Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2021. május 4. 06:03 Adat

Egyáltalán nem mindegy, melyik megyében kapod el a koronavírust

Megyénként is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mekkora eséllyel éli túl valaki, ha elkapja a koronavírust. A megyei halálozási adatok több betegségtípus elterjedtségével is kifejezetten erős összefüggést mutatnak, azaz nem meglepő módon a népesség általános egészségügyi állapota jó eséllyel hatással van a halálozásra.

Ahol több a keringési, immunrendszeri és légzőszervi megbetegedés, ott a második hullám adatai alapján kedvezőtlenebbek a kilátásai annak, aki megfertőződik, de például a cukorbetegséggel nem mutatnak ilyen összefüggést a megyei adatok. Mindenesetre ez részben arra is magyarázatot adhat, miért végzett ekkora pusztítás Magyarországon a járvány: nálunk ugyanis ezek a betegségek pandémia nélkül is rengeteg áldozatot szednek.  

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFurcsán követi a járványhullámokat a halálozások megugrásaA helyenként zavaros járványadatok ellenére az is feltűnő, hogy nagyon mások a túlélési esélyei annak, aki Budapesten kapja el a koronavírust, mint aki például Nógrádban.

Ezer fertőzöttre 30 vagy 60 haláleset

Ahogy ezt egy korábbi cikkünkben már bemutattuk, nyár vége óta elsősorban a járványhelyzet befolyásolja, hogy egy adott héten hányan vesztik életüket Magyarországon. Ha esetenként furcsa időeltolódással is, de a fertőzöttségi adatok megugrása és a halálozások felfutása rendre egymást követte, ahogy a visszaesések is.

Már az akkor elemzett adatokból is látszott azonban, hogy az egyes megyék között elég jelentős eltérések lehetnek a túlélési esélyekben. Az operatív törzs – a fejlett országok többségének gyakorlatával ellentétben – országon belüli területi halálozási adatokat nem közöl, a KSH viszont hétről hétre közzéteszi, hogy összesen mennyien haltak meg az egyes megyékben. Ebből kiszámolható az úgynevezett többlethalálozás, ami azt mutatja meg, hogy az adott héten a korábbi évek átlagához viszonyítva mennyivel több volt a haláleset egy adott helyen. Ez pedig megyénként nagyon eltérően alakult, különösen, ha a fertőzöttek számát is figyelembe vesszük.

A második hullámban*Ez alatt az október 5 és január 3. közötti 13 hetet értjük. Előbbi annak a hétnek az első napja, amikor a járványadatok látványosan el kezdtek romlani, míg utóbbi az utolsó olyan hét, amikor még kiugróan magas többlethalálozást mutattak a KSH adatai. Budapesten ezer fertőzöttre 33 többlethalálozás jutott, Hevesben, Borsodban és Zalában azonban több mint kétszer ennyi*Hosszabb időtávot vizsgálva arányaiban ennél is nagyobbak az eltérések..

Fontos hangsúlyozni, hogy ez az arányszám nem azt mutatja, hogy mennyien halnak bele a koronavírusba a fertőzöttek közül. A mutatót rengeteg dolog befolyásolhatja, a tesztelési protokolltól a helyi ellátórendszer kapacitásán át az adatközlés térségenként eltérő sajátosságáig. Feltételezhetjük azonban, hogy a tesztelésben és az adatközlésben országon belül nincs jelentős eltérés, az ellátórendszerben pedig megyék között is lehetett mozgás, így a számok végső soron mégis arra utalnak, hogy egyes helyeken nagyobb eséllyel lesz végzetes kimenetelű egy koronavírus-fertőzés.

Tényleg sokat számítanak az alapbetegségek

Mivel a kezdetektől tudni lehet, hogy bizonyos alapbetegségek jelentősen növelik a Covid súlyos lefolyásának kockázatát, ezért megvizsgáltuk, hogy ezek az arányszámok mutatnak-e bármilyen összefüggést*Az összefüggéseket korrelációs elemzéssel értékeltük. Két adatsor korrelációja arról árulkodik, hogy az értékeik jellemzően együtt mozognak, például azokban a megyékben ahol nagyobb a szívbetegek aránya, jellemzően az egy fertőzöttre jutó többlet-halálesetek száma is emelkedett. Ezen összefüggések azonban nem teszik lehetővé oksági viszonyok felderítését. A területi adatok elemzése miatt fennáll az ökológiai tévkövetkeztetés veszélye is, miszerint a megyék körében tapasztalt összefüggések nem szükségképpen érvényesek az egyének szintjén is. a lakosság egészségügyi állapotával. Az eredmények alapján pedig elég egyértelműen az látszik, hogy igen.

