Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

Még a kelet-közép-európai régióban is teljesen egyedi módon hazánk volt az egyetlen olyan ország, ahol 2002 és 2019 között csökkent az állami egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Pedig már húsz évvel ezelőtt sem tartoztunk az élmezőnybe. A járvány látványos fordulatot hozott az addigi trendben, ebben azonban komoly szerepe volt a botrányos lélegeztetőgép-beszerzéseknek.

Az OECD adatai szerint 2002-ben a nemzeti össztermék 5 százalékát költötte a magyar állam egészségügyi kiadásokra. Ez akkor a régiós középmezőnyhöz volt elég: a V4-ek közül a csehek jóval többet, a lengyelek jóval kevesebbet fordítottak a szektorra, míg a szlovákok nagyjából ugyanennyit. Kissé eltérő számokkal, de hasonló képet mutat az Eurostat adatai alapján számolt GDP-arányos mutató is. Utóbbiból az is látszik, hogy az uniós átlagtól már akkor masszívan elmaradtunk, a románokat viszont még messze megelőztük.

A következő években – elsősorban a Medgyessy-kormány (egyébként a konszenzus szerint többnyire elhibázottnak tartott) száznapos programja eredményeként – látványosan nőttek az egészségügyi kiadások^*Az OECD szerint GDP-arányosan még a cseheket is megelőztük. Ekkor is jól látszott már azonban, hogy ez részben a rendkívül hatékonytalanul, és nagyon nagy újraelosztással működő állam miatt van így. Az összes állami költésen belül ugyanis még a jelentős növekedéssel is kifejezetten alacsony volt az egészségügyre szánt pénz. Ez egyébként már korábban is szembetűnő volt, hiszen míg 2002-ben a GDP-hez viszonyított költésben messze előztük Romániát, az összes állami kiadás arányában előttünk jártak. A 2002 utáni növekedés pedig nagyjából arra volt elég, hogy az ekkor épp visszaeső Romániát megelőzzük.

A gyarapodás egyébként az egészségügyi béremelés eredményeként elsősorban a fekvőbeteg-ellátást érintette, de a járóbeteg-ellátásra és a gyógyszerekre, illetve egyéb egészségügyi felszerelésekre is többet költött az állam, mint korábban.

Ez a trend azonban nem volt tartós. Az egészségüggyel sem a Medgyessy, sem a Gyurcsány-kormány nem tudott mit kezdeni. Egy-másfél évente váltották egymást a miniszterek, a tárcát összesen hét politikus vezette 2002 és 2010 között, a szektor kezelése pedig összességében abszolút kudarc volt a baloldali kormányoknak.

A GDP-hez és az összes állami kiadáshoz viszonyított

egészségügyi költés már a 2008-as válság előtt a 2002-es szint alá esett vissza, és egészen a világjárványig meg sem tudta közelíteni a húsz évvel ezelőtti szintet.

Ebben komoly szerepe volt annak, hogy az egészségügy a 2010-es kormányváltás után is mostohagyermek maradt. A Fidesz igazából meg sem próbálta kezelni az ágazat strukturális problémáit: az előző 12 évet a lassú leépülés jellemezte. Az állami kiadások nemzeti össztermékhez viszonyított aránya 2019-re történelmi mélypontra süllyedt: az OECD adataiból az látszik, hogy még a Bokros-csomag idején is magasabb volt.

A koronavírus-járvány azonban újabb látványos változást hozott a trendekben. Az OECD-nél sajnos pont a magyar adatok hiányoznak még 2020-ra, az Eurostat szerint azonban ebben az évben harmadával nőttek a magyar állam egészségügyi kiadásai. Nem meglepő módon 2020-ban mindenhol látványos növekedés volt, a magyar ugrás azonban nemzetközi szinten is kiemelkedő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVagy pihekönnyű, vagy hihetetlenül drága lélegeztetőgépeket vettünkA teljes külkereskedelemre látható hatása volt itthon a járvány miatti importnövekedésnek, különösen az iszonyatosan drága lélegeztetőgép-beszerzéseknek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügyA kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított.

Első ránézésre akár úgy is tűnhet, hogy a járvány jótékony hatásaként a kormány több évtizedes elmaradásra reagált, de sajnos nem erről van szó. A növekedés nagy része ugyanis egész biztosan a pandémiához kötött botrányos eszközbeszerzéseknek köszönhető. A túlárazva, erősen korrupciógyanúsan vásárolt lélegeztetőgépekre önmagában 300 milliárd forint ment el, ami a kórházi kiadások 2020-as növekedésének nagyjából a 40 százaléka^*Mivel a beszerzések kórházakban használt eszközöket érintenek, ezért az Eurostat által is használt COFOG besorolásban ezek nem a „gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, felszerelések” kategóriában, hanem a fekvőbeteg-ellátásnál jelennek meg..

Az ágazat többi területén pedig – ahogy a fenti ábrán is látszik – sokkal kisebb volt a bővülés. Mindez azt jelenti, hogy

a magyar egészségügy elmúlt 20 évének egyértelműen leglátványosabb fejlesztése nagyrészt egy korrupciógyanús eszközbeszerzés volt.

Magyarországnak ezzel sikerült visszaelőznie Lengyelországot, illetve legalább a GDP-arányos költésben Romániát is.

A 2020-as ugrás így jelentős részben egyszeri hatás, az orvosok bérének 2021-ben megindított emelése azonban valószínűleg tartósan növeli majd a hazai egészségügyi kiadásokat. Más kérdés, hogy mivel ennek nagyságrendje összevethető a botrányos lélegeztetőgép-vásárlásokkal, a 2020-as szintről valószínűleg ennek eredményeként sem fogunk tartósan elrugaszkodni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat állami kiadások egészségügy elmúlt 20 év Olvasson tovább a kategóriában