Bár az elkerülhető halálozások száma csökken, nemzetközi összevetésben így is rendkívül magas. Márpedig ez a mutatószám jól jelzi egy egészségügyi rendszer hatékonyságát.
Az elmúlt években akár lassulhatott is volna a népességfogyás Magyarországon, ha nem jön a járvány. A pandémia azonban évszázados csúcsra növelte a halálozást.
A negyedik hullám adataiból elég jól lekövethető, hogy a korábbi járványcsúcsok idején több ezer ember életét mentették meg a korlátozó intézkedések.
Külön haláloki kategória lett a Covid, amelynél csak a daganatos megbetegedések és a keringési rendszer betegségei követeltek több áldozatot.
A szélsőséges hideg okozta halálozások csökkenése miatt 2000 óta összességében csökkent az extrém hőmérséklet okozta halálozások száma, de a felmelegedés miatt szinte biztosan növekedés várható.
A KSH szerint a harmadik hullám idején kevesebben haltak meg Magyarországon, mint a második hullám alatt. Ez egyáltalán nincs összhangban az operatív törzs jelentéseivel.
Az elmúlt fél évszázadban népességarányosan egyetlen héten sem veszítették annyian életüket Magyarországon, mint az idén március 22 és 28. között.
Rémisztő adata az egyenlőtlenségnek, hogy az országnak vannak olyan kisebb régiói, ahol több mint 10 százalékon áll a járvány halálozási mutatója, miközben a legjobb járási adatok eddig 3 százalék alatt maradtak.
A járvány gazdasági áldozatairól beszélve érdemes nemcsak a kiesett bevételekre és csődbe ment cégekre gondolni, hanem azokra az emberekre is, akik már soha, semmilyen munkahelyre nem térhetnek vissza.
A jelenlegi adatok szerint a 15. héten Magyarországon elhunytak közül többen voltak koronavírus-fertőzöttek, mint ahányan nem.