Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. március 23. 10:03 Élet

Folyamatosan a lakosságra tolja az állam az egészségügy finanszírozásának nagy részét

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

A magyar lakosság kedvezőtlen egészségi állapota nem új keletű probléma, és noha az egészségben töltött életévek száma csak az elmúlt tíz évben közel négy évvel emelkedett, számos mutató kifejezetten negatív folyamatokról árulkodik. Nemcsak a krónikus betegségek előfordulásának aránya magas – elsősorban a hiányos preventív ellátás miatt -, de a társadalmi különbségek is nagyobbak lettek az egészségügy bizonyos területein.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzörnyű a magyarok egészségügyi állapota, ezért rosszak a kilátásaink a hosszú életreRengetegen küzdenek itthon valamilyen krónikus betegséggel, és ez sokkal több ember halálához vezet, mint más országokban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem számíthatunk túl hosszú életre Magyarországon, de legalább egészségesnek érezzük magunkatKevés olyan uniós tagállam volt 20 évvel ezelőtt, ahol egy újszülött rövidebb életre számíthatott, mint Magyarországon. Azóta még kevesebb lett.

A KSH idei Demográfiai Portéja külön fejezetben tárgyalja a jelenséget. Az összetett problémára most két mutatón keresztül nézünk rá, mindkettő a magyar háztartások egészségügyi kiadásaira vonatkozik.

Ha megnézzük, hogyan alakult néhány európai országban az egészségügyi kiadások háztartások által fizetett aránya az OECD-adatok alapján, akkor a következőket látjuk.

  • Kevés olyan ország van – a listán csak Bulgária és Lettország -, ahol az egészségügyi költségek nagyobb arányát fizeti közvetlenül a lakosság, mint Magyarországon.
  • A magyar arány mutatója stagnál, vagyis jóformán ugyanannyi 2002-ben, 2012-ben és 2018-ban.
  • A magasnak számító magyar arányhoz a lengyelek és a spanyolok fizettek hasonló arányban közvetlenül egészségügyért, de 2018-ra mindkét országban ez lecsökkent. (Ugyanakkor tény az is, hogy vannak olyan országok, ahol ugyanezen idő alatt nőtt a háztartások ilyen irányú terhelése, bár ezek így sem jutottak el a magas hazai arányszámhoz 2018-ra.)

Ez azt jelenti, hogy általában véve a magyar egészségügyet nagy arányban finanszírozza (magánbiztosítón keresztül vagy gyógyszerért, ellátásáért közvetlenül fizetve) a lakosság. Az úgynevezett közösségi költés aránya (nonprofit biztosítás, állam, önkormányzat, jótékonysági szervezet) alacsony.

A másik sajátosság, hogy az egészségügyi költségeket jövedelmi tizedekre és háztartásokra bontva azt látjuk, hogy 2010 és 2019 között a legszegényebbek egészségügyi kiadásai 3,2 százalékról 3,6 százalékra nőttek*A jövedelmi különbségek alapján végzett elemzéseknél a népességet jövedelmük alapján tíz csoportba osztják, ahol az egyes csoport a társadalom legkevesebb, a tízes csoport pedig a társadalom legtöbb pénzből élő 10 százalékát takarja. Ezeket nevezzük deciliseknek vagy jövedelmi tizedeknek..

Ráadásul az elmúlt tíz évben – különböző mértékben ugyan, de – mind az öt alsó jövedelmi tizedben nőttek ezek a kiadások arányosan, míg a felső öt jövedelmi tizedből csak kettőben.

Ahogy a KSH tanulmánya mindehhez hozzáteszi: az egészségügyi kiadásokat nézve a legalsó és a legfelső jövedelmi tizedben egy főre nézve nominálisan a különbség 3,6-szoros. De ha az egészségügyi költésekre szűkítjük a fókuszt, az olló nagyobbra nyílik: a legfelső tized nominális értékben 5,3-szor annyit költhet, mint a legalsó.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy hatalmas korrupciógyanús tétel volt a magyar egészségügy legnagyobb fejlesztése az elmúlt 20 évbenHazánk volt az egyetlen régiós ország, ahol 2002 és 2019 között csökkent az állami egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Aztán jöttek a lélegeztetőgépek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNövekedtek a magyar bérek az elmúlt húsz évben, de nem átütő mértékbenNőttek ugyan a bérek itthon, de a jövedelmek növekedése sem régiós, sem európai összehasonlításban nem volt kiemelkedő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElértéktelenedtek a nyugdíjak, de sokkal kevesebb lett az igazán szegény nyugdíjas 2010 utánEgyre kevesebb nyugdíjasra költünk egyre kevesebbet, és a nyugdíjak emelése lemarad a bérnövekedéshez képest. A szegény nyugdíjasok aránya mégis hatalmasat csökkent.

Élet egészség-gazdaságtan egészségügy egészségügyi költés elmúlt 20 év magánegészségügy Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Vágó Erika
2022. június 27. 18:03 Élet, Világ

Egyik legjobban fizető piacát veszítette el a magyar turizmus a háború miatt

Ha az orosz piac hosszabb időre elveszik, a bevétel mellett nagyon sok szakértelem és képzett munkaerő is eltűnhet idehaza az ágazatból.

Fazekas Dóra Hartvig Áron
2022. június 27. 04:34 Élet, Világ

Nem a civilizációnk omlik össze, csak a jelenlegi, fenntarthatatlan életformánk

Megpróbáljuk bemutatni, hogy a technológiai fejlődés, a szabályozói környezet és a tudatos fogyasztói magatartás segítségével hogyan kerülhetjük el az armageddont.

Katona Hajnalka
2022. június 26. 04:34 Élet

Fontos szerepe van a nőknek a klímaváltozás megállításában

Ahol több a női menedzser, azok a cégek inkább tudják csökkenteni a karbonkibocsátásukat.

Fontos

Bucsky Péter
2022. június 29. 04:34 Világ

Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat

Hiába van elég vasúti kocsijuk, ha az uniós országokban hiányzik a kapacitás a sok millió tonnányi gabona fogadására, kezelésére és továbbítására.

Jandó Zoltán
2022. június 28. 15:07 Közélet, Vállalat

Újra jön Magyarországra az orosz gáz déli irányból

Egyelőre úgy tűnik, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, miszerint az oroszok ezen a vezetéken sem indítják újra a szállításokat a korábbi mennyiségben.

Török Zoltán
2022. június 28. 13:09 Pénz

Nem várható erősebb forint, és ez tovább fűti az inflációt

Sokkal rosszabbul teljesít idén a forint, mint a cseh korona és a lengyel złoty, az ezt okozó tényezőkben pedig egyelőre nem várható pozitív fordulat.