Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2021. április 16. 18:32 Adat

Furcsán követi a járványhullámokat a halálozások megugrása

Meglepően rövid idővel követte a járvány második hullámában a halálozások felfutása a fertőzöttségi adatok megugrását. A számokból teljesen egyértelműen látszik, hogy az elmúlt bő fél évben attól függött, hogy mennyien halnak meg Magyarországon, hogy milyen szakaszában volt a járvány. A fertőzöttségi és halálozási adatok összevetéséből pedig az is elég egyértelműen kiderül, hogy szinte biztosan komoly eltérések vannak területileg abban, milyen eséllyel lesz végzetes kimenetelű egy megbetegedés. A számok alapján a fővárosban jóval nagyobbnak tűnik a fertőzöttek túlélési esélye, mint a keleti országrészben.

Egy hét eltérés

Az alábbi ábrák az új fertőzöttek számára és a halálozásokra vonatkozó idősorok megyénkénti együttmozgását szemléltetik tavaly szeptember és idén március között. Jól látszik, hogy jellemzően nagyjából egyhetes késlekedéssel követi a halálozási adatok felfutása a kimutatott koronavírus-fertőzések növekedését*A megyei idősorok között késleltetés nélkül az összefüggés erősségét mérő korrelációs együttható átlagos erőssége 0,76. Amennyiben egy héttel eltoljuk az idősorokat egymáshoz képest, vagy az adott heti fertőzött-számokat a következő heti halálozási adatokhoz hasonlítjuk, akkor 0,81-re nő az együttható. Ennél hosszabb különbségeket nézve azonban már alacsonyabb együtthatókat kapunk.
A korrelációs együttható két idősor összefüggését méri. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a plusz/mínusz 0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik adatsor növekedésével a másik csökken.
. (A megyék között az ábrák bal felső sarkában lévő legördülő menüben lehet váltani.)

Ez a különbség meglehetősen rövid, ha figyelembe vesszük, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint a tünetek jelentkezése és a halálozás között többnyire legalább két hét szokott eltelni, a magyar járványstatisztikai adatsorok pedig ennél is hosszabb eltolódást mutatnak. A jelenség hátterében vélhetően az esetek megkésett felderítése és az adatközlés sajátosságai állhatnak: a napi járványügyi statisztikákban jellemző a kormányzati zsargonban „adattorlódásnak” nevezett probléma, amikor egy bizonyos nap adataiban korábbi napok esetszámai is megjelennek, némileg megkésve.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért ugrik meg minden kedden a fertőzöttek aránya Magyarországon?Hétvégén a magánszektorban nem igazán végeznek teszteket, így a keddi adat mutatja leginkább, hogy a tünetesek között mennyien lehetnek covidosok.

Ezek az anomáliák akkor is látványosak, ha a nyers halálozási adatok helyett az elmúlt évek átlagos haláleset-számaihoz viszonyított többlethalálozást nézzük: a többlethalálozás is nagyjából egyhetes késéssel követi a fertőzésszámok alakulását*Késleltetés nélkül 0,76, egyhetes késleltetéssel 0,78 az adatsorok közötti korrelációs együttható. Ennél hosszabb különbségeket nézve azonban már alacsonyabb együtthatókat kapunk..

Bizonyos megyékben pedig még az is előfordul, hogy a halálozással kapcsolatos idősorok alakulása lényegében megelőzi az új regisztrált fertőzöttek idősorában látható változásokat. Jó példa erre Borsod-Abaúj-Zemplén megye esete, ahol a második hullám legkeményebb időszakában a halálozás két héttel a fertőzésszámok előtt ért csúcsot. A különös jelenségre a tesztelési gyakorlatban beálló változások is magyarázatot adhatnak, a pedagógusok tömeges tesztelésével esett egybe a megyében az új fertőzöttek számának kiemelkedése.

Eltérő túlélési esélyek

Az időbeli furcsaságoktól függetlenül azonban elég egyértelmű, hogy nyár vége óta elsősorban a járványhelyzet befolyásolja, hogy egy adott héten mennyien veszítik életüket Magyarországon. Az egyes megyék között azonban még így is jelentős eltérések vannak.

Miközben szeptember és március között Győr-Moson-Sopronban azonosították népességarányosan a második legtöbb fertőzöttet az országban, a halálozási adatok közel sem voltak ilyen rosszak: 100 ezer főre vetítve csak Budapesten és Pest megyében hunytak el kevesebben. Ebben azonban szerepet játszik az, amiről a napokban nemzetközi összevetésben már írtunk: a halálozási adatok az egyes országok között járvány nélkül is jelentősen eltérnek, és ez itthon megyei szinten is igaz. Éppen ezért érdemesebb a többlethalálozást vizsgálni, tehát azt, hogy mennyivel haltak meg többen, mint a korábbi évek azonos időszakában. Ebből a szempontból pedig már nem áll olyan jól Győr-Moson-Sopron, igaz a fertőzöttek számához viszonyítva még mindig kedvezőbb volt a helyzet, mint a megyék többségében.

