Miközben az operatív törzs halálozási adataiból úgy tűnt, hogy a hazai harmadik hullám sokkal súlyosabb volt, mint a második, a statisztikai hivatal szerint november-decemberben többen haltak meg Magyarországon, mint március-áprilisban. Bár a halálozás a KSH szerint is magasabban tetőzött tavasszal, de sokkal rövidebb ideig állt extrém magas szinten, mint a télen. A két szervezet statisztikái ráadásul amellett, hogy sok helyen ellentmondásosak, egy ponton teljesen elszakadnak egymástól. Ez arra utal, hogy az operatív törzs menet közben változtathatott a halálozási adatok rögzítésének gyakorlatán.
A második hullám másfélszerese
Április 7-én, aznap, amikor az első oltásukat felvettek száma átlépte a 2,5 milliót, és így a kormány döntése nyomán megkezdődhetett a lazítás, olyan adatot tett közzé az operatív törzs, amilyenre világszinten sem volt még példa. Folyamatos adatközlés mellett sehol nem jelentettek népességarányosan olyan magas napi Covid okozta halálozást, mint aznap itthon.
Bár – ahogy erre akkor is felhívtuk a figyelmet – a napi adatokból, különösen nemzetközi összevetésben, sosem szabad messzemenő következtetéseket levonni, a 311 elhunyt így is arra utalt, hogy Magyarországon sokkal rosszabb a járványhelyzet, mint akár decemberben a második hullám csúcsán volt. Akkor az operatív törzs szerint hétnapos mozgóátlagban 175 körül tetőzött a napi halálozás, április első felében viszont ennek több mint a másfélszeresén.
Mivel novemberben-decemberben a járványcsúcson a sokéves átlagnál 60-70 százalékkal többen haltak meg Magyarországon, az operatív törzs adatai alapján arra lehetett számítani, hogy áprilisban még ennél is szomorúbb számokat közöl majd az ekkor már jó ideje heti szintű adatokat is nyilvánosságra hozó KSH, és az elhunytak száma a megszokott több mint duplája lehet.
De nem ez történt.
A KSH adatai megcáfolták az operatív törzset
A statisztikai hivatal szerint a halálozás nemhogy jelentősen meghaladta volna a pár hónappal korábbit, de még el is maradt attól. A második hullám csúcsának környékén 13 olyan hét volt, amikor az elhunytak száma Magyarországon több mint 15 százalékkal haladta meg a megelőző 10 év átlagát. Ebben a 13 hétben több mint 47 ezren veszítették életüket. Ugyanez a tavaszi hullám csúcsa körüli 13 hétben a jelenlegi adatok szerint 45 278 volt.
A többlethalálozásban még szembetűnőbb a különbség. Tavaly év végén 14 ezerrel többen haltak meg Magyarországon, mint ami ebben az időszakban megszokott, a tavaszi harmadik hullámban viszont 11 ezer körül alakulhatott ez a mutató.
Fontos megjegyezni, hogy a március-áprilisi adatok még nem véglegesek, azokat a KSH még hetekig módosítani fogja. A múlt héten például még 300-zal növelték az elhunytak számát a harmadik hullám csúcsa környéki hetekre.
Ez azonban nem változtat azon, hogy
miközben az operatív törzs szerint a harmadik hullámban több mint másfélszer annyi koronavírus-fertőzött vesztette életét, mint a másodikban, addig a KSH adatai alapján a második hullám idején haltak meg többen Magyarországon.
A statisztikai hivatal adatain egyébként az látszik, hogy március-áprilisban a járványcsúcson tényleg rosszabb volt a helyzet, mint télen, ám a tetőzés sokkal rövidebb ideig tartott. Az eltérő arányok mellett pedig ez a fő különbség a KSH és az operatív törzs adatközlése között, hiszen utóbbi kifejezetten lassú lecsengést mutatott.
Nehéz magyarázatot találni
Az ellentmondó adatoknak persze elméletileg számtalan magyarázata lehet. Természetesen még a járványok tetőzésekor sem csak koronavírus-fertőzés miatt hunytak el emberek, illetve a pandémiának is lehettek olyan következményei, amelyek befolyásolhatták a koronavírustól független halálozások alakulását.
- Az egészségügy túlterheltsége miatt szinte biztosan rengeteg egyéb betegségben szenvedő ember maradt ellátatlanul.
- A szűrővizsgálatok ugyancsak nagy számban maradtak el az elmúlt egy évben, amely közép-hosszútávon szintén a halálozás emelkedéséhez vezethet.
- A halálozás alakulására az időjárás is hatással van: extrém melegben és hidegben is többen veszítik életüket.
- Megszaporodhattak egyéb halálokok is.
