A negyedik hullám adataiból elég jól lekövethető, hogy a korábbi járványcsúcsok idején több ezer ember életét mentették meg a korlátozó intézkedések Magyarországon. Bár az összehasonlíthatóságot sok tényező nehezíti, szembetűnő, hogy intézkedések híján ezúttal a jelentős átoltottság ellenére is minden korábbinál meredekebben emelkedett a fertőzöttek száma, igaz, a felfutás szinte napra pontosan addig tartott, mint tavasszal. Most a kormányzat minden bizonnyal azért nem lépett, mert a vakcinálás eredményeként a magas fertőzésszám ellenére is kisebb volt az egészségügy leterheltsége.
Hat hét alatt ezerrel több elhunyt
Bár a magyar adatközlés ezer sebből vérzik, így is látható a korlátozó intézkedések hatása a koronavírus-fertőzések számának alakulására. A lenti grafikonokon úgy hasonlítottuk össze a három hullám felfutó szakaszát, hogy kiindulópontnak mindig azt a napot választottuk, amikor a fertőzöttek számának hétnapi átlaga átlépte a kétezret, és az ábrán jeleztük az intézkedések bevezetésének időpontját is.
A napi kétezer fertőzött átlépésétől a növekedés az első 12 napban szinte pontosan ugyanolyan ütemben haladt mind a három esetben, és ebben a jelek szerint a korlátozó intézkedések hoztak változást. A második hullámban közvetlenül a kijárási tilalom bevezetése után tört meg az addig emelkedő trend, igaz, ebben az is szerepet játszhatott, hogy tavaly ősszel még akadtak gondok a teszteléssel, és így a fertőzöttek azonosításával is. A harmadik hullámnál ugyan nem volt ilyen hirtelen hatás, de ha a mostani adatokkal vetjük össze a korábbiakat, akkor jól látszik, hogy a két hullám felfutása épp a tavaszi szigorítások bevezetése után vált el.
Persze nagyon pontos következtetéseket ezekből a számokból azért sem könnyű levonni, mert a járványhullámok csak korlátozottan összehasonlíthatóak. Az újabb és újabb járványtörzsek eddig mindig fertőzőképesebbnek bizonyultak az előzőnél, így a harmadik hullámban azonos intézkedésekkel kisebb hatást lehetett elérni, mint a másodikban*A harmadik hullám elején ezért kényszerült a kormányzat szigorítani alig néhány héttel azután, hogy Orbán Viktor már a korlátozások lazítását ígérte., és ugyanez igaz a harmadik és negyedik hullám kapcsolatára is. Most ugyanakkor a jelentős átoltottság már biztosan lassította a koronavírus terjedését, ennek a hatásnak a mértékétől azonban még tudományos konszenzus sincs, így becsülni sem lehet.
Az ugyanakkor megbecsülhető, hogy mennyivel több áldozata lett volna a járványnak, ha a harmadik hullám ugyanaddig fut fel fertőzésszámban, mint most a negyedik. A hétvégék, az ünnepnapok és egyéb adatközlési torzítások ugyan részben ezt elfedik, de a két hullám felfutása az általunk vizsgált időszak harmadik hetében vált el egymástól, és ettől kezdve rendre napi 10-15 százalékkal több fertőzöttet azonosítottak a negyedik, mint a harmadik hullámban.
Emiatt a járványcsúcs körüli hat hétben bő ezerrel több áldozata lett volna tavasszal a pandémiának, a mostani fertőzésszámokkal kalkulálva.
Ez ráadásul valószínűleg még egy konzervatív becslés, hiszen azzal nem is számoltunk, hogy az egészségügy túlterheltsége miatt a halálozások száma minden bizonnyal nagyobb mértékben emelkedett volna, mint a megbetegedéseké.
Több fertőzött, kevesebb kórházi eset
Most egyébként épp az egészségügy kisebb leterheltsége teremtette meg a lehetőségét annak, hogy ne kelljen a kormányzatnak érdemi korlátozó intézkedéseket hoznia. Ezúttal nemcsak a fertőzésszámhoz viszonyítva kerültek sokkal kevesebben kórházba, mint a korábbi hullámok idején, hanem úgy általában is kisebb volt az egészségügyi terhelés.
Az intenzív ellátásra szorulók esetében a különbség egy kicsit kevésbé látványos, de itt az összehasonlíthatóságot is teljesen ellehetetlenítették a döntéshozók, miután néhány hete módosítottak az addig bevett adatközlési gyakorlaton.
Az elhunytak száma is jóval kevesebb, mint tavasszal, igaz, a második hullámban mértnél így is magasabb. Első ránézésre ez azt jelzi, hogy ezúttal aki kórházba került, nagyobb eséllyel halt bele a Covidba.
Ez azonban egyáltalán nem biztos, hogy így van, az adatközlés ugyanis az elhunytak száma esetében sem következetes, és főleg nem átlátható. Korábban írtunk róla, hogy a jelek szerint az operatív törzs a második és a harmadik hullám között változtathatott a halálozási adatok rögzítésének gyakorlatán, ami azt jelenti, hogy tavaly ősszel valójában jóval többen eshettek áldozatul a járványnak, mint ami a hivatalos adatokból látszott*Ez más országokban is jellemző, ezért nagyon nehéz a Covid-halálozási adatok nemzetközi szintű összehasonlítása. A tavasz óta működő hazai adatközlési gyakorlattal az operatív törzs a jelek szerint sokkal pontosabban rögzíti az elhunytak számát, mint ahogy sok más országban teszik ugyanezt..
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
