Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. augusztus 25. 16:12 Adat

A Covid lett a harmadik leggyakoribb halálok Magyarországon 2020-ban

Csak a daganatos megbetegedések és a keringési rendszer különböző betegségei követeltek több áldozatot 2020-ban Magyarországon, mint a koronavírus-járvány – derül ki a statisztikai hivatal közelmúltban közzétett adataiból. Persze a halálok megállapítása sok esetben nem egyszerű, a KSH adatsorából azonban az látszik, hogy a legtöbb halálok esetében nincs eltérés a korábbi trendekhez képest, azaz a tavalyi többlethalálozást egyértelműen a járvány okozta. A pandémia ráadásul a várható élettartamot is majdnem nyolc hónappal visszavetette.

Külön kategória lett a Covid

Nagy port kavart tavaly márciusban, Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter egy levele, amelyben arra utasította a halottvizsgálatot végző orvosokat, hogy bizonyos esetekben csak kísérőbetegségként tüntessék fel a Covidot a halottvizsgálati bizonyítványban. Ezt akkor sokan úgy értelmezték: arra adott utasítást, hogy tussolják el a Covidos haláleseteket, holott erről szó sem volt. A tárcavezető ugyanis csak azokban az esetekben kérte ezt, amikor „az elhunyt kórtörténetében olyan kritikus betegség, krónikus betegség vagy állapot szerepel, amely önmagában is halálhoz vezethetett volna”, márpedig ilyen esetekben korábban is ez volt a gyakorlat a vírusfertőzéseknél, például az influenzánál is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyáltalán nem mindegy, melyik megyében kapod el a koronavírustMegyénként is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mekkorák a koronavírus-fertőzés túlélésének esélyei. Sok múlik azon, hogy bizonyos betegségek mennyire elterjedtek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdeje elgondolkodni, miért hal meg járvány nélkül is ilyen sok magyarJárvány nélkül is rendkívül magas a halálozások száma Magyarországon, és még régiós összevetésben is indokolatlanul sok magyar hal meg.

Ettől kezdve azonban folyamatosan kérdés volt, hogy hogyan is kell értelmezni a covid-halálozási adatokat. Sokáig terjedt az a vélekedés, miszerint a rosszul működő szűrőrendszer miatt nemhogy a fertőzötteket nem sikerült megtalálni, de még a koronavírusos haláleseteket sem sikerül mindig azonosítani. A másik – a járvány miatti lezárások elhúzódásával egyre erősödő – vélemény viszont ezzel éppen ellentétes volt: eszerint olyanok is bekerültek az operatív törzs napi jelentésébe, akiknek valójában nem is a Covid, hanem valamilyen más betegség okozta a halálát.

Érdekes módon elképzelhető, hogy mind a két álláspontnak volt valóságalapja, csak éppen más időpontokban. Az operatív törzs és a KSH adatainak összevetéséből nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy ősszel, főleg a

második hullám elején valószínűleg tényleg több lehetett az áldozat, mint amennyiről az operatív törzs beszámolt. Tavasszal azonban már épp ellenkezőleg: az időközben változó protokoll következtében ekkor jó eséllyel felülbecsülte a halálozást a törzs.

A vitának volt szakmai vetülete is: sokáig nem lehetett tudni, hogy az évente megjelenő haláloki statisztikákban hogyan szerepel majd a Covid. A KSH által közölt adatok alapja ugyanis épp az a halottvizsgálati bizonyítvány, amelynek a kitöltéséről Kásler Miklós iránymutatása szólt. Az utasítás alapján pedig az esetek elég jelentős részében elvileg nem a Covidot, hanem valószínűleg az operatív törzs által is megnevezett valamely alapbetegséget kellett feltüntetni halálokként.

Ám végül a Covid külön kategória lett a KSH halálozási adataiban, ami nem is meglepő, mert

a statisztikai hivatal szerint ez a betegség volt a harmadik leggyakoribb halálok 2020-ban.

A járványhoz 2020 végéig kötött 8981 haláleset kevesebb, mint amennyiről év végéig az operatív törzs beszámolt, náluk ugyanis december 31-én már több mint 9500 elhunytat tartottak nyilván. Ez ugyanakkor azt is mutatja, hogy az operatív törzs által közölt halálozások nagy többsége a KSH-nál is megjelent, azaz ezekben az esetekben a Covid volt az elsődleges halálok.

Keringés, daganatok, Covid

Mindez pedig azt is jelenti, hogy a halálozás 2020-as megugrását nagyon nagy részben a Covid okozta. Tavaly több mint 141 ezren haltak meg Magyarországon. Ennél utoljára csak 1999-ben veszítette több ember az életét, az elmúlt nagyjából másfél évtizedben pedig jellemzően évi 10-15 ezerrel haltak meg kevesebben az országban.

