Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. június 29. 16:06 Adat

Mindenkit megtéveszthetett a koronavírus halálozási adatokkal az operatív törzs

Miközben az operatív törzs halálozási adataiból úgy tűnt, hogy a hazai harmadik hullám sokkal súlyosabb volt, mint a második, a statisztikai hivatal szerint november-decemberben többen haltak meg Magyarországon, mint március-áprilisban. Bár a halálozás a KSH szerint is magasabban tetőzött tavasszal, de sokkal rövidebb ideig állt extrém magas szinten, mint a télen. A két szervezet statisztikái ráadásul amellett, hogy sok helyen ellentmondásosak, egy ponton teljesen elszakadnak egymástól. Ez arra utal, hogy az operatív törzs menet közben változtathatott a halálozási adatok rögzítésének gyakorlatán.

A második hullám másfélszerese

Április 7-én, aznap, amikor az első oltásukat felvettek száma átlépte a 2,5 milliót, és így a kormány döntése nyomán megkezdődhetett a lazítás, olyan adatot tett közzé az operatív törzs, amilyenre világszinten sem volt még példa. Folyamatos adatközlés mellett sehol nem jelentettek népességarányosan olyan magas napi Covid okozta halálozást, mint aznap itthon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVilágrekord halálozást hozó napon nyit MagyarországFolyamatos adatközlés mellett soha sehol nem jelentettek népességarányosan olyan magas napi Covid halálozást, mint ma Magyarországon.

Bár – ahogy erre akkor is felhívtuk a figyelmet – a napi adatokból, különösen nemzetközi összevetésben, sosem szabad messzemenő következtetéseket levonni, a 311 elhunyt így is arra utalt, hogy Magyarországon sokkal rosszabb a járványhelyzet, mint akár decemberben a második hullám csúcsán volt. Akkor az operatív törzs szerint hétnapos mozgóátlagban 175 körül tetőzött a napi halálozás, április első felében viszont ennek több mint a másfélszeresén.

Mivel novemberben-decemberben a járványcsúcson a sokéves átlagnál 60-70 százalékkal többen haltak meg Magyarországon, az operatív törzs adatai alapján arra lehetett számítani, hogy áprilisban még ennél is szomorúbb számokat közöl majd az ekkor már jó ideje heti szintű adatokat is nyilvánosságra hozó KSH, és az elhunytak száma a megszokott több mint duplája lehet.

De nem ez történt.

A KSH adatai megcáfolták az operatív törzset

A statisztikai hivatal szerint a halálozás nemhogy jelentősen meghaladta volna a pár hónappal korábbit, de még el is maradt attól. A második hullám csúcsának környékén 13 olyan hét volt, amikor az elhunytak száma Magyarországon több mint 15 százalékkal haladta meg a megelőző 10 év átlagát. Ebben a 13 hétben több mint 47 ezren veszítették életüket. Ugyanez a tavaszi hullám csúcsa körüli 13 hétben a jelenlegi adatok szerint 45 278 volt.

A többlethalálozásban még szembetűnőbb a különbség. Tavaly év végén 14 ezerrel többen haltak meg Magyarországon, mint ami ebben az időszakban megszokott, a tavaszi harmadik hullámban viszont 11 ezer körül alakulhatott ez a mutató.

Fontos megjegyezni, hogy a március-áprilisi adatok még nem véglegesek, azokat a KSH még hetekig módosítani fogja. A múlt héten például még 300-zal növelték az elhunytak számát a harmadik hullám csúcsa környéki hetekre.

Ez azonban nem változtat azon, hogy

miközben az operatív törzs szerint a harmadik hullámban több mint másfélszer annyi koronavírus-fertőzött vesztette életét, mint a másodikban, addig a KSH adatai alapján a második hullám idején haltak meg többen Magyarországon.

A statisztikai hivatal adatain egyébként az látszik, hogy március-áprilisban a járványcsúcson tényleg rosszabb volt a helyzet, mint télen, ám a tetőzés sokkal rövidebb ideig tartott. Az eltérő arányok mellett pedig ez a fő különbség a KSH és az operatív törzs adatközlése között, hiszen utóbbi kifejezetten lassú lecsengést mutatott.

Nehéz magyarázatot találni

Az ellentmondó adatoknak persze elméletileg számtalan magyarázata lehet. Természetesen még a járványok tetőzésekor sem csak koronavírus-fertőzés miatt hunytak el emberek, illetve a pandémiának is lehettek olyan következményei, amelyek befolyásolhatták a koronavírustól független halálozások alakulását.

  • Az egészségügy túlterheltsége miatt szinte biztosan rengeteg egyéb betegségben szenvedő ember maradt ellátatlanul.
  • A szűrővizsgálatok ugyancsak nagy számban maradtak el az elmúlt egy évben, amely közép-hosszútávon szintén a halálozás emelkedéséhez vezethet.
  • A halálozás alakulására az időjárás is hatással van: extrém melegben és hidegben is többen veszítik életüket.
  • Megszaporodhattak egyéb halálokok is.

A fentieknek azonban egyike sem ad ésszerű magyarázatot a különbségekre. Az egészségügy túlterheltsége például a harmadik hullámban sokkal magasabb volt, mint a másodikban, így az egyéb betegségben szenvedők ellátása is minden bizonnyal akkor ütközött nagyobb akadályokba. Ahogy a szűrővizsgálatok elmaradásának hatása is hosszabb távon jelentkezhet, így ez is inkább ellentétes hatást indokolna, mint, ami a KSH és az operatív törzs adatai közötti különbségen látszik (azaz ezek alapján a harmadik hullámban kellett volna magasabbnak lenni a Covidtól független halálozásnak).

