Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. július 14. 06:41 Közélet

Az állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügy

Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) alaposan bevásárolt lélegeztetőgépekből, de mint a G7-nek küldött válaszokból kiderült, az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) is vett ilyen berendezéseket, egészen pontosan 2481 darabot. Csakhogy míg a KKM átlagosan 19,8 millió forintért vásárolta a berendezéseket, az ÁEEK 10,8 millióért.

Lapunk kikérte a KKM-től*A hvg.hu szintén kikérte a minisztériumtól ezeket az adatokat, az adatkérésünk megelőzte a cikkük megjelenését. és az ÁEEK-tól a lélegeztetőgép-beszerzésekkel kapcsolatos fontosabb adatokat. A válaszokból kiderült, hogy az utóbbi szervezet 26,7 milliárdot költött erre a célra, míg a külügy a június végéig megérkezett 11 994 gépre 237,7 milliárdot*A KKM a beszerzett gépek átlagárát adta meg euróban, ezt szoroztuk meg a június végi árfolyammal és a gépek darabszámával. adott ki. Utóbbi esetében azonban ez biztosan nem a teljes összeg, mert Menczer Tamás, a KKM államtitkára elmondta, hogy összesen több mint 16 ezer lélegeztetőgépet rendeltek, amelyek „értéke” (vélhetően az ára) a 300 milliárd forintot is meghaladja.

Ez hatalmas összeg, ha visszafordítjuk a korábban szokásos számítást, akkor ebből bőven kijött volna a 150 milliárdos Puskás stadion, a 46 milliárdos Duna Aréna és a 78 milliárdos, a kézilabda-Eb-re épülő népligeti csarnok együtt. De a magyar egészségügy nagyjából kéthavi működését is fedezte volna.

De kellett-e ennyi gép ilyen sok pénzért? A koronavírus-járvány kezdetén azt lehetett tudni, hogy kétezer lélegeztetőgép van hazánkban, amit egy gyors rendeléssel a SOTE a tizedével meg is toldott. Ha a június végéig leszállított összes eszközt figyelembe vesszük, akkor már több mint 16,5 ezer lélegeztetőgép van Magyarországon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel kétszáz lélegeztetőgép érkezik a napokban Kínából, ezzel lakosságarányosan nagyot lépünk előreA Semmelweis Egyetem rendelte a gépeket, ezzel tíz százalékkal több lélegeztetőgép lesz az országban.

Ha csak a KKM által június vége utánra várt gépek fele megérkezik, akkor a magyar lélegeztetőgépek száma nagyjából 18,5 ezerre növekszik az eddigi információk alapján. Hogy ez mennyire túlzó, jól mutatja, hogy a hazánknál közel hétszer népesebb Egyesült Királyságban csak 15 ezer darabot vásárolnak. Ráadásul Magyarországot jóval kevésbé sújtotta a járvány.

Magyarország nemzetközi összehasonlításban tehát eddig sem állt rosszul a gépek számában, de ezt követően egyszerűen túl sok lesz. Az alábbi grafikonon néhány ország adatait lehet megnézni, hogy összesen és 100 ezer főre mennyi lélegeztetőgép jut.

 

Ehhez képest még nincs leállás, továbbra is vannak folyamatban beszerzések, elkészült ugyanis a hazai fejlesztésű lélegeztetőgép. Igaz, ennél már lehet, hogy főként nem is a hazai értékesítés, hanem az export a cél, ami a fejlődő világban felfutóban lévő járvány miatt még életszerű is lehet.

Könnyen elképzelhető, hogy a KKM által beszerzett gépek közül is sok külföldön köt ki, mert már idézett nyilatkozatában Menczer Tamás azt mondta, hogy értékesíteni fogják azokat, amelyekre itthon nincs szükség. Állítólag vannak is érdeklődők Afrikából és Ázsiából.

De térjünk még vissza az alapkérdésre, azaz hogy kellett-e ennyi gép. Ezzel kapcsolatban Menczer azt nyilatkozta, hogy a szakemberekből álló csoport azt mondta, hogy tömeges fertőzés esetén 8500 ember egyidejű lélegeztetésére is szükség lehet, az operatív törzs pedig a lehető legrosszabb forgatókönyvre is fel akart készülni, ezért döntöttek úgy, hogy 10 ezer gépre van szükség. Mivel azonban óriási volt a verseny a lélegeztetőgépekért – és nem volt biztos, hogy amit megrendelnek, az meg is érkezik – több mint 16 ezret rendeltek azért, hogy 10 ezer biztosan beérkezzen.

