Tovább dolgoznak, később szülnek és házasodnak a magyarok
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Noha a születéskor várható élettartamot nézve nem áll valami fényesen Magyarország európai összehasonlításban, a munkával töltött évek száma az elmúlt két évtizedben az uniós átlag közelébe ért. A kétezres évek elején a 15 éves magyarok átlagosan 28 aktív évnek néztek elébe a munkaerőpiacon, akik viszont az elmúlt évtized végén léptek ebbe az életkorba, már 34 évnyi munkára számíthattak. Persze időközben a várható élettartam is megnőtt, de korántsem olyan mértékben, mint a munkával töltött évek száma.
Ez a növekmény a régióban mért értékekhez képest is jelentős, Magyarország lényegében behozta lemaradását a visegrádi térség országaihoz képest.
Az életszakaszokat érintő további lényeges változás a közelmúltból a gyermekvállalás halasztása: az utóbbi két évtizedben 25,6 évről 28,3-ra nőtt az első gyermeküket szülő anyák átlagos életkora. Ez a trend megegyezik a szűkebb régióban és az Európában tapasztalható változásokkal, és nagyban befolyásolja a gyermekszületések számát, illetve végső soron a népesség hosszabb távú gyarapodási (szinten maradási) kilátásait.
A hasonló tendenciák mellett ugyanakkor fontos különbségek is látszanak a fenti ábrán. A magyarországi, illetve a térségi adatok ugyanis jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól. Az első szülés későbbre tolódása tehát a kontinens nyugatabbi részein jellemzőbb probléma. Ezekben az országokban nagyobb is az eltérés a tényleges és a társadalmi elvárásoknak megfelelő szülési kor között. Tőlünk nyugatra a nők kettő-négy évvel később válnak anyává, mint ahogy azt a társadalom ideálisnak tartaná, míg Magyarországon és más posztszocialista országokban ez az eltérés kisebb, hozzávetőlegesen két év.
Későbbre tolódtak a házasságkötések is ebben az időszakban, 2002 és 2019 között a magyar nők és férfiak átlagéletkora az első esküvőjük idején négy évvel növekedett. Hasonló tendenciák jellemzők a régióban is, de a többi visegrádi országhoz képest jellemzően a magyar párok kötnek a legkésőbb házasságot.
Mindezzel együtt megváltozott Magyarországon a különböző életszakaszok elhatárolása is, már ami az életévekben kifejezett töréspontokat illeti. A felnőttkor kezdetét 2006 és 2018-19 között egy-két évvel, a középkorúságét négy-öt, az idős korét pedig három-öt évvel tették későbbre a magyarok. E változások nyomán mostanra a nőket lényegében ugyanolyan életkorban nevezik idősnek, mint a férfiakat.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
