Az elmúlt ötven év legalacsonyabb halálozását hozta az idei 31. hét Magyarországon. A halálesetek számának csökkenésére lehetett számítani, de ennél korábban is várhattuk volna.
Nem csak a gazdaságot veti vissza, ha csődbe ragad egy ország, a várható élettartam is csökken, a gyermekhalandóság pedig drámaian megugrik.
A csapnivaló közlekedési morál és a kormányzati közlekedésbiztonsági politika szinte teljes hiánya is felelős a hazai utakon a balkáni és posztszovjet viszonyokért.
Csak a vándorlási egyenleg volt pozitív az utóbbi 11 évben, a halálozást a járvány növelte, a születések számának kedvező trendje pedig tavaly tört meg.
Bár az elkerülhető halálozások száma csökken, nemzetközi összevetésben így is rendkívül magas. Márpedig ez a mutatószám jól jelzi egy egészségügyi rendszer hatékonyságát.
Az elmúlt években akár lassulhatott is volna a népességfogyás Magyarországon, ha nem jön a járvány. A pandémia azonban évszázados csúcsra növelte a halálozást.
A negyedik hullám adataiból elég jól lekövethető, hogy a korábbi járványcsúcsok idején több ezer ember életét mentették meg a korlátozó intézkedések.
Külön haláloki kategória lett a Covid, amelynél csak a daganatos megbetegedések és a keringési rendszer betegségei követeltek több áldozatot.
A szélsőséges hideg okozta halálozások csökkenése miatt 2000 óta összességében csökkent az extrém hőmérséklet okozta halálozások száma, de a felmelegedés miatt szinte biztosan növekedés várható.
A KSH szerint a harmadik hullám idején kevesebben haltak meg Magyarországon, mint a második hullám alatt. Ez egyáltalán nincs összhangban az operatív törzs jelentéseivel.