az elmúlt 50 év egyik leghalálosabb hete lehetett Magyarországon az előző

A szemünk előtt tetőzik a koronavírus-járvány augusztus végén indult második hulláma Magyarországon, ami sokkal nagyobb lett, mint az első, tavaszi. A hivatalosan regisztrált új fertőzöttek száma, a pozitív tesztek aránya és a szennyvízből kinyert minták elemzése egyaránt arra utal, hogy a járvány terjedése megállt, és a nemzetközi tapasztalatok is megerősítik, hogy a korlátozó intézkedések bevezetése után 4-5 héttel kezd megfordulni a helyzet.

A halálozás ugyanakkor továbbra is rendkívül magas, és még nyitott kérdés, hogy mennyire gyorsan és tartósan indulhat meg lefelé. Ha a csökkenés tempója nem elég gyors, akkor a halálozás akkor is hosszú ideig magas maradhat – így a végső áldozatszám is jelentősen emelkedhet -, ha egyébként a járvány terjedése megállt. Különösen, ha olyan magas szinten stabilizálódik a járvány, hogy a kórházakra a mostanihoz hasonló nyomást helyez.

Ami azt illeti, a második világháború óta kevés olyan egyhetes időszak volt, amikor többen haltak meg, mint az utóbbi hetekben. Egyelőre csak a 46. hétig, tehát november 15-éig állnak rendelkezésre a heti halálozási statisztikák, de már így is látszik, hogy a koronavírus mostani hullámát csak néhány korábbi, hasonlóan nehéz időszakhoz lehet hasonlítani. Csak három nagyobb kiugrást látni korábbról: az 1983-as és 86-os, sokat emlegetett hideg telek, és a legrosszabb halálozási statisztikát hozó ezredforduló néhány hete volt rosszabb. (Mint látható, a hideg téli hónapokban, és az éppen akkor tetőző influenza-szezonok idején jelentősen megugrik a halálozás, ami aztán augusztus végén, szeptember elején kerül a mélypontra. A nagyobb nyári hőhullámok idején is vannak megugrások.)

 

Ha csak az őszi időszakot nézzük, akkor az utóbbi 50 évben nem volt rosszabb ezeknél a heteknél. Ezt mutatja a középső ábra fent: itt a hetvenes évek óta látjuk az egyes hetek halálozási adatait, a pirossal jelölt legfrissebb két heti adat teljesen kívül van az eddig megszokott eloszláson.

És sajnos messze még a vége. Mint a fenti harmadik ábrán látható, a hivatalos*Tehát amelyeket a kormány napi rendszerességgel közöl. covid-halálozások egészen a múlt hétig meredeken emelkedtek, és amíg az adatok rendelkezésre állnak, addig a KSH által közzétett halálozási adatok is követik ezt. Sőt, a többlethalálozások*Ezt az idei heti adatok és a megelőző tíz év átlagos heti adatainak különbségeként számoltuk ki. a hivatalos covid-halálozásoknál is meredekebben emelkedtek: a november 15-ével befejeződő héten 659 hivatalos covid-áldozat volt, ám az ilyenkor szokásosnál 1252-vel többen haltak meg (ennek az eltérésnek több oka is lehet, bővebben a csillagra kattintva*Egyrészt nem teljesen világos, hogy minden elhunyt koronavírus-fertőzöttnél a covidot jelölik-e meg a halál okaként – elképzelhető, hogy bizonyos esetekben más okot jelölnek meg, vagy esetleg nem vesznek mintát, és ezért nem derül ki. Másrészt a kórházak leterheltsége miatt más betegségeknél is növekedhetett a halálozási arány. (Igaz, ennek a fordítottja is igaz, tavasszal a szokásosnál jobb halálozási mutatókat egyesek a kevesebb kórházi fertőzésnek, illetve a kevesebb munkahelyi, közlekedési stresszhatásnak tulajdonították.) De más technikai okok is vannak, például a hivatalos koronavírusos halálesetek jelentése is némi csúszásban van.).

Ha ez alapján*Feltételezve, hogy továbbra is követi a többlethalálozás a hivatalos covid-halálozások számát, és az arányuk is nagyjából állandó, tehát a többlethalálozás 1,75-ös szorzót kap a regisztrált koronavírus-áldozatokhoz képest. becsüljük a halálozás trendjét, akkor az előző héten már 4200-4500 halálozás lehetett,*Az évnek ebben a szakaszában heti 2500 fő a várt halálozás, ehhez képest emelkedhet még kétezer fővel az elhunytak száma, ha az utóbbi hetekben látott módon követi a regisztrált covid-halálozásokat a hivatalos halálozási statisztika. aminél már tényleg csak 1999-2000 fordulója volt rosszabb az utóbbi ötven évben. Többlethalálozásokkal számolva így valószínűleg már most meghaladhatja a tízezer főt a járvány áldozatainak száma, de ez a járvány lecsengő időszakában még tovább is emelkedhet.*Igaz, a többlethalálozásokat követő Euromomo megfigyelőrendszer kedvezőbb fordulatot jósol Magyarországon a 48. héttől kezdve.