Ez a nagyon jelentős növekedés úgy következett be, hogy a járványon kívül más érdemi változás nem történt. A főbb halálokok többségénél nem volt kiugró eltérés a korábbi évekhez képest: a 2020-as adatok illenek az elmúlt időszak trendjébe, azaz nem történhetett „átcsoportosítás” a Covidhoz.

A legtöbben tavaly is valamilyen keringési betegségben haltak meg. Sőt, itt látható növekedés volt az egy évvel korábbihoz képest, amit okozhatott akár a pandémia is. A korábbi tapasztalatok szerint ugyanis a komolyabb influenzajárványokkal sújtott években is mindig megugrik a keringési betegségben elhunytak száma, így logikusan lehetett a Covidnak is hasonló hatása. A tavalyi közel 66 ezer haláleset egyébként majdnem másfél évtizedes rekord volt, de nem sokkal haladta meg a közelmúlt két legsúlyosabb influenzajárványával érintett 2015-ös és 2017-es években mértet.

Daganatos betegségekben és a légzőrendszer megbetegedéseiben ugyanakkor ezúttal kevesebben hunytak el a korábbi években tapasztaltnál. Utóbbinál éves összevetésben kifejezetten nagy volt a visszaesés, de ha hosszabb idősort nézünk, akkor ezeknél a halálokoknál sincs kiugrás a korábbi évekhez képest. Ebben a három betegségtípusban (amely az esetek többségében az összes haláleset 80 százalékáért felelős) nagyjából ugyanannyian hunytak el 2020-ban is, mint az előző 10 év átlagában.

A többi halálok közül a balesetek számára jótékony hatással voltak a lezárások, hiszen az így elhunytak száma hatvanéves mélypontra süllyedt. Az előző néhány évhez képest viszonylag sok volt azonban az öngyilkosság, és kiugróan sok az egyéb kategóriába sorolt haláleset.

A rendkívül magas halálozás a születéskor várható átlagos élettartamot is a több évvel korábbi szintre vetette vissza. Tavaly ez a nőknél 78,7, a férfiaknál 72,2 év volt, aminél 2015 óta minden évben magasabbat becsült a statisztikai hivatal. Egy évvel korábban például a férfiak és a nők is nagyjából 0,6 évvel hosszabb életre számíthattak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMindenkit megtéveszthetett a koronavírus halálozási adatokkal az operatív törzsA KSH szerint a harmadik hullám idején kevesebben haltak meg Magyarországon, mint a második hullám alatt. Ez egyáltalán nincs összhangban az operatív törzs jelentéseivel.

Adat covid daganatos megbetegedések halálok halálozás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2022. november 25. 10:47 Adat

A németek felezték, a szaúdiak négyszerezték az esélyüket a továbbjutásra

A fogadóirodák szerint nagyjából egy a négyhez a valószínűsége, hogy Brazília nyeri a világbajnokságot, a németeket lényegében leírták.

Stubnya Bence
2022. november 24. 13:17 Adat

Először haladta meg idén az infláció a béremelések tempóját szeptemberben

Augusztus után szeptemberben is nőttek éves alapon az átlagos béremelések, de a gyorsuló inflációval nem tudták tartani a lépést.

Hajdu Miklós
2022. november 23. 08:54 Adat, Világ

Derékba törte a fizetések nagyon gyors emelkedését a háború kitörése Ukrajnában

Bizonyos ágazatokban meredeken csökkent a fizetések reálértéke Ukrajnában, a közszféra ugyanakkor viszonylag ellenálló a háborús inflációval szemben.

Fontos

Stubnya Bence
2022. november 26. 04:34 Podcast

Heroikus küzdelmeket vív egy-egy polgármester, de mi kell a hosszú távú sikerhez a leszakadó településeken?

Mi kell ahhoz, hogy egy kistelepülés gazdaságfejlesztési programja sikeres legyen? A G7 Podcast e heti adásában két konkrét eset alapján beszélgettünk erről.

Hajdu Miklós
2022. november 25. 19:33 Közélet, Vállalat

Tarlós célját is teljesíti Karácsony a milliárdos nyereségű FCSM visszavásárlásával

Amellett, hogy egységesen kezelheti a jövőben a főváros a vízi közműveket, egy régi konfliktus is lezárulhat a csatornázási művek külföldi befektetőjével.

Halácsy Péter
2022. november 25. 16:37 Élet, Közélet

Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek - írja a Prezi társalapítója.