Ezzel kapcsolatban eleve érthetetlen, hogy miért volt szükség a 8500-hoz képest – a már az országban lévő 2,2 ezerrel is számolva – 70 százalékos túlbiztosításra. Megnyugtatóan hangzik, hogy „emberélet nem múlhat pénzen”, de egyrészt ez egész egyszerűen nem igaz. Nem is arra kell gondolni, hogy mire megy az ember pénz nélkül a magyar egészségügyben, hanem arra, hogy az emberélet beárazása valójában a szokásos rutin része nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon. (Közelmúltbeli példák erre az gerinceredetű izomsorvadásos kisfiúk kezelése érdekében indított gyűjtések, amelyekre azért volt szükség, mert a társadalombiztosítás nem finanszírozta a beavatkozásokat.)

Másrészt, ha a koronavírussal kapcsolatban tényleg nem is számít a pénz, ilyen mennyiségű lélegeztetőgépnek orvosszakmai szempontból nincs semmi értelme. Eleve 3800 ágy van olyan osztályokon*Sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás
Intenzív ellátás
Tüdő- és mellkassebészet
Tüdőgyógyászat
, ahol szóba jöhet a koronavírusos betegek kezelése. De itt sem megoldható, hogy minden ágy mellett legyen ilyen készülék.

Ez a kapacitás vészhelyzetben bővíthető, csakhogy a gépeket nem elég betolni egy kórházba vagy katonai sátorba, nagy felkészültséget és gépenként több szakembert kíván ezek működtetése. A gépi lélegeztetés egy összetett és kockázatos, fertőzésveszéllyel járó eljárás. Ezt nem lehet napok alatt gyorstalpalón megtanítani. Így hiába van több gép, ha nincsen hozzá személyzet.

Ténylegesen egyébként Magyarországon körülbelül százan lehettek egyszerre lélegeztetőgépen, a 16 ezer feletti állomány már annyira elképesztően sok, hogy 400 ezer koronavírusos beteg esetén lehetne csak mindet kihasználni, ami pedig szinte elképzelhetetlen forgatókönyv.

Ismeretlen cégek

A KKM és a kórházak, állami egészségügyi intézmények ellátásával foglalkozó ÁEEK beszerzései között nem csak az árban van különbség: míg a KKM listáján főként ismeretlen, frissen alakult, parányi vagy az egészségüggyel egyáltalán nem foglalkozó cégek jelennek meg leginkább, az ÁEEK szakmai cégektől vásárolt.

Megpróbáltunk néhány alapvető információt összegyűjteni a KKM beszállítóiról, de néhányról a cégregisztereken kívül semmi nem tűnik fel az interneten. A hongkongi vagy kínai cégekről pedig sehonnan sem lehet érdemi információt megtudni.

A 21 cégből nyolc kínai és hongkongi, nyolc magyar, de van belga, maláj, német, szlovén és szlovák is. A magyar Medirexen és a kínai Sinopharmon kívül egyik cég sem tűnik az egészségügyi eszközök piacán, különösen a lélegeztetőgépekkel kapcsolatban tapasztaltnak.

 

A piaci adatok alapján egy olcsó, lélegeztetés-támogató noninvanzív berendezés normál esetben három-négy millió forintért elérhető, és az igazán összetett, legmagasabb minőségű gépek ára sem haladta meg a 20 milliót a járvány előtt. Magyarországon korábbi beszerzéseknél az invazív gépek ára 10 millió forint körül mozgott.

Az ÁEEK esetében a hazai informatikai vállalkozás, az OTT-ONE Nyrt. az egyetlen, amely korábban nem egészségügyi eszközök gyártásával vagy kereskedelmével foglalkozott.  Érdemes lehet kiemelni a Dräger Medicalt: a német cég piacvezetőként a piac közel ötödét mondhatja magénak. Ők is 11 milliós áron adták a kifejezetten jó minőségű gépeiket.

