Soha nem jegyeztek fel olyan gyors népességcsökkenést Magyarországon, mint a járvány alatt
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Az elmúlt két esztendőben 110 ezerrel haladta meg a halálozások száma az élve születésekét Magyarországon, azaz ennyi volt a természetes fogyás. Húszéves időtávot nézve ez a megszokott nagyjából másfélszerese: azaz normál esetben három év alatt csökken ennyivel a népesség.
A korábbinál jóval nagyobb esés hátterében a halálozások számának megugrása áll. A még nem teljesen végleges adat szerint
2021-ben Magyarországon 155 ezer ember veszítette életét, ami évszázados csúcs.
A KSH kimutatásában elérhető adatok szerint utoljára a XX. század legelején, az 1920-as években haltak meg ennél is többen egyetlen év alatt Magyarországon. (Valójában valószínűleg a második világháború éveiben, ám azokról nincsen külön információ az adatsorban.)
Akkor azonban az élve születések száma a jelenlegi nagyjából háromszorosa volt, így folyamatosan nőtt az ország népessége. Ebben még a nyolcvanas évek elején történt fordulat, azóta a halálozások száma minden évben meghaladta a születésekét.
Méghozzá ahogy haladtunk előre az időben, egyre többel. Az elmúlt 20 évben a születések és halálozások száma közötti különbség növekedése ugyan lelassult, de nem állt meg. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a 2008-as válságot követő recesszió újabb látványos esést hozott a születésszámban.
A 2010-es kormányváltást követően az Orbán-kabinet egyik fontos politikai jelszava lett a családtámogatás, amellyel nem titkoltan a gyerekvállalást is próbálta ösztönözni, ez azonban nem vezetett átütő eredményre. Ugyan a 2010-es években inkább stagnálás, sőt az utóbbi néhány esztendőben enyhe emelkedés volt jellemző, ez nem lassította érdemben a népességfogyást.
Sőt, a halálozások számának már említett drasztikus emelkedése miatt még gyorsult is a folyamat. A tavalyi 62 ezres természetes fogyás történelmi csúcs, korábban legfeljebb a második világháború éveiben fordult elő, hogy ennyivel esett Magyarország népessége a születések és halálozások miatt egyetlen esztendő alatt.*A KSH 1900-ig visszatekintő adatsorából ez nem derül ki egyértelműen, mivel a hivatal nem közöl a második világháború minden évéről adatokat. Az adatsorból az látszik, hogy 1941-ben nőtt a népesség, majd 1941 és 1949 között összesen 111 ezerrel csökkent, miközben a következő években 80-90 ezer között volt a természetes szaporodás.
A halálozások megugrása teljesen egyértelműen a koronavírus-járvány következménye. A KSH heti adatokat is közöl az elhunytak számáról, és ebből az látszik, hogy 1970 óta a húsz legtöbb halálesetet hozó hétből 13 az elmúlt két évben volt*1970 óta több mint 2700 hét telt el..
A járvány lefutása után ugyanakkor lehet esély arra, hogy ha kis mértékben is, de lassuljon a népesség fogyása. A pandémia előtt a halálesetek száma inkább ereszkedett, így ha ehhez stagnáló, enyhén növekvő születésszám társul, akkor a természetes fogyás is kisebb lesz.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
