A felhasználók nyomasztása nem éri meg a cégeknek – akkor miért próbálkoznak vele mégis? - G7 - Gazdasági sztorik érthetőenG7

A reklámpiac evolúciójának a sajátossága volt, hogy minden médiumváltásnál kellett valamennyi idő ahhoz, hogy megtanulják az adott médiumot jól használni. Ez mindig egy tanulási folyamat, és ha az etikai szempontokat nézzük, akkor az internet esetében bizonyos szempontból most ebben a tanulási folyamatban vagyunk, amikor ezen a nagyon sajátos, sok ingerrel operáló médiumon, mint amilyen az internet, próbáljuk felfedezni, hogy mi az, ami helyes, és mi az, ami nem helyes – mondta Komándi Krisztián az e heti G7 Podcastban.

2020 szeptemberében a Gazdasági Versenyhivatal a fogyasztóknak kedvező vállalásokra kötelezte a Szallas.hu-t, mivel úgy találta, hogy a szálláskereső oldal sürgető üzeneteivel pszichés nyomást gyakorolt a fogyasztókra. A vállalások részét képezte egy kutatás lefolytatása is a témában, amit a Frontira stratégiai dizájnstúdió munkatársai készítettek el. A szerzők közül Fekete Gyöngyi product designerrel és Komándi Krisztián közgazdásszal, tanácsadóval beszélgettünk.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Azt találtuk, hogy a felhasználók nem foglalkoznak a szállásfoglaló oldalon a bannerekkel, egyfajta bannervakság volt jellemző. A kutatás későbbi fázisa viszont megmutatta, hogy az is számít, hogy az írott üzeneteket hogyan fogalmazzák meg, ha például értékítéletet vagy bizonytalanságot tartalmaz, akkor az nagyobb stresszt okozott a felhasználóknak, mintha valami objektíven lett volna megfogalmazva. Minél nagyobb volt a stressz, annál erősebb volt a sietség, és annál nagyobb eséllyel voltak elégedetlenek a lefoglalt szállással az emberek

– mondta a kutatás eredményeiről Fekete Gyöngyi, aki szerint emiatt valójában a pszichológiai nyomással operáló online felületek fenntartása a cégeknek sem érdeke.

Fekete szerint a gyakorlat azért lehet ennek ellenére is elterjedt, mert elképzelhető, hogy rövid távon úgy érzékelik a vállalatok, hogy megtérül az, ha ilyen üzeneteket használnak, de ezt a hosszú távú megtérüléssel nem hasonlítják össze.

Komándi Krisztián ehhez még két szempontot tett hozzá. Egyrészt, hogy a szabadpiacon a cégek elmennek a falig egy olyan helyzetben, ahol még nincsenek lefektetve a szabályok, márpedig az online vásárlás és a kognitív torzítások segítségével a fogyasztókat nem kívánt döntésekbe manipuláló megoldásokat, szakszóval sötét mintázatokat használó felületek ilyennek számítanak. A másik dolog, hogy Komándi szerint itt is érvényesül egyfajta közösségi hatás: a kis webshop a nagyokat másolja, hiszen azt gondolja, hogy ha a nagynak működik, akkor neki is fog.

A kutatásban cégek számára kidolgoztak egy etikus vásárlásösztönzéshez használható keretrendszert. Eszerint egy üzenet négy lépcsőben tudja biztosítani, hogy káros stressz okozása nélkül támogassa a döntéshozatalt: 1) hiteles forrásból származik, 2) releváns tartalommal bír, 3) tényszerűen megfogalmazott, 4) konzisztens módon megjelenített.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink: