Miközben a legtöbb egészségügyi dolgozó élete legnagyobb szakmai kihívásával néz szembe ezekben a hetekben, nem tudnak kizárólag a munkájukra, emberéletek megmentésére összpontosítani. Az ágazat évtizedes problémáihoz, mint a gyakran megalázó munkakörülményekhez, az állandósult túlterheltséghez vagy a szégyenletes fizetésekhez képest is új szintet jelent, hogy a politika egy világjárvány közepén taszította egzisztenciális válságba az egészségügyi dolgozók jelentős részét.
Az elmúlt időszak legjelentősebb egészségügyi reformját jelezte előre, amikor Orbán Viktor október elején bejelentette, hogy áttörő erejű béremelést kapnak az orvosok, és kivezetik a hálapénzt. Orbán azzal indokolta a “soha korábban nem látott méretű” béremelést, hogy a koronavírus-járvány miatt az orvosoktól és az ápolóktól is emberfeletti munkára lesz szükség a következő hónapokban.
Ehhez képest a pár nappal később elfogadott törvénymódosítás alapján a béremeléssel párhuzamosan számos ponton korlátozzák az orvosok tevékenységét. A közbeszédben azóta is döntően az orvosok vannak a reform fókuszában, ugyanakkor a Magyarországon dolgozó mintegy 60 ezer ápoló és egyéb egészségügyi dolgozó szintén érintett.
Az ápolóknak azonban nem jár magasabb fizetés az emberfeletti munkájukért*Egy 2018-ban elfogadott béremelési program révén ugyan pont novemberben nő 20 százalékkal az egészségügyi szakdolgozók bére, de ez független a mostani módosítástól., az orvosokat érintő jogi változások viszont ugyanúgy vonatkoznak rájuk. A módosítás alapján ugyanis nekik is korlátoznák a másodállásaikat, kétszer egy évre átvezényelhetnék őket másik kórházba és a több szempontból is védettséget nyújtó közalkalmazotti jogviszonyuk is megszűnne.
Hátba támadós
Most mindenki kétségbe van esve. Ez elég hátba támadós, hogy pont a koronavírus-járvány idején döntenek erről
– mondta a törvényről egy budapesti kórház Covid-osztályán dolgozó ápoló. “Ez a változtatás minden ápolót nagyon rosszul érint” – foglalta össze egy másik ápoló. Velük együtt összesen hat, az ország különböző kórházaiban dolgozó ápolóval beszéltem a várható változásokról, és egyöntetűen azt mondták, hogy mind ők, mind a kollégáik egyértelműen elutasítóak a törvénnyel kapcsolatban.
Erre röviden az a magyarázat, hogy önmagában elkeserítőnek tartják, hogy járványhelyzet idején taszítják őket a több szempontból kedvezőtlenebb helyzetbe. Az átalakítás részletei ráadásul még több mint egy hónappal a bejelentés után sem világosak.
Ami engem, és nagyon sok embert aggaszt, hogy borzasztó nagy a bizonytalanság. Nem tudjuk, mire számíthatunk
– utalt egy ápoló a zavaros helyzetre. Hétfőn például Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója mondta azt, hogy átdolgozzák az egészségügyi törvényt, péntekig pedig újabb fordulatok bonyolították a tisztánlátást. Jelzésértékű, hogy Hollik hétfőn az orvosokról beszélt, amikor azt mondta, hogy “őket az egész változás csak pozitívan fogja érinteni”.
Ápolóként aggályosnak is érzem, hogy a kormány láthatóan eléggé szétbontja a rendeletekben és a kommunikációban, hogy az orvosoknak milyen könnyítésekben lesz részük az eredeti bejelentéshez képest. A többi egészségügyi dolgozónál, akikre ugyanúgy vonatkozik a törvény, már nem jönnek szóba a könnyítések
– mondta erről egy ápoló.
Negyven éves munkaviszony havi 250-ért
A konkrét intézkedések közül az átvezényelhetőséget bírálták leginkább a megkérdezett ápolók. Többen kiemelték, hogy a mostanihoz hasonló egészségügyi vészhelyzetben ezt indokolhatónak tartják, ugyanakkor a mindenkori átvezényelhetőség állandó bizonytalanságként vetülne rá a magánéletükre.
Mindenki a lakhelyéhez közel keres munkahelyet, és erre van berendezkedve, nem pedig arra, hogy hagyjunk itt családot, lakást, jószágot
– mondta egy vidéki kórház Covid-osztályán dolgozó ápoló.
“Hogy hagyjam ott a családomat, a gyerekemet? Arról sem szól a fáma, hogy hol laknánk egy ilyen helyzetben” – mondta egy vidéki intézményben dolgozó ápoló. Az átvezénylés különösen a vidéken dolgozó ápolókat aggasztotta. A budapestiek szerint náluk olyan hiány van, hogy nehezen tudják elképzelni az átvezénylésüket, így az intézkedés inkább a hatékonyságuk miatt bírált vidéki kis kórházak dolgozóit érintheti.
