Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Az elmúlt két esztendőben 110 ezerrel haladta meg a halálozások száma az élve születésekét Magyarországon, azaz ennyi volt a természetes fogyás. Húszéves időtávot nézve ez a megszokott nagyjából másfélszerese: azaz normál esetben három év alatt csökken ennyivel a népesség.
A korábbinál jóval nagyobb esés hátterében a halálozások számának megugrása áll. A még nem teljesen végleges adat szerint
2021-ben Magyarországon 155 ezer ember veszítette életét, ami évszázados csúcs.
A KSH kimutatásában elérhető adatok szerint utoljára a XX. század legelején, az 1920-as években haltak meg ennél is többen egyetlen év alatt Magyarországon. (Valójában valószínűleg a második világháború éveiben, ám azokról nincsen külön információ az adatsorban.)
Akkor azonban az élve születések száma a jelenlegi nagyjából háromszorosa volt, így folyamatosan nőtt az ország népessége. Ebben még a nyolcvanas évek elején történt fordulat, azóta a halálozások száma minden évben meghaladta a születésekét.
Méghozzá ahogy haladtunk előre az időben, egyre többel. Az elmúlt 20 évben a születések és halálozások száma közötti különbség növekedése ugyan lelassult, de nem állt meg. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a 2008-as válságot követő recesszió újabb látványos esést hozott a születésszámban.
A 2010-es kormányváltást követően az Orbán-kabinet egyik fontos politikai jelszava lett a családtámogatás, amellyel nem titkoltan a gyerekvállalást is próbálta ösztönözni, ez azonban nem vezetett átütő eredményre. Ugyan a 2010-es években inkább stagnálás, sőt az utóbbi néhány esztendőben enyhe emelkedés volt jellemző, ez nem lassította érdemben a népességfogyást.
Sőt, a halálozások számának már említett drasztikus emelkedése miatt még gyorsult is a folyamat. A tavalyi 62 ezres természetes fogyás történelmi csúcs, korábban legfeljebb a második világháború éveiben fordult elő, hogy ennyivel esett Magyarország népessége a születések és halálozások miatt egyetlen esztendő alatt.*A KSH 1900-ig visszatekintő adatsorából ez nem derül ki egyértelműen, mivel a hivatal nem közöl a második világháború minden évéről adatokat. Az adatsorból az látszik, hogy 1941-ben nőtt a népesség, majd 1941 és 1949 között összesen 111 ezerrel csökkent, miközben a következő években 80-90 ezer között volt a természetes szaporodás.
A halálozások megugrása teljesen egyértelműen a koronavírus-járvány következménye. A KSH heti adatokat is közöl az elhunytak számáról, és ebből az látszik, hogy 1970 óta a húsz legtöbb halálesetet hozó hétből 13 az elmúlt két évben volt*1970 óta több mint 2700 hét telt el..
A járvány lefutása után ugyanakkor lehet esély arra, hogy ha kis mértékben is, de lassuljon a népesség fogyása. A pandémia előtt a halálesetek száma inkább ereszkedett, így ha ehhez stagnáló, enyhén növekvő születésszám társul, akkor a természetes fogyás is kisebb lesz.
