Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2022. március 1. 10:26 Adat, Élet

Szörnyű a magyarok egészségügyi állapota, ezért rosszak a kilátásaink a hosszú életre

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

Az elmúlt húsz év mindegyikében Magyarországon haltak meg a legtöbben népességarányosan a közvetlen régiónk országai közül. Bár két évtizedes időtávon általánosságban itthon is javultak a kilátások a hosszabb életre, a nők így is nálunk élik meg a legkisebb eséllyel a 65 éves kort, és a férfiak esetében is csak Romániát előzzük meg ebből a szempontból. Rengetegen küzdenek itthon valamilyen krónikus betegséggel, és ez nagyon sok ember halálához vezet.

Három éve az úgynevezett halálozási ráta 13,26 volt Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy ezer főre vetítve ennyien veszítették életüket 2019-ben. Húszéves időtávon ez a mutató az uniós országok közül csak két balti államban és Bulgáriában volt magasabb, mint itthon. Bár a közelmúltban már a román adat is közelítette a magyarországit – ahogy az a lenti ábrán is látszik – az ezer főre vetített halálozás 2002 és 2019 között így is mindig nálunk volt a legmagasabb a régióban*Ha Bulgáriát nem számoljuk ide.. Ráadásul Románián kívül minden térségbeli országban sokkal kevesebben halnak meg, mint nálunk.

A magas halálozási rátát magyarázhatná, hogy itthon jobban elöregedett a társadalom, mint Kelet-Közép-Európa más államaiban, de ez nincs így. A régió országai között ebből a szempontból nincsen nagy eltérés: kivétel nélkül mindenhol kifejezetten magas, 40 év feletti a medián életkor*A medián az a középérték, amelynél a teljes sokaságban épp annyi magasabb, mint alacsonyabb érték van. Ebben az esetben az a személy, akinél épp annyi itthon élő ember fiatalabb, mint amennyi idősebb..

Különbség inkább abban van, hogy mennyi ideig élnek az emberek az egyes országokban, illetve milyen eséllyel élnek meg viszonylag magas kort. Az Elmúlt 20 év sorozatban már írtunk róla, hogy Magyarországon nemzetközi és régiós összevetésben is kifejezetten alacsony a születéskor várható élettartam. Ennek fényében már nem meglepő az sem, hogy

a környező országok lakóinak többségénél jóval kisebb eséllyel éljük meg a különösebben magasnak nem nevezhető 65 éves kort.

A magyar férfiak több mint negyede, a nőknek pedig épp a nyolcada veszíti életét még 65 éves kora előtt. Előbbinél a térség országai közül csak Romániában rosszabb a helyzet, utóbbinál pedig még ott sem.

A nőknél ráadásul nem is volt túl jelentős előrelépés az elmúlt két évtizedben, ennek lett az az eredménye, hogy ma már – a listán 2002-ben még mögöttünk álló – Romániában is jobbak a nők kilátásai. A férfiak esetében már jóval látványosabb volt a fejlődés, de sokatmondó adat, hogy a 2002-es cseh szintet még így sem sikerült elérnünk 2019-re.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem számíthatunk túl hosszú életre Magyarországon, de legalább egészségesnek érezzük magunkatKevés olyan uniós tagállam volt 20 évvel ezelőtt, ahol egy újszülött rövidebb életre számíthatott, mint Magyarországon. Azóta még kevesebb lett.

A háttérben egész biztosan nagy részben az áll, hogy rengeteg olyan – sokszor kezelhető, megelőzhető – betegség van, amelyben Magyarországon sokkal többen veszítik életüket, mint más országokban. Ha a szűk térségünket vizsgáljuk, akkor nálunk szedik a legtöbb áldozatot a daganatos betegségek és az ischaemiás szívbetegség, de nagyon sokan halnak meg légzőszervi és emésztőrendszeri betegségekben vagy éppen cukorbetegség következében is. Az emésztőrendszer megbetegedéseinek kivételével ráadásul az elmúlt húsz évben nem is nagyon csökkentek ezek a betegségspecifikus halálozási számok.

Utóbbiban minden bizonnyal szerepe van annak, hogy itthon tényleg rengeteg ember küzd különböző krónikus betegségekkel. Sajnos az Eurostat erre vonatkozó adatai nem különösebben frissek, és időben is nehezen összehasonlíthatóak, de az teljesen egyértelmű, hogy nálunk van a legtöbb magas vérnyomásos beteg (nagyjából a felnőtt népesség harmada), és kifejezetten sok a diabéteszes, illetve a krónikus légzőszervi megbetegedésben szenvedő magyar is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet egészségügy elmúlt 20 év Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Bucsky Péter
2024. április 3. 04:33 Adat, Közélet

Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit

Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.

Fontos

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.