Ez a mutató egyébként messze a fővárosban volt a legalacsonyabb: Budapesten száz igazolt esetre kevesebb mint két többlethalálozás jutott. Ugyanez Békés, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében közel hat volt, de meghaladta az ötöt Borsodban és Zalában is. Fontos hangsúlyozni: ez nem azt mutatja, hogy a fertőzöttek hány százaléka halt meg koronavírusban. (Mivel rengeteg fertőzés felderítetlen marad, a többlethalálozáshoz pedig más is hozzájárulhat, például az egyéb betegségben szenvedők ellátatlansága.) Ugyanakkor mivel – ahogy ezt láthattuk – a többlethalálozást főleg a járvány okozta, így ahol magasabb ez a szám, ott valószínűleg nagyobb arányban volt végzetes kimenetelű a Covid, illetve többen halhattak meg a járvány következtében.

A megyék közötti eltéréseknek több oka is lehet, de elég látványos, hogy az ország fejlettebb régióiban ugyanannyi koronavírusos megbetegedés jóval alacsonyabb többlethalálozást eredményezett. A fenti mutatószám nagyon erősen együtt mozog a várható élettartammal, azaz azokban a megyékben nőtt a fertőzésszámhoz viszonyítva is nagyobb mértékben a halálozás, ahol amúgy is rövidebb ideig élnek az emberek, így vélhetően általánosságban az egészségi állapotuk is rosszabb.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdeje elgondolkodni, miért hal meg járvány nélkül is ilyen sok magyarJárvány nélkül is rendkívül magas a halálozások száma Magyarországon, és még régiós összevetésben is indokolatlanul sok magyar hal meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gyári munkás nem maradhat otthon, ez is oka lehet a járvány kelet-európai pusztításánakKelet-Közép-Európában jelentősen többen dolgoznak a feldolgozóiparban a nyugati országokhoz képest, ami szerepet játszhatott a járvány epicentrumának áthelyeződésében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVilágrekord halálozást hozó napon nyit MagyarországFolyamatos adatközlés mellett soha sehol nem jelentettek népességarányosan olyan magas napi Covid halálozást, mint ma Magyarországon.

Adat covid-19 fertőzöttek száma halálozás járvány koronavírus többlet halálozás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2021. május 11. 14:13 Adat

Ezermilliárd forintot vehetett ki a járvány a magyar vendéglátósok zsebéből

A járvány kezdete óta márciusig jó 800 milliárddal maradt el a vendéglátás bevétele a potenciálistól, nyár végére meglehet az ezermilliárd is.

Váczi István
2021. május 11. 10:03 Adat

Kilencéves csúcsra lőtte az inflációt az üzemanyagok drágulása

A bázishatás miatt lehetett számítani arra, hogy magas lesz az áprilisi inflációs adat, de az 5,1 százalék így is kellemetlen meglepetés.

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2021. május 11. 06:50 Adat

A béremelkedés ellenére a magyarok háromnegyede nem lépett feljebb Európában

Nagyon-nagyon jól kell keresni ahhoz magyar szinten, hogy valaki elérje a közepes európai nívót. Megnéztük, hogyan változott a magyar keresők helyzete az EU-n belül a legújabb adatok szerint.

Fontos

Avatar Avatar
2021. május 11. 17:00 Közélet

Sok szülőnek elfogyott az éves szabadsága, mi lesz így a nyáron?

Állami segítség híján sok szülőnek nem volt más választása, mint hogy felhasználja szabadságkeretét a távoktatás alatt, így a nyári szünidőre már nem maradt. Mi lesz a gyerekekkel?

Fabók Bálint
2021. május 10. 13:53 Közélet

Fiktív beköltözők miatt lőtt ki az egyik legszegényebb magyar régió lakosságszáma

A magyar állampolgárság megszerzésének megkönnyítése után az ukrán határ menti falvakban nőtt a leginkább a népesség egész Magyarországon.

Stubnya Bence
2021. május 10. 06:03 Világ

A vakcinaszabadalmak feloldását még Biden sem gondolja komolyan, és nem is adna teljes megoldást a problémákra

Joe Biden bejelentése kapcsán a szellemi tulajdonjogokról lángolt fel a vita, pedig ezek felfüggesztése még messze nem oldaná meg a globális vakcinahiány nagyon is valós problémáját.