Tovább dolgoznak, később szülnek és házasodnak a magyarok
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Noha a születéskor várható élettartamot nézve nem áll valami fényesen Magyarország európai összehasonlításban, a munkával töltött évek száma az elmúlt két évtizedben az uniós átlag közelébe ért. A kétezres évek elején a 15 éves magyarok átlagosan 28 aktív évnek néztek elébe a munkaerőpiacon, akik viszont az elmúlt évtized végén léptek ebbe az életkorba, már 34 évnyi munkára számíthattak. Persze időközben a várható élettartam is megnőtt, de korántsem olyan mértékben, mint a munkával töltött évek száma.
Ez a növekmény a régióban mért értékekhez képest is jelentős, Magyarország lényegében behozta lemaradását a visegrádi térség országaihoz képest.
Az életszakaszokat érintő további lényeges változás a közelmúltból a gyermekvállalás halasztása: az utóbbi két évtizedben 25,6 évről 28,3-ra nőtt az első gyermeküket szülő anyák átlagos életkora. Ez a trend megegyezik a szűkebb régióban és az Európában tapasztalható változásokkal, és nagyban befolyásolja a gyermekszületések számát, illetve végső soron a népesség hosszabb távú gyarapodási (szinten maradási) kilátásait.
A hasonló tendenciák mellett ugyanakkor fontos különbségek is látszanak a fenti ábrán. A magyarországi, illetve a térségi adatok ugyanis jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól. Az első szülés későbbre tolódása tehát a kontinens nyugatabbi részein jellemzőbb probléma. Ezekben az országokban nagyobb is az eltérés a tényleges és a társadalmi elvárásoknak megfelelő szülési kor között. Tőlünk nyugatra a nők kettő-négy évvel később válnak anyává, mint ahogy azt a társadalom ideálisnak tartaná, míg Magyarországon és más posztszocialista országokban ez az eltérés kisebb, hozzávetőlegesen két év.
Későbbre tolódtak a házasságkötések is ebben az időszakban, 2002 és 2019 között a magyar nők és férfiak átlagéletkora az első esküvőjük idején négy évvel növekedett. Hasonló tendenciák jellemzők a régióban is, de a többi visegrádi országhoz képest jellemzően a magyar párok kötnek a legkésőbb házasságot.
Mindezzel együtt megváltozott Magyarországon a különböző életszakaszok elhatárolása is, már ami az életévekben kifejezett töréspontokat illeti. A felnőttkor kezdetét 2006 és 2018-19 között egy-két évvel, a középkorúságét négy-öt, az idős korét pedig három-öt évvel tették későbbre a magyarok. E változások nyomán mostanra a nőket lényegében ugyanolyan életkorban nevezik idősnek, mint a férfiakat.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
