Kedden reggel 107 koronavírushoz köthető halálozásról adott hírt az operatív törzs, ami több mint három hete a legalacsonyabb, utoljára november 23-án volt ennél kevesebb áldozat. Ez a mai adat azonban nagyon látványosan kilóg a sorból, és ez nem először fordul elő. Az elmúlt időszakban minden héten volt egy-egy olyan nap, amikor sokkal kevesebb elhunytról számoltak be. Az eltérések érdekes sémát követnek, és nem csak Magyarországon.
A mai adat annyiban furcsa, hogy ezúttal nem ugyanazon a napon történt a visszaesés, mint az előző néhány hétben. November eleje óta ugyanis Magyarországon rendre hétfőn érkeztek a legkevésbé tragikus covid-halálozási számok – most egy nappal később. A háttérben azonban minden bizonnyal ezúttal is ugyanaz a magyarázat áll.
A jelenség ugyanis nem Magyarország-specifikus. Sőt, világszinten a járvány kezdetétől megfigyelhető, hogy egy-egy héten belül hullámzik az áldozatok száma, és a legalacsonyabb adat rendre vasárnaponként jelentkezik. Ezt követően hétfőn még mindig elmarad az átlagtól, majd hét közepén felfut, szombaton pedig ismét jelentősen visszaesik. A különbségek tényleg elég látványosak: a második hullám kezdete óta globálisan vasárnaponként nagyjából harmadával maradt el a halálozás a hét többi napjának átlagától.
A magyarázat egészen biztosan nem az, hogy a vírus bizonyos napokon radikálisan több áldozatot szed, mint másokon, a háttérben sokkal inkább adatközlési anomáliák állhatnak. Ezeket pedig akárcsak a teszt/fertőzés arány keddi tetőzésénél, most is a hétvége okozza. Mivel a szombat és a vasárnap nem munkanap, ezért az országok többségében ilyenkor jó eséllyel a covid-adatokat közlő intézményekben is kevesebben dolgoznak, így megcsúszik az adatok rögzítése és közzététele. Ezeket aztán a következő hét elején pótolhatják.
A folyamat láthatóan több napot érint, és nem csak azért, mert kétnapos a hétvége, hanem azért is, mert az egyes országok a nap különböző szakaszában közlik az adatokat. A magyar számok például reggel jelennek meg, és ekkor is kerülnek be a globális adatokat gyűjtő oldalakra. Pedig nyilván ezek nem az adott napra vonatkoznak, hanem jobb esetben az előzőre. Azonban még ez sem biztos, hogy mindig igaz.
Az operatív törzs tájékoztatóin egy ideig elég bevett szófordulat volt „az elmúlt 24 órára” hivatkozni, amikor a reggel közzétett adatokról beszéltek, ez azonban mostanában egyre ritkábban fordul elő. Az ezen a héten egy nap késéssel érkező visszaesés is arra utal, hogy mivel most sokkal több az áldozat, mint korábban volt, az adatközlés is többet csúszik.
A lényeg, hogy Magyarországon a hétvége hatása általában a hétfői adatokon látszik, és más országokban is hasonló a helyzet. Sok helyen azonban nincs ez a plusz egy napos csúszás, ezért lóg ki három nap is rendre a sorból.
Az eltérések egyébként nagyon különbözőek országonként, és jellemzően a fejlett országokban nagyobbak.
Az Egyesült Államokban például augusztus vége óta átlagosan kevesebb, mint feleannyi halálos áldozatot jelentettek vasárnaponként, mint a hét többi napján. Európában ugyanez az arány valamivel több mint 60 százalék, de itt kontinensen belül is van különbség, az EU-s országok gyakorlata ugyanis inkább az amerikaihoz van közelebb. Ezzel szemben Indiában és a Távol-Keleten csak 10-15 százalék az eltérés.
Mindenesetre ez a furcsa ingadozás elég jól megmutatja, hogy a napi adatokkal óvatosan kell bánni, érdemesebb inkább a heti átlagokat, vagy a mozgóátlagot vizsgálni, ha a trendekre vagyunk kíváncsiak.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
