Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. április 12. 06:03 Adat

Ideje elgondolkodni, miért hal meg járvány nélkül is ilyen sok magyar

Miután a kormány eléggé kicsavart logikával próbálta megmagyarázni, hogy nemzetközi összevetésben valójában nincs is olyan sok Covid áldozat Magyarországon, mint ahogy az a számokból látszik, élénk szakmai vita indult úgy általában a halálozási statisztikákról. A számok különböző értelmezése pedig erősen rávilágított egy nagyon fontos jelenségre, amelyről azonban ennek ellenére eddig egyáltalán nem esett szó. Méghozzá arra, hogy népességarányosan Magyarországon járvány nélkül is sokkal többen halnak meg, mint más országokban.

Azzal érvelnek, hogy mindig sokan halnak meg

A hivatalos statisztikák szerint népességarányosan eddig Magyarországon jelentették egyetlen napon a legtöbb Covid áldozatot, heti szinten is csak egyetlen országban volt nagyobb halálozás, mint nálunk, és a teljes járványidőszakra vetítve is kizárólag Csehországban hunyt el több fertőzött, mint Magyarországon*A törpeállamokat leszámítva. A kormányzati kommunikáció statisztikai bűvészkedéssel próbálja árnyalni a helyzetet. Érvrendszerük szerint nem a Covidban elhunytak számát, hanem a teljes többlethalálozást kell nézni, mivel a koronavírus-áldozatok rögzítésének protokollja országonként eltér, így ezek az adatok nem összehasonlíthatóak. A többlethalálozási számok – amelyek azt mutatják meg, hogy a korábbi évek átlagához képest mennyivel többen haltak meg egy országban – viszont összevethetőek, és ebben nem is állunk annyira rosszul.

A felvetés ugyan nem alaptalan, de a számokból egyértelműen kiderül, hogy Magyarországon nem elsősorban a protokoll miatt több a Covid áldozat, mint máshol. Biztosan vannak olyan országok, ahol népességarányosan többen veszítették életüket a járványban, mint itthon, de a hazai helyzet nemzetközi összevetésben is rendkívül rossz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA globális járvány harmadik leghalálosabb napja volt kedden MagyarországonA hivatalos adatok alapján, amelyek viszont a kormány szerint nem összehasonlíthatóak. Megvizsgáltuk, hogy valóban így van-e.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar járványhelyzet az egyik legsúlyosabb, amit a világon eddig egy ország elszenvedettNépességarányos halálozásban a világelsők közvetlen közelébe érkeztünk, és nem lehetünk biztosak abban, hogy a kedvező fordulat hamar bekövetkezik.

Annak, hogy a kormányzat által idézet adatok miért mutatnak némileg mást, több oka van, ezekről részben már korábban is írtunk. Egy apróságnak tűnő, de valójában fontos dologról azonban még nem esett szó.

A hivatkozási alapként használt többlethalálozási adatokat a kormány – sőt még a statisztikai hivatal elnöke is – százalékban számolta, miközben a Covid statisztikákat mindenhol népességszámra vetítve kalkulálják. Ez azért fontos, mert, ha valahol alapból is magas a halálozás, akkor arányaiban (százalékban) egy kisebbnek tűnő növekedés a lakosságszámhoz viszonyítva már sokkal nagyobb lehet.

Pontosan ez a helyzet Magyarországon is. Itthon tavaly 8,1 százalékkal nőtt a halálozások száma, ami uniós összevetésben valóban nem magas, mindössze 8 országban volt kisebb a növekedés. Egymillió főre vetítve azonban 1082 emberrel halt meg több 2020-ban Magyarországon, mint az előző öt év átlagában, ezzel pedig már nem hét, hanem 15 országot előzünk az EU-ban.

A különbség arra vezethető vissza, hogy

Magyarországon alaphelyzetben, világjárvány nélkül is többen halnak meg, mint a fejlett országok nagy részében. Méghozzá sokkal többen.

Az elmúlt tíz évben az ezer főre vetített átlagos halálozás az uniós országok közül csak két balti államban és Bulgáriában volt magasabb, mint itthon. Még a román mutató is jobb, mint a magyar, a nyugati országoké pedig alsó hangon 15, de inkább 20-30 százalékkal alacsonyabb. A nyugat-európai államokkal éppen ezért ebből a szempontból nem is érdemes összevetni magunkat, így az alábbiakban a velünk hasonló fejlettségi szinten álló régiós országokkal hasonlítjuk össze a magyar helyzetet.