A magyar számok egyébként nemzetközi összevetésben is kiemelkedőek voltak. A népességarányos halálozásban nagyjából az előző másfél hónapban szinte folyamatosan az első tíz ország között voltunk globálisan, a múlt héten pedig csak Bulgáriában és Szlovéniában jelentettek több koronavírushoz köthető halálesetet.

Ahogy az animáción is látszik (a csúszkát az elejére húzva ismét lejátszható), október vége óta egyértelműen Európában, és ezen belül is a szűkebb régiónkban hunytak el a legtöbben a járvány miatt. Magyarország pedig jelenleg kelet-közép-európai viszonyaltban sem áll jól. Azok az országok, ahol előbb léptek – mint például a többi visegrádi állam -, mostanra a korábbihoz képest jelentősen le tudták szorítani a covidhoz köthető halálozást.

A már hivatalosan közölt adatok egyébként megerősítik, hogy az idősebb korosztály a leginkább veszélyeztetett, és a határ Magyarországon is 65 évnél van. Az október 12. és november 15. közötti öt hétben a 75 és 79 közötti korosztályban nőtt leginkább a halálozás: közel másfélszer annyian haltak meg, mint az előző öt évben átlagosan ugyanebben az időszakban. A növekedés azonban 40 százalék felett volt a 65-69 és a 70-74 közöttiek körében, és meghaladta a 30 százalékot a 80 évnél idősebbeknél is.

 

A fiatalabbak eleve jóval alacsonyabb arányban és számban halnak, de így is érdekes, hogy néhány korosztályban nemhogy nőtt, de még csökkent is a halálozás. Ugyan csak kismértékben, de ez a helyzet az 55-59 év közöttiek esetében, illetve jóval nagyobb mértékben a 35-39 év közöttieknél is. Utóbbi körben főleg a férfiaknál látható javulás, az idén negyedével kevesebben haltak meg ebben az öt hétben, mint az előző öt év átlagában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar halálozási adatok Csehország legsötétebb időszakát idézikCsehországban egy hónapja volt csúcson a koronavírushoz köthető halálozások száma, a legfrissebb magyar adatok ezt a szintet közelítik.

Adat covid demográfia halál halálozás koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Fabók Bálint
2021. január 19. 12:44 Adat

Rekordmértékben estek tavaly az európai autóeladások

Több déli országban harmadával kevesebb új személyautót regisztráltak, mint 2019-ban. Magyarországon az átlagosnál kevésbé estek vissza az eladások.

Bucsky Péter
2021. január 16. 16:19 Adat, Élet

Vagy kinyírta, vagy a feketepiacra tolta a koronavírus a dohányzás jelentős részét

A szigorú járványügyi szabályok alatt akár tizedével is csökkent a cigarettavásárlás, de a feketepiac szerepe növekedhetett.

Avatar
2021. január 16. 12:28 Adat

Románia már leelőzte a visegrádi országokat több ágazat termelékenységében

A mezőgazdaságot leszámítva Románia a versenyszféra termelékenységében jórészt felzárkózott a visegrádi országokhoz, és vannak olyan ágazatok is, ahol az élre tört.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. január 18. 06:32 Közélet

A beoltások felpörgetését tényleg nem a magyar ellátórendszer kapacitásai nehezítik

Ha a számokat nézzük, az ellátórendszer korlátai nem látszanak, a szűk keresztmetszet egyelőre az, hogy nincs elég oltás, és sokan nem is akarják felvenni.

Avatar
2021. január 17. 16:25 Élet

Nemcsak anyagiakban, de boldogságérzetben is egyre jobban szétszakad a társadalom

A jövedelem természetesen befolyásolja a boldogságérzetet, de összességében inkább az számít, hogy milyen az ember társadalmi státusza, és ez is szétszakadóban van.

Kasnyik Márton
2021. január 17. 06:29 Világ

Öt dolog, amit a Trump-korszakból tanultam

Őrült Királyként, saját hazugságaiba gabalyodva fejezi be elnökségét, de már korábban is kemény tanulságokkal szolgált Donald Trump politikai pályafutása.