Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Az elmúlt 20 évben durván egymillió magyar veszítette úgy az életét, hogy meg lehetett volna menteni. Bár az elkerülhető halálozások száma évről évre csökken itthon, nemzetközi összevetésben sajnos így is rendkívül magas. Márpedig ez a mutatószám kifejezetten fontos indikátor, amely jól mutatja egy egészségügyi rendszer hatékonyságát.
Ahogy a statisztikai hivatal 2018-as demográfiai portréjában összefoglalták (pdf), az elkerülhető halálozás mutatóval
az olyan halálokok miatt bekövetkezett mortalitást összegzik, amely okok, azaz betegségek a rendelkezésre álló és nem kivételesen drága eljárásokkal gyógyíthatók, legalábbis bizonyos életkor alatt. … Jelenleg az elkerülhető halálozás két alfajtáját használják gyakran: a kezelhető és a megelőzhető okok mutatóit. A megelőzhető okok listáján szerepelnek olyan betegségek, amelyek elsősorban az életmód bizonyos elemeire reagálnak (mint például a tüdőrákos halálozás). A kezelhető okok listája az életmóddal kevéssé összefüggő, de orvostechnológiailag kezelhető okokat összegzi (ezek jellegzetes példája a vakbélgyulladás).
A definícióból következik, hogy az elkerülhetőnek minősített halálokok listája nem fix, az orvostudomány fejlődésével időről-időre bővül. Az Eurostat által elfogadott listán jelenleg 29 különböző betegség szerepel, amelyek közül azonban – ahogy ezt a Demográfiai portré szerző is kiemelték – az ischaemiás szívbetegségek szerepe vitatott*A szívizom valamely területének elégtelen vérellátásából eredő betegsége, amelyet a szív körüli erek (koszorúerek) problémája okoz.. Ez utóbbinak a magyar adatok szempontjából egyébként elég nagy jelentősége lehet, nálunk ugyanis ez sajnos rengeteg ember halálát okozza.
Az elkerülhető halálozást a nemzetközi elemzésekben az összehasonlíthatóság miatt népességarányosan adják meg, azonban még ezekben az adatsorokban is vannak eltérések. Mi most az OECD számait használjuk, két okból: egyrészt mert az Eurostat adatai csak 2011-től érhetőek el, így nem tudnánk 20 éves időtávot vizsgálni, másrészt mert az OECD a korösszetétel hatását is figyelembe veszi és korrigálja ezekkel az adatokat, amelyek így pontosabb képet adhatnak.
A fenti grafikonon jól látszik, hogy hiába csökkent látványosan az elkerülhető halálozások száma Magyarországon az elmúlt 20 évben, még régiós összevetésben is sokan veszítik életüket itthon úgy, hogy vagy megelőzhető, vagy kezelhető lenne a halálukat okozó betegség.
Ha az Eurostat adatait nézzük, nagyon hasonló kép rajzolódik ki. A megelőzhető halálozás 2018-ban az egész Európai Unióban nálunk volt a legmagasabb, a kezelhető halálozás pedig csak négy országban (Romániában, Bulgáriában, Lettországban és Litvániában) volt nagyobb, mint nálunk. Azaz Magyarország mindkét kategóriában rosszul teljesít, ami
az egészségügy több területén, és a lakosság egészségtudatosságának fejlesztésében egyaránt problémát jelez.
Nem csoda, hogy lényegében az összes hazai egészségüggyel kapcsolatos elemzés következtetései között szerepel, hogy ebben az indikátorban a szektor különböző területeinek fejlesztésével mindenképpen javítani kellene az eredményeken. Az Eurostat 2019-es országprofiljában úgy fogalmaztak, hogy
a megelőzhető és kezeléssel elkerülhető halálozás magas szintje azt sugallja, hogy az egészségügyi rendszer eredményességén nagymértékben lehetne javítani.
Ez a cél egyébként a kormány 2014-2020 közötti időszakra készített Egészséges Magyarország című programjába is bekerült. A dokumentumban azt írták, hogy
a munkaképes korúak megfelelő ellátással elkerülhető halálozásának csökkentéséhez az egészségügyi ellátórendszer további prevenció fókuszú áthangolása nélkülözhetetlen.
2014 óta azonban pont a prevencióban nem sikerült érdemi eredményeket elérni. A megelőzhető halálozások száma ebben az időszakban a korábbinál is csak kisebb mértékben csökkent.
