A játékpiac általában válságtűrő, ezúttal azonban olyan mértékű volt az alapvető cikkek inflációja, hogy ebben a szektorban is láthatóan csökkent a kereslet.
A kenyérért az EU-n belül csak mi fizetünk 2,5-szer annyit, mint 2015-ben, a rizs pedig eleve drágább volt nálunk, mint Nyugat-Európában, és onnan ugrott rekord nagyot.
Tíz év alatt autópályákra és elkerülő utakra költötték el a 2150 milliárdos költség 80 százalékát, felújításra és mellékutakra alig jutott forrás.
Van pár logikus érv arra, hogy a bio élelmiszert kevésbé sújtja az infláció, a német adatokon ez látszik is, a magyaroknál viszont elég vegyes a kép.
Miközben a határokon túl eladott termékek alig 16 százalékkal lettek drágábbak az elmúlt egy évben, addig az itthoni értékesítésben több mint 56 százalékkal nőttek a magyar ipar árai.
A Rákosi-korszak hatósági árainak bevezetésénél lehetett még hasonló ársokk, de a mostaninál nagyobb mértékű élelmiszer-drágulás az elérhető adatok szerint a forint történetében nem volt.
4,5-5 százalékponttal dobná meg az inflációt önmagában az, ha októberben tényleg kivezetnék az üzemanyagra és az élelmiszerekre vonatkozó ársapkákat.
Ha a lakosság kevesebb élelmiszert vesz, az egyébként is vergődő kis boltok megoldhatatlan üzleti feladattal találják szembe magukat.
Nem minden drágult, de kérdés, hogy meddig marad így.
Még nem pusztít, de már megérkezett az infláció Kelet-Ázsiába is. Az eddigi alacsonyabb ütemnek ráadásul hosszú távon megvan a maga ára.