Ápolók az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben idén májusban. Fotó: Balogh Zoltán
Szintén jelentős problémát okozna a másodállások korlátozása. A megkérdezettek szerint az alacsony fizetések miatt az ápolóknál legalább annyira elterjedt a másodállás vállalása, mint az orvosoknál. Több megkérdezett szerint a kollégái 80-90 százaléka dolgozik az ápolói főállása mellett. Ezek különböző munkák lehetnek: félállás egy másik állami kórházban, ápoló egy magánkórházban, az ismerős idős rokonának gondozása vagy akár mezőgazdasági munka (a Szabad Európa nemrég mutatott be egy konkrét esetet).
Ezekre a plusz állásokra az alacsony fizetések miatt van szükség. Ugyan az ápolók bérét több lépcsőben emelik ezekben az években, de a megkérdezettek szerint ez érdemben nem segítette a felzárkózásukat az elmúlt években jelentősen növekvő magyarországi fizetések mellett. Szerintük az elvégzett munka továbbra sincs arányban az anyagi megbecsültségükkel.
Egy vidéki rehabilitációs intézményben dolgozó, több mint 40 éves munkaviszonnyal rendelkező ápoló azt mondta, hogy nettó 240-260 ezer forint körül visz haza. Egy több mint 15 éve dolgozó kórházi ápoló pótlékokkal és túlórával együtt keres nettó 270 ezer forintot. Ehhez jellemzően minden második műszakot éjszaka kell ledolgoznia.
Hálapénz nincs
Az ápolás fizikailag és pszichésen is rendkívül megerőltető munka, amihez hozzájön még a túlterheltség. A megkérdezettek szerint egy műszakban egy szakápolónak akár 30-50 beteget kell ellátnia a segédápolóval együtt. Legalább kétszer ekkora létszám kellene ennyi beteg minőségi ellátásához, de Magyarországon évek óta jelentős hiány van ápolókból. Sokan nyugdíjasként dolgoznak, az 50-es éveikben járók jelentik a magot, fiatalok elvétve mennek el ápolónak a megalázó körülmények miatt.
A létszámhiány miatt nemcsak fizikailag jóval kimerítőbb a munka, hanem lelkileg is megterhelőbb, ezt a jelenséget szemléletesen mutatja be az Index korábbi riportja. A betegek is leginkább a velük kapcsolatban álló ápolókon töltik ki a forráshiányból fakadó frusztrációjukat.
Se az orvosok, se a hozzátartozók, de még a betegek se vesznek minket emberszámba
– mondta egy pszichiátrián dolgozó ápoló, aki havi nettó 219 ezer forintot kap minden pótlékkal együtt.
Az egészségügy egyéb dolgozóinak a fizetése jellemzően még ezt a szintet sem éri el, az egyik megkérdezett szerint például egy segédápoló havi nettó 170 ezer forint körül kereshet.
A másodállások azért is meghatározóak az ápolók számára, mert a megkérdezettek szerint ápolóként lényegében nem kapnak hálapénzt. Többen azt mondták, hogy az elmúlt 10-15 évben már egyáltalán nem is fogadnák el, és általánosságban is egyre inkább szorul vissza a jelenség a társadalmi stigma és a fiatalabb generációk tudatosabb fellépése miatt. A megkérdezettek szerint az orvosoknak adott összegekből jellemzően semmi sem jut el az ápolókhoz. Egy csecsemőosztályon dolgozó ápoló például azt mondta, több évtizedes pályafutása során ötnél nem volt több olyan alkalom, amikor pénzt adtak volna neki.
A közalkalmazotti státusz elvesztése kevésbé zavarta a legtöbb megkérdezettet. Többen ezt azzal magyarázták, hogy egyelőre kevés információjuk van az új rendszerről, és ez a változás a legkevésbé megfogható az intézkedések közül. “Ez egyfajta biztonságot adott”, ugyanakkor “pontos dolgokat nem tudnak a változásokról”, említették többen is.
A megkérdezett ápolók nemcsak a kormányzati hozzáállást tartják méltatlannak, hanem úgy érzik, az orvosokkal ellentétben az érdekképviseletük sem hatékony. Ezt mutatja az is, hogy lényegében láthatatlanok a közbeszédben az érdekeik, a mostani reformmal kapcsolatban is csak az orvosok perspektívája jelenik meg a médiában. Ezzel együtt a megkérdezettek többsége egyáltalán nem sajnálja az orvosoktól a jelentős fizetésemelést, inkább az bántja őket, hogy ebből kimaradnak.
Sosem dolgoztunk jó pénzért, ide tényleg elhivatottság kell. Nekünk hosszú hétvégénk nincs, az ünnep nem ünnep, a pénz nem pénz, ezekkel tisztában is voltunk, de azzal a bizonytalansággal nem, hogy bármikor elmozdíthatnak minket a gyerekeinktől
– mondta egyikük. Többen is azt mondták, ha az így is megalázó körülményekre rárakódna az átvezényelhetőségből fakadó bizonytalanság, ha ellehetetlenülnének a másodállásaik, elgondolkodnának a pályaváltáson.
Élet
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
