A negyedik hullám adataiból elég jól lekövethető, hogy a korábbi járványcsúcsok idején több ezer ember életét mentették meg a korlátozó intézkedések Magyarországon. Bár az összehasonlíthatóságot sok tényező nehezíti, szembetűnő, hogy intézkedések híján ezúttal a jelentős átoltottság ellenére is minden korábbinál meredekebben emelkedett a fertőzöttek száma, igaz, a felfutás szinte napra pontosan addig tartott, mint tavasszal. Most a kormányzat minden bizonnyal azért nem lépett, mert a vakcinálás eredményeként a magas fertőzésszám ellenére is kisebb volt az egészségügy leterheltsége.
Hat hét alatt ezerrel több elhunyt
Bár a magyar adatközlés ezer sebből vérzik, így is látható a korlátozó intézkedések hatása a koronavírus-fertőzések számának alakulására. A lenti grafikonokon úgy hasonlítottuk össze a három hullám felfutó szakaszát, hogy kiindulópontnak mindig azt a napot választottuk, amikor a fertőzöttek számának hétnapi átlaga átlépte a kétezret, és az ábrán jeleztük az intézkedések bevezetésének időpontját is.
A napi kétezer fertőzött átlépésétől a növekedés az első 12 napban szinte pontosan ugyanolyan ütemben haladt mind a három esetben, és ebben a jelek szerint a korlátozó intézkedések hoztak változást. A második hullámban közvetlenül a kijárási tilalom bevezetése után tört meg az addig emelkedő trend, igaz, ebben az is szerepet játszhatott, hogy tavaly ősszel még akadtak gondok a teszteléssel, és így a fertőzöttek azonosításával is. A harmadik hullámnál ugyan nem volt ilyen hirtelen hatás, de ha a mostani adatokkal vetjük össze a korábbiakat, akkor jól látszik, hogy a két hullám felfutása épp a tavaszi szigorítások bevezetése után vált el.
Persze nagyon pontos következtetéseket ezekből a számokból azért sem könnyű levonni, mert a járványhullámok csak korlátozottan összehasonlíthatóak. Az újabb és újabb járványtörzsek eddig mindig fertőzőképesebbnek bizonyultak az előzőnél, így a harmadik hullámban azonos intézkedésekkel kisebb hatást lehetett elérni, mint a másodikban*A harmadik hullám elején ezért kényszerült a kormányzat szigorítani alig néhány héttel azután, hogy Orbán Viktor már a korlátozások lazítását ígérte., és ugyanez igaz a harmadik és negyedik hullám kapcsolatára is. Most ugyanakkor a jelentős átoltottság már biztosan lassította a koronavírus terjedését, ennek a hatásnak a mértékétől azonban még tudományos konszenzus sincs, így becsülni sem lehet.
Az ugyanakkor megbecsülhető, hogy mennyivel több áldozata lett volna a járványnak, ha a harmadik hullám ugyanaddig fut fel fertőzésszámban, mint most a negyedik. A hétvégék, az ünnepnapok és egyéb adatközlési torzítások ugyan részben ezt elfedik, de a két hullám felfutása az általunk vizsgált időszak harmadik hetében vált el egymástól, és ettől kezdve rendre napi 10-15 százalékkal több fertőzöttet azonosítottak a negyedik, mint a harmadik hullámban.
Emiatt a járványcsúcs körüli hat hétben bő ezerrel több áldozata lett volna tavasszal a pandémiának, a mostani fertőzésszámokkal kalkulálva.
Ez ráadásul valószínűleg még egy konzervatív becslés, hiszen azzal nem is számoltunk, hogy az egészségügy túlterheltsége miatt a halálozások száma minden bizonnyal nagyobb mértékben emelkedett volna, mint a megbetegedéseké.
Több fertőzött, kevesebb kórházi eset
Most egyébként épp az egészségügy kisebb leterheltsége teremtette meg a lehetőségét annak, hogy ne kelljen a kormányzatnak érdemi korlátozó intézkedéseket hoznia. Ezúttal nemcsak a fertőzésszámhoz viszonyítva kerültek sokkal kevesebben kórházba, mint a korábbi hullámok idején, hanem úgy általában is kisebb volt az egészségügyi terhelés.
Az intenzív ellátásra szorulók esetében a különbség egy kicsit kevésbé látványos, de itt az összehasonlíthatóságot is teljesen ellehetetlenítették a döntéshozók, miután néhány hete módosítottak az addig bevett adatközlési gyakorlaton.
Az elhunytak száma is jóval kevesebb, mint tavasszal, igaz, a második hullámban mértnél így is magasabb. Első ránézésre ez azt jelzi, hogy ezúttal aki kórházba került, nagyobb eséllyel halt bele a Covidba.
Ez azonban egyáltalán nem biztos, hogy így van, az adatközlés ugyanis az elhunytak száma esetében sem következetes, és főleg nem átlátható. Korábban írtunk róla, hogy a jelek szerint az operatív törzs a második és a harmadik hullám között változtathatott a halálozási adatok rögzítésének gyakorlatán, ami azt jelenti, hogy tavaly ősszel valójában jóval többen eshettek áldozatul a járványnak, mint ami a hivatalos adatokból látszott*Ez más országokban is jellemző, ezért nagyon nehéz a Covid-halálozási adatok nemzetközi szintű összehasonlítása. A tavasz óta működő hazai adatközlési gyakorlattal az operatív törzs a jelek szerint sokkal pontosabban rögzíti az elhunytak számát, mint ahogy sok más országban teszik ugyanezt..
