Folyamatos adatközlés mellett soha sehol nem jelentettek még népességarányosan olyan magas napi Covid halálozást, mint amiről szerdán reggel beszámolt az operatív törzs. Ez több okból sem feltétlenül jelenti azt, hogy egyetlen országban sem követelt még több áldozatot egy napon a járvány, de így is elég jól rámutat, hogy épp a harmadik hullám tetőzésén jelentette be a kormány a nyitást.
Sok a pontatlanság
Korábban már többször írtunk róla, hogy a halálozási adatok, különösen a napiak, csak nagyon korlátozottan összehasonlíthatóak. Az az érvrendszer, amivel a kormányzat magyarázza a magyar áldozatok kiugróan magas számát, nagy általánosságban nem állja meg a helyét, de nem is teljesen alaptalan. Legutóbb Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta, hogy az itthoni számok azért ennyire magasak, mert a hazai protokoll alapján mindenkit, aki fertőzöttként elhunyt, Covid-áldozatnak tekintenek, míg máshol ez nincs így.
Múlt heti cikkünkben bemutattuk, hogy az uniós országok többségéhez képest itthon sem marad érdemben kevesebb Covid áldozat rejtve, így a miniszter magyarázata erősen sántít. Ugyanakkor valóban van néhány olyan tagállam, ahol szinte biztosan magasabb az áldozatok száma, mint amire a hivatalos számokból következtetni lehet.
Ilyen például Bulgária, annak ellenére is, hogy náluk a közölt halálozási adatok is rendkívül súlyos járványt mutattak tavaly november végén és december elején. A tényleges áldozatok száma azonban valószínűleg a közzétettnél, és a jelenlegi magyarországinál is jóval magasabb lehetett.
Húsvéti torzítás
Ráadásul az is szinte biztos, hogy az operatív törzs által ma jelentett áldozatok sem mind kedden veszítették életüket. Szintén írtunk már róla korábban, hogy a halálozási adatokban nagyon erős heti ciklikusság van, és ez még csak nem is magyar sajátosság. Mivel a szombat és a vasárnap nem munkanap, ezért az országok többségében ilyenkor jó eséllyel a Covid adatokat közlő intézményekben is kevesebben dolgoznak, így megcsúszik az adatok rögzítése és közzététele. Ezeket aztán a következő hét elején pótolhatják.
Fokozottan igaz ez egy olyan négynapos hétvégére, mint amilyen az előző volt. Magyarországon szombattól kezdve olyan halálozási adatokat közölt az operatív törzs, amelyekről a korábbi trendek alapján egyértelműen látszott, hogy nem lehetnek valósak. Kedden például kevesebb áldozatról számoltak be, mint a megelőző három hétben bármikor.
Mindez azt jelenti, hogy most sem ugrott egyik napról a másikra közel duplájára a halálozás,
a mai szám valószínűleg a korábbi pontatlan adatok korrekciója is.
Ez a hatás azonban az országok többségénél szintén érvényesül, sőt van ahol még látványosabb. A már említett bolgároknál például nagyon erős heti ciklikusság van: hétfőn mindig kiugró halálozási adat jelenik meg, vélhetően szintén az adatközlés sajátosságai miatt. Pont ezért használják szinte mindenhol a hétnapos mozgóátlagot a járvány aktuális helyzetének megítélésére ez ugyanis legalább a heti ciklusokat kiszűri.
Az összehasonlíthatóság korlátaitól függetlenül azonban szinte biztos, hogy népességarányosan még sehol nem jelentettek ilyen magas napi halálozást úgy, hogy korábban nem maradt ki egyetlen adatközlés sem. Az Our World in Data több mint kétszáz ország Covid trendjeit gyűjti a járvány tavalyi kirobbanása óta. Az adatbázisban ugyan szerepel néhány, a mai magyarországinál magasabb halálozási adat, de ezeknél vagy nem egyeznek a számok a hivatalos nemzeti Covid tájékoztató oldalak adataival, vagy korábban teljesen kimaradt napok korrekciója torzítja azokat. Utóbbira Svédország és Szlovákia lehet példa: utóbbiban például kétszer is 200 körüli elhunytról számoltak be, de mind a két alkalommal kimaradt korábban egy-egy napnyi adatközlés.
Ha ezeket, illetve a törpeállamokat kiszűrjük, akkor a világjárványban az eddigi legmagasabb népességarányos halálozást hozó nap Bulgáriában volt november végén egy hétfőn.
A ma közölt magyar adat azonban ezt is meghaladta.
A rekord halálozási adat egyébként nem mond ellent annak, hogy a statisztikák minden visegrádi országban a tetőzés jeleit mutatják, vagyis a trendforduló a következő időszakban egyáltalán nem kizárt, ebben az esetben a számok arra utalnak, hogy a tetőt sajnos borzasztóan magasan fogta meg Magyarország.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