Sokan nem élik meg a 65. születésnapjukat

Már a halálozási ráta is elég jól mutatja, hogy ebből a szempontból a közvetlen régiónk is kettészakadt. Magyarország pedig nem a Szlovéniával kiegészült visegrádi országokkal, hanem a balkáni államokkal van egy csoportban. A térség szerencsésebb részében az ezer főre jutó halálozás 10-11 között mozog, a mi csoportunkban azonban inkább a 13 és 15 közötti sávban. Az egyetlen pozitívum, hogy a balkáni régióval szemben az elmúlt években Magyarországon legalább már nem emelkedik ez a mutató, hanem stagnál, de jóval magasabb szinten, mint például Csehországban vagy Szlovákiában.

 

A magas halálozási rátát magyarázhatná, hogy itthon jobban elöregedett a társadalom, mint Kelet-Közép-Európa más országaiban, de ez nincs így. Bár a jóval 40 év feletti hazai medián életkor világviszonylatban is magas, de Bulgária, Szlovénia és Horvátország így is előttünk van a listán*Illetve az ilyen listákon., Szerbiában és Csehországban lényegében megegyezik a magyarországival ez az adat, és a románok, a lengyelek illetve a szlovákok is mindössze átlagosan 1-2 évvel fiatalabbak.

Az eltérést sokkal inkább az okozza, hogy a magyarok kevesebb ideig élnek. Ez persze már a sokat hivatkozott várható élettartamból is egyértelműen látszik, de talán még szembetűnőbb, ha megnézzük, hogy a magyar nők és férfiak milyen arányban élik meg a 65 éves kort.

 

Itthon a nőknél ez 87, a férfiaknál 74 százalék, miközben a régióban éllovas Szlovéniában 93 és 86, de Romániát és Bulgáriát leszámítva mindenki előttünk van ezen a listán, sőt a nőknél még Románia is.

 

Daganat, szívbetegség, mentális zavarok

Mindez azt is jelenti, hogy most ugyan nagy figyelem kíséri, mennyire sokan halnak meg más országokhoz képest koronavírusban Magyarországon, de rengeteg olyan betegség van, amivel folyamatosan ez a helyzet. A régiós országok közül a rosszindulatú daganatos betegségek népességarányosan csak Horvátországban követelnek több életet, mint itthon, de tüdőrákban például még hozzájuk képest is kiugróan magas a hazai halálozás.

A mentális zavarok okozta halálozásban pedig elsők vagyunk a térségben, ahogy az ischaemiás szívbetegségben*A szívizom valamely területének elégtelen vérellátásából eredő betegsége, amelyet a szív körüli erek (koszorúerek) problémája okoz. is. Utóbbiról sokat elárul, hogy 2018-ban a Magyarországnál ötször népesebb Spanyolországban 31 ezer embernél állapították meg ezt halálokként, míg itthon 32 ezernél.

Ezekben szerepe van annak, hogy itthon tényleg rengeteg ember küzd különböző krónikus betegségekkel. Sajnos az Eurostat erre vonatkozó adatai nem különösebben frissek, és időben is nehezen összehasonlíthatóak, de az teljesen egyértelmű, hogy nálunk van a legtöbb magas vérnyomásos beteg (nagyjából a felnőtt népesség harmada), és kifejezetten sok a diabéteszes, illetve a krónikus légzőszervi megbetegedésben szenvedő magyar is.

A magyarok kifejezetten rossz egészségügyi állapotának, illetve az ebből következő általánosan magas halálozásnak elég sok oka lehet, de az egészen biztos, hogy a halálozási adatokkal való kormányzati bűvészkedés elég jól rávilágított, hogy a járvány után érdemes lenne komolyabban foglalkozni ezekkel is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat covid halálokok halálozás koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Bucsky Péter
2024. április 3. 04:33 Adat, Közélet

Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit

Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.

Bucsky Péter
2024. március 30. 04:34 Adat, Élet

Elsőre megbukott, másodikra hasít a Bubi Budapesten

Nyolcszor többen használják a megújított rendszerben a kerékpármegosztást, mint korábban.

Fontos

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.