A fentieknek azonban egyike sem ad ésszerű magyarázatot a különbségekre. Az egészségügy túlterheltsége például a harmadik hullámban sokkal magasabb volt, mint a másodikban, így az egyéb betegségben szenvedők ellátása is minden bizonnyal akkor ütközött nagyobb akadályokba. Ahogy a szűrővizsgálatok elmaradásának hatása is hosszabb távon jelentkezhet, így ez is inkább ellentétes hatást indokolna, mint, ami a KSH és az operatív törzs adatai közötti különbségen látszik (azaz ezek alapján a harmadik hullámban kellett volna magasabbnak lenni a Covidtól független halálozásnak).
Az időjárás természetesen hidegebb volt november-decemberben, mint március-áprilisban. Ám egyrészt ennek ilyen radikális hatása valószínűleg általában sincs, másrészt most mind a tavasz, mind a késő ősz-kora tél kifejezetten enyhe volt, így elmaradtak a nagy fagyok, és az átlaghőmérsékletben is csak néhány fok eltérés mutatkozott. Az egyéb halálokoknál pedig nem nagyon látszott olyan, amelynek ennyire jelentős hatása lehetett volna november-decemberben, különösen, hogy tavaly nyár vége óta tényleg egyértelműen a járványhelyzettől függött, hogy mennyien halnak meg Magyarországon.
Ezek alapján pedig minden jel arra utal, hogy
nem a környezetben változott valami, hanem az adatközlésben. Méghozzá – mivel a KSH módszertana ugyanaz maradt – az operatív törzs adatközlésében.
Elvileg ez lehetne akár annak is az eredménye, hogy a harmadik hullámra sokkal hatékonyabb lett a szűrés, és például a tesztek magasabb számának köszönhetően több fertőzöttet találtak meg. Ez azonban nem magyarázná, hogy a statisztikai hivatal és az operatív törzs számai miért válnak el nagyon látványosan egymástól egy ponton a harmadik hullám csúcsa környékén* Az adatok alapból is elcsúszva követték egymást, ám ebben nincs érdemi különbség a második és a harmadik hullám között.. Ugyanis miközben a KSH szerint április közepén-végén a halálozás hirtelen zuhant be, az operatív törzs szerint elhúzódott. Így volt olyan hét, amikor a két szervezet statisztikái alapján a Magyarországon elhunytak közül majdnem annyian voltak koronavírus-fertőzöttek, mint ahányan nem.
Különböző protokoll
Még májusban a KSH-t és az operatív törzset is megkérdeztük, hogy mi lehet a magyarázata az ennyire eltérő adatoknak. A KSH azt válaszolta:
a különbség az eltérő adatforrásokból adódhat.
Míg ugyanis ők az Elektronikus Anyakönyvi Rendszerből dolgoznak, az operatív törzs (illetve az őket információval ellátó Nemzeti Népegészségügyi Központ) adatainak forrása az egészségügyi intézmények által közvetlenül az NNK-nak küldött jelentés. Épp ezért a KSH-nál azt javasolták, hogy részletes információért az NNK-t keressük meg.
Az operatív törzs azonban nem reagált a megkeresésünkre, így nem derült ki, mi a két szervezet adatai közötti látványos anomália oka. Mivel az NNK-nak a koronavírus-információkat a kórházak szolgáltatták, elvileg akár az is előfordulhatna, hogy a leginkább túlterhelt időszakban nem volt idejük ezzel foglalkozni, és megcsúsztak az adatközléssel. Ez azonban azért nem reális magyarázat, mert az adatok alapján több hetes csúszással lehetne csak magyarázni az eltéréseket. Márpedig az operatív törzs pont az elhunytakról nagyon részletes napi adatokat közölt, így biztosan feltűnt volna, ha ennyire nem időben jelentenek az egészségügyi intézmények. Arról nem is beszélve, hogy ősszel a törzs maga jelentette be a dinamikus adatszolgáltatásra történő átállást, amelynek a célja épp a „naprakész információ begyűjtése” volt.
A legvalószínűbbnek így talán az tűnik, hogy a harmadik hullám egy pontján elkezdték más „protokoll” szerint rögzíteni az elhunyt koronavírus-fertőzöttek számát.
Az nem egyértelmű, hogy egy ilyen lépést mi indokolhatott volna, hacsak a kórházak tehermentesítése nem. Mindenesetre az biztos, hogy a KSH és az operatív törzs adatai nagyjából egy héttel azután kezdtek elszakadni egymástól, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt: nem nálunk a legmagasabb a Covid-halálozás, a látszólag magas számokat az magyarázza, hogy más országoktól eltérő „protokoll” szerint számolja az elhunytakat az operatív törzs.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