Méghozzá többnyire pont azoknak a betegségeknek a gyakoriságával*Ezt a 2018-as gyógyszerforgalmi adatok alapján vizsgáltuk, az ezek alapján számított betegszámokat a megye lakónépességéhez viszonyítottuk. erős ez az összefüggés, amelyek viszonylag gyakran feltűnnek az elhunytak operatív törzs által közzétett alapbetegségei között is. A Telex április közepi gyűjtése szerint az áldozatoknál leggyakrabban a magas vérnyomást, a szív, a tüdő és az agy különböző betegségeit, illetve a cukorbetegséget tüntették fel alapbetegségként. Legutóbbi kivételével a megyei adatokból is az látszik, hogy a halálozási arány ezeknek a betegségeknek az elterjedtségével mozog együtt*Egészen pontosan azoknak a betegségcsoportoknak az elterjedtségével, amelyekbe a feltüntetett betegségek is sorolhatóak, a gyógyszerforgalmi adatok ugyanis csak betegségcsoportokra lebontva érthetőek csak el, betegségszintű adatok nincsenek..

Ezeket az összefüggéseket korreláció-elemzéssel jellemezhetjük, aminek az eredményeit a következő ábrán foglaltuk össze, sárga színnel kiemelve a legerősebb kapcsolatokat.

A fontosabb együttmozgásokat érdemes részletesebben, pontdiagramokon is megvizsgálni, mivel mindössze húsz megyét elemezhetünk, így akár egy-egy szélsőséges adat is erősen befolyásolhatná az eredményeinket. Ebben az esetben azonban láthatóan nem erről van szó: a pontdiagramok is megerősítik, hogy bizonyos betegségtípusok gyakoribb előfordulásával együtt nő a végzetes koronavírus-fertőzések valószínűsége.

Tüdő, szív, agy, immunrendszer

A tüdő és a keringési rendszer megbetegedéseinél valószínűleg nem kell magyarázni, hogy ezek miket takarhatnak, és miért rontják a túlélés esélyét. A magas vérnyomás messze a leggyakrabban feltüntetett alapbetegség az elhunytaknál, a tüdőbetegeknek pedig azért különösen veszélyes a koronavírus, mert az is elsősorban a tüdőt támadja. A keringési betegségek túlélésre gyakorolt negatív hatását jelzi az is, hogy a halálozási arány erős összefüggést mutat az itthon különösen széles körben elterjedt ischaemiás szívbetegség-halálozással*A szívizom valamely területének elégtelen vérellátásából eredő betegsége, amelyet a szív körüli erek (koszorúerek) problémája okoz. is: tehát ahol járvány nélkül is sokan halnak meg ilyen betegségben, ott a koronavírus-túlélés esélye is kisebb.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdeje elgondolkodni, miért hal meg járvány nélkül is ilyen sok magyarJárvány nélkül is rendkívül magas a halálozások száma Magyarországon, és még régiós összevetésben is indokolatlanul sok magyar hal meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA globális járvány harmadik leghalálosabb napja volt kedden MagyarországonA hivatalos adatok alapján, amelyek viszont a kormány szerint nem összehasonlíthatóak. Megvizsgáltuk, hogy valóban így van-e.

A mentális és viselkedészavarok, illetve az idegrendszer betegségei közül például a demencia és az Alzheimer kór is kifejezetten gyakran kerül elő az operatív törzs felsorolásában, míg az immunrendszert érintő rendellenességek azért jelenthetnek komoly gondot, mert a Covidnál sok esetben épp az immunrendszer nem megfelelő, jellemzően túlműködése vezet halálhoz. A csont-izomrendszer és a kötőszövet betegségei ugyan ritkábban tűnnek fel az elhunytak alapbetegségei között, de a sokízületi gyulladással küzdők is a rizikócsoportba tartoznak.

Kifejezetten érdekes, hogy az egyébként nagyon komoly rizikófaktornak számító cukorbetegség elterjedtségével azonban nem mutattak érdemi összefüggést a megyei halálozási arányok.

A szörnyű magyar adatokat is magyarázhatja 

A fenti összefüggések részben arra is magyarázatot adhatnak, hogy miért kiugróan magas nemzetközi összevetésben Magyarországon a koronavírus-halálozás. A hivatalos adatok szerint egymillió főre vetítve világszinten most már messze hazánkban hunyt el a legtöbb fertőzött, és bár – ahogy erről mi is többször írtunk – ezek az adatok csak korlátozottan összehasonlíthatóak, mégis egyértelműen jelzik, hogy itthon más országokhoz képest is nagyon nagy pusztítást végzett a járvány. Ezt erősíti az összes fertőzöttre jutott halálozási arány, ami szintén kifejezetten magas Magyarországon*Igaz ennek is rengeteg oka lehet a tesztelési gyakorlattól kezdve a halálozási statisztikák rögzítéséig..

