Meglepően rövid idővel követte a járvány második hullámában a halálozások felfutása a fertőzöttségi adatok megugrását. A számokból teljesen egyértelműen látszik, hogy az elmúlt bő fél évben attól függött, hogy mennyien halnak meg Magyarországon, hogy milyen szakaszában volt a járvány. A fertőzöttségi és halálozási adatok összevetéséből pedig az is elég egyértelműen kiderül, hogy szinte biztosan komoly eltérések vannak területileg abban, milyen eséllyel lesz végzetes kimenetelű egy megbetegedés. A számok alapján a fővárosban jóval nagyobbnak tűnik a fertőzöttek túlélési esélye, mint a keleti országrészben.
Egy hét eltérés
Az alábbi ábrák az új fertőzöttek számára és a halálozásokra vonatkozó idősorok megyénkénti együttmozgását szemléltetik tavaly szeptember és idén március között. Jól látszik, hogy jellemzően nagyjából egyhetes késlekedéssel követi a halálozási adatok felfutása a kimutatott koronavírus-fertőzések növekedését*A megyei idősorok között késleltetés nélkül az összefüggés erősségét mérő korrelációs együttható átlagos erőssége 0,76. Amennyiben egy héttel eltoljuk az idősorokat egymáshoz képest, vagy az adott heti fertőzött-számokat a következő heti halálozási adatokhoz hasonlítjuk, akkor 0,81-re nő az együttható. Ennél hosszabb különbségeket nézve azonban már alacsonyabb együtthatókat kapunk.
A korrelációs együttható két idősor összefüggését méri. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a plusz/mínusz 0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik adatsor növekedésével a másik csökken.. (A megyék között az ábrák bal felső sarkában lévő legördülő menüben lehet váltani.)
Ez a különbség meglehetősen rövid, ha figyelembe vesszük, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint a tünetek jelentkezése és a halálozás között többnyire legalább két hét szokott eltelni, a magyar járványstatisztikai adatsorok pedig ennél is hosszabb eltolódást mutatnak. A jelenség hátterében vélhetően az esetek megkésett felderítése és az adatközlés sajátosságai állhatnak: a napi járványügyi statisztikákban jellemző a kormányzati zsargonban „adattorlódásnak” nevezett probléma, amikor egy bizonyos nap adataiban korábbi napok esetszámai is megjelennek, némileg megkésve.
Ezek az anomáliák akkor is látványosak, ha a nyers halálozási adatok helyett az elmúlt évek átlagos haláleset-számaihoz viszonyított többlethalálozást nézzük: a többlethalálozás is nagyjából egyhetes késéssel követi a fertőzésszámok alakulását*Késleltetés nélkül 0,76, egyhetes késleltetéssel 0,78 az adatsorok közötti korrelációs együttható. Ennél hosszabb különbségeket nézve azonban már alacsonyabb együtthatókat kapunk..
Bizonyos megyékben pedig még az is előfordul, hogy a halálozással kapcsolatos idősorok alakulása lényegében megelőzi az új regisztrált fertőzöttek idősorában látható változásokat. Jó példa erre Borsod-Abaúj-Zemplén megye esete, ahol a második hullám legkeményebb időszakában a halálozás két héttel a fertőzésszámok előtt ért csúcsot. A különös jelenségre a tesztelési gyakorlatban beálló változások is magyarázatot adhatnak, a pedagógusok tömeges tesztelésével esett egybe a megyében az új fertőzöttek számának kiemelkedése.
Eltérő túlélési esélyek
Az időbeli furcsaságoktól függetlenül azonban elég egyértelmű, hogy nyár vége óta elsősorban a járványhelyzet befolyásolja, hogy egy adott héten mennyien veszítik életüket Magyarországon. Az egyes megyék között azonban még így is jelentős eltérések vannak.
Miközben szeptember és március között Győr-Moson-Sopronban azonosították népességarányosan a második legtöbb fertőzöttet az országban, a halálozási adatok közel sem voltak ilyen rosszak: 100 ezer főre vetítve csak Budapesten és Pest megyében hunytak el kevesebben. Ebben azonban szerepet játszik az, amiről a napokban nemzetközi összevetésben már írtunk: a halálozási adatok az egyes országok között járvány nélkül is jelentősen eltérnek, és ez itthon megyei szinten is igaz. Éppen ezért érdemesebb a többlethalálozást vizsgálni, tehát azt, hogy mennyivel haltak meg többen, mint a korábbi évek azonos időszakában. Ebből a szempontból pedig már nem áll olyan jól Győr-Moson-Sopron, igaz a fertőzöttek számához viszonyítva még mindig kedvezőbb volt a helyzet, mint a megyék többségében.
Ez a mutató egyébként messze a fővárosban volt a legalacsonyabb: Budapesten száz igazolt esetre kevesebb mint két többlethalálozás jutott. Ugyanez Békés, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében közel hat volt, de meghaladta az ötöt Borsodban és Zalában is. Fontos hangsúlyozni: ez nem azt mutatja, hogy a fertőzöttek hány százaléka halt meg koronavírusban. (Mivel rengeteg fertőzés felderítetlen marad, a többlethalálozáshoz pedig más is hozzájárulhat, például az egyéb betegségben szenvedők ellátatlansága.) Ugyanakkor mivel – ahogy ezt láthattuk – a többlethalálozást főleg a járvány okozta, így ahol magasabb ez a szám, ott valószínűleg nagyobb arányban volt végzetes kimenetelű a Covid, illetve többen halhattak meg a járvány következtében.
A megyék közötti eltéréseknek több oka is lehet, de elég látványos, hogy az ország fejlettebb régióiban ugyanannyi koronavírusos megbetegedés jóval alacsonyabb többlethalálozást eredményezett. A fenti mutatószám nagyon erősen együtt mozog a várható élettartammal, azaz azokban a megyékben nőtt a fertőzésszámhoz viszonyítva is nagyobb mértékben a halálozás, ahol amúgy is rövidebb ideig élnek az emberek, így vélhetően általánosságban az egészségi állapotuk is rosszabb.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