 

Mivel az OTT-ONE-on kívül nincsen átfedés a két lista között, tényleg úgy néz ki, hogy az állami kórházellátó szervezet önállóan is beszerzett annyi berendezést, aminek még egy súlyosabb járvány esetén is elegendőnek kellene lennie. Az OTT-ONE közleménye szerint 500 gépet adott el a KKM-nek, így feltehetően egy másik, 300 darabos beszerzésről van szó az ÁEEK esetén.

Az ÁEEK beszerzései közül érdemes kiemelni, hogy egy idén májusban aláírt szerződés alapján Hamillton márkájú, svájci gyártású lélegeztetőgépeket vásárolt, mert ebből az is látható, hogy milyen árkülönbségek vannak a berendezések összetettsége alapján.

  • MR kompatibilis Hamilton MR1 10 433 387 Ft / db
  • Hamilton G5 8 582 860 Ft / db
  • Hamilton C3 7 237 811 Ft / db
  • noninvazív kategoriában Hamilton C1 4 646 126 Ft /db (ez is alkalmas invazív terápiára is) 

Természetes, hogy egy világjárvány idején, amikor óriási a kereslet, nagyot nőnek az árak. Érdemes azonban ennek kapcsán felidézni, hogy Szlovéniában kormányválság lett abból, hogy 36 ezer eurós darabáron vettek 220 lélegeztetőgépet, így a darabonként átlagosan 55,6 ezer eurós KKM-es beszerzés még nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten drágának tűnik.

Az ÁEEK beszerzései pedig önmagukban is bizonyítják, hogy a járvány közepette is lehetett a korábbihoz hasonló áron megvásárolni neves gyártók lélegeztetőgépeit, a hasonló beszerzésekben járatlan külügynek ez azonban nem sikerült.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmerikában 50-60 ezer lélegeztetőgép is lehetne, de csak 17 ezer van, mert a piac közbeszóltMár 14 évvel ezelőtt elkezdtek készülni a világjárványra, és a terv jó volt. Aztán semmi nem lett belőle, mert a szabad piac törvényszerűségei érvényesültek.

Közélet emmi járvány koronavírus Külgazdasági és Külügyminisztérium lélegeztetőgép Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2021. április 19. 15:52 Közélet

A magyar iskolákból a nyitással könnyen orosz rulett lehet

A szakmai ellenérvek figyelmen kívül hagyásával, az érintetteket gyakorlatilag kényszerítve nyitottak ma újra az iskolák alsó tagozatai és az óvodák.

Bucsky Péter
2021. április 19. 06:44 Közélet

Az EU-val fizettetné ki a kormány az orvosok béremelését

A kormány 300 milliárdot kér Brüsszeltől, hogy nőjön az egészségügyi alkalmazottak bére idén - a már eldöntött béremelés szinte pontosan ennyibe kerül.

Bucsky Péter
2021. április 16. 06:49 Közélet

Pénzeső hullhat Budapestre, de nem Karácsonyék fogják elkölteni

Budapestnek és vonzáskörzetének 3000 milliárd forint juthat az európai újjáépítési pénzekből, a főváros 600 milliárdot kér, de valószínűleg csak a hetedét kapja meg.

Fontos

Avatar
2021. április 20. 15:54 Világ

A nagy zavarok ellenére sem éri meg Ázsiából visszahozni a termelést

A Szuezi-csatorna eltorlaszolása, vagy a járvány miatt felboruló szállítás komoly problémának tűnik, de Ázsia elhagyásához képest ezek csak rövid kis epizódok.

Stubnya Bence
2021. április 20. 06:04 Tech

Ózd elbukott a robotokkal szemben, de tudjuk, hogy ezt máshol hogyan előzhetjük meg

Az automatizálás eddig a munkaerőhiányt ellensúlyozta, tömeges munkanélküliséget nem okozott, de az oktatást át kell szerveznünk, hogy ez így is maradjon. Szalavetz Andrea kutatóval beszélgettünk.

Kasnyik Márton
2021. április 18. 07:46 Pénz, Világ

Több ravasz terve is van a digitális jüannal a kínai vezetésnek

Kína lesz az első nagy ország, amely közvetlenül bocsát ki blokklánc alapú digitális pénzt. De elég lesz ez a világuralomhoz?