Az időjárás természetesen hidegebb volt november-decemberben, mint március-áprilisban. Ám egyrészt ennek ilyen radikális hatása valószínűleg általában sincs, másrészt most mind a tavasz, mind a késő ősz-kora tél kifejezetten enyhe volt, így elmaradtak a nagy fagyok, és az átlaghőmérsékletben is csak néhány fok eltérés mutatkozott. Az egyéb halálokoknál pedig nem nagyon látszott olyan, amelynek ennyire jelentős hatása lehetett volna november-decemberben, különösen, hogy tavaly nyár vége óta tényleg egyértelműen a járványhelyzettől függött, hogy mennyien halnak meg Magyarországon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFurcsán követi a járványhullámokat a halálozások megugrásaA helyenként zavaros járványadatok ellenére az is feltűnő, hogy nagyon mások a túlélési esélyei annak, aki Budapesten kapja el a koronavírust, mint aki például Nógrádban.

Ezek alapján pedig minden jel arra utal, hogy 

nem a környezetben változott valami, hanem az adatközlésben. Méghozzá – mivel a KSH módszertana ugyanaz maradt – az operatív törzs adatközlésében.

Elvileg ez lehetne akár annak is az eredménye, hogy a harmadik hullámra sokkal hatékonyabb lett a szűrés, és például a tesztek magasabb számának köszönhetően több fertőzöttet találtak meg. Ez azonban nem magyarázná, hogy a statisztikai hivatal és az operatív törzs számai miért válnak el nagyon látványosan egymástól egy ponton a harmadik hullám csúcsa környékén* Az adatok alapból is elcsúszva követték egymást, ám ebben nincs érdemi különbség a második és a harmadik hullám között.. Ugyanis miközben a KSH szerint április közepén-végén a halálozás hirtelen zuhant be, az operatív törzs szerint elhúzódott. Így volt olyan hét, amikor a két szervezet statisztikái alapján a Magyarországon elhunytak közül majdnem annyian voltak koronavírus-fertőzöttek, mint ahányan nem.

Különböző protokoll

Még májusban a KSH-t és az operatív törzset is megkérdeztük, hogy mi lehet a magyarázata az ennyire eltérő adatoknak. A KSH azt válaszolta:

a különbség az eltérő adatforrásokból adódhat.

Míg ugyanis ők az Elektronikus Anyakönyvi Rendszerből dolgoznak, az operatív törzs (illetve az őket információval ellátó Nemzeti Népegészségügyi Központ) adatainak forrása az egészségügyi intézmények által közvetlenül az NNK-nak küldött jelentés. Épp ezért a KSH-nál azt javasolták, hogy részletes információért az NNK-t keressük meg.

Az operatív törzs azonban nem reagált a megkeresésünkre, így nem derült ki, mi a két szervezet adatai közötti látványos anomália oka. Mivel az NNK-nak a koronavírus-információkat a kórházak szolgáltatták, elvileg akár az is előfordulhatna, hogy a leginkább túlterhelt időszakban nem volt idejük ezzel foglalkozni, és megcsúsztak az adatközléssel. Ez azonban azért nem reális magyarázat, mert az adatok alapján több hetes csúszással lehetne csak magyarázni az eltéréseket. Márpedig az operatív törzs pont az elhunytakról nagyon részletes napi adatokat közölt, így biztosan feltűnt volna, ha ennyire nem időben jelentenek az egészségügyi intézmények. Arról nem is beszélve, hogy ősszel a törzs maga jelentette be a dinamikus adatszolgáltatásra történő átállást, amelynek a célja épp a „naprakész információ begyűjtése” volt.

A legvalószínűbbnek így talán az tűnik, hogy a harmadik hullám egy pontján elkezdték más „protokoll” szerint rögzíteni az elhunyt koronavírus-fertőzöttek számát.

Az nem egyértelmű, hogy egy ilyen lépést mi indokolhatott volna, hacsak a kórházak tehermentesítése nem. Mindenesetre az biztos, hogy a KSH és az operatív törzs adatai nagyjából egy héttel azután kezdtek elszakadni egymástól, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt: nem nálunk a legmagasabb a Covid-halálozás, a látszólag magas számokat az magyarázza, hogy más országoktól eltérő „protokoll” szerint számolja az elhunytakat az operatív törzs.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA globális járvány harmadik leghalálosabb napja volt kedden MagyarországonA hivatalos adatok alapján, amelyek viszont a kormány szerint nem összehasonlíthatóak. Megvizsgáltuk, hogy valóban így van-e.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyáltalán nem mindegy, melyik megyében kapod el a koronavírustMegyénként is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mekkorák a koronavírus-fertőzés túlélésének esélyei. Sok múlik azon, hogy bizonyos betegségek mennyire elterjedtek.

Adat covid halálozás koronavírus operatív törzs Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2021. szeptember 19. 17:03 Adat

Egy órát sem kell utazni, és egészen megváltoznak az életkörülmények az országon belül

Észak-Magyarország több szempontból is az unió egyik legkedvezőtlenebb életkilátásokkal kecsegtető régiója, de más hazai térségekben sem sokkal jobb a helyzet.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 19. 07:11 Adat

Tényleg olcsóbb a Lidl külföldön?

Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.

Hajdu Miklós
2021. szeptember 17. 17:59 Adat

A magyar tanárok fizetése a fasorban sincs, pedig több pénz jut az oktatásra

Nem csoda, ha elégedetlenek a hazai pedagógusok, a fejlett országok körében ők keresik a legkevesebbet a diplomás átlagbérhez képest.

Fontos

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.