Ahogy azoknak a betegségeknek az elterjedtsége is, amelyek a megyék szintjén erős összefüggést mutatnak a túlélési esélyekkel. Korábban írtunk róla, hogy Magyarországon járvány nélkül is kifejezetten sokan halnak meg, az úgynevezett halálozási ráta*Halálozások száma ezer főre vetítve. a 27 uniós tagállamból csak háromban magasabb. Ebben pedig komoly szerepe van annak, hogy több olyan betegségben is rengetegen veszítik életüket itthon, amelyek a Covid végzetessé válásának esélyét is növelik.

Régiós összevetésben az ischaemiás szívbetegség és a mentális és viselkedészavarok is Magyarországon szedik a legtöbb áldozatot, de kifejezetten magas a légzőrendszeri betegségek okozta halálozás is.

Nem sokkal jobb a helyzet, ha ugyanezt a teljes Európai Unióra vizsgáljuk. Ischaemiás szívbetegség és egyéb keringési betegségek okozta halálozásban az EU egészében is az élmezőnybe tartozunk. A mentális, illetve a légzőszervi betegségek következtében elhunytak száma ugyan több nyugat-európai országban is nagyobb mint nálunk, de egyrészt ezekben is bőven a lista első felében vagyunk, másrészt az ilyen betegségek általában is kevesebb áldozatot szednek, mint a keringési vagy akár csak a szív problémák.

Az elmúlt években nálunk az amúgy sem alacsony összes halálozás több mint 60 százaléka volt köthető olyan betegségekhez, amelyek a megyei adatok alapján növelhetik a végzetes kimenetelű koronavírus-fertőzés esélyét.

Ez pedig kifejezetten magasnak számít: az EU-ban, mindössze öt országban haladta meg ezt a mértéket ez az arányszám. Közülük Bulgáriában – bár a halálozási adatok rögzítésének módszertana ezt elrejti – a magyarországinál is nagyobb pusztítást végezhetett a járvány. Ugyanez Romániára már valószínűleg nem igaz, de a bulgáriaihoz hasonló adminisztratív okokból a hivatalos adatok náluk is jobb képet mutatnak a valósnál, így jó eséllyel Románia is azok közé az országok közé tartozik, ahol a legtöbb áldozatot szedte a járvány.

Az előttünk álló országok közül Finnország helyzete érdekes, hiszen náluk az ilyen betegségek magas aránya ellenére viszonylag alacsony szinten maradt a Covid-halálozás. Ennek számos magyarázata lehet a hatékonyabb védekezéstől kezdve a jobb egészségügyi ellátáson át egészen addig, hogy míg a másik öt országban a keringési betegségek miatt volt ennyire magas ez az arány, náluk a mentális zavarok miatti halálozás kiugró nemzetközi összevetésben. Arról nem is beszélve, hogy Finnországban járvány nélkül is nagyjából harmadával kevesebben halnak meg, mint Magyarországon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat halálokok halálozás koronavírus megyei adatok többlet halálozás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2024. május 24. 13:41 Adat, Világ

Kolozsváron metrót építenek annyi pénzből, amennyiért a Déli Körvasutat fejlesztik Budapesten

Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a budapesti vasútfelújítás nem is érinti a vonal teljes hosszát, akkor olcsóbbra jön ki a kolozsvári metróépítés kilométerenkénti költsége.

Stubnya Bence
2024. május 24. 10:23 Adat, Élet

A fiatalok több mint fele legszívesebben elköltözne Magyarországról

Csak a ciprusi fiatalok között vannak vannak többen a magyaroknál a külföldre költözést tervezők az Európai Unió tagországainak mezőnyében.

Stubnya Bence
2024. május 24. 05:10 Adat, Élet

Gyorsabban jövünk ki a megélhetési válságból a várakozásokhoz képest

Egyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.

Hajdu Miklós
2024. május 23. 10:43 Közélet, Vállalat

Sokmilliárdos pénzhegyen ülő állami cég került Lázár János alapítványának tulajdonába

Évről évre több milliárd forintos nyereséget ér el az a vállalat, amit most adott át ingyen az állam a Lázár János által kezelt alapítványnak.

Torontáli Zoltán
2024. május 23. 05:07 Tech, Vállalat

Három magyar élelmiszerboltlánc kezd kísérletezni a személyzet nélküli nyitva tartással

Nagy az óvatoskodás a témában, mert az indulás erősen kísérleti jellegű lesz.