Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. június 28. 09:20 Vállalat

A kis boltos fog tönkremenni, ha a drágulás miatt spórolnod kell

Európa nagy gazdaságaiból sorra érkeznek azok a statisztikák, amelyek szerint a lakosság elkezdte visszafogni a költéseit. Azokban az országokban, ahol nincs az üzemanyagon árstop, az autósok megpróbálnak kevesebbet autózni, és további általános jellemző, hogy az élelmiszereken is próbálnak minél többet fogni. Részben nem vesznek annyi árut, mint korábban, esetleg más termékekre váltanak, vagy a korábbinál sokkal inkább vadásznak a leárazásokra.

A német statisztikai hivatal már áprilisra vonatkozóan kimutatta ezt a trendet, ott rekordmértékű, éves szinten 6,5 százalékos forgalomesést mértek. A brit statisztikák májusra jelezték, hogy a felnőtt lakosságnak majdnem fele, 44 százaléka fogta vissza az élelmiszerköltéseit. A spanyol háztartások fogyasztása az első negyedévben 2 százalékkal csökkent, egy friss lengyel felmérésben pedig a válaszadók 35 százaléka nyilatkozta azt, hogy kevesebb élelmiszert vesz.

Fontos körülmény, hogy mivel az élelmiszer-infláció Európa-szerte legalább 8-9 százalékos (nálunk ennél a KSH szerint is magasabb, szubjektív mérésünk szerint pedig körülbelül 25 százalékos), az éves összehasonlításokban az összesített bolti bevételek nőhetnek, ám a volumen ennek ellenére is csökkenhet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMéréseink szerint 25 százalékra gyorsult az élelmiszerek inflációjaKorábbi várakozásainkra rácáfolt az élelmiszerek drágulása, továbbra is előre megy, nem hátra.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021 első negyedévében a magyar élelmiszerboltok forgalma összesen 1124 milliárd forint volt, 2022 első három hónapjában pedig 1229 milliárd forint. Ez 9,3 százalékos növekedés, ami egészen biztosan kisebb, mint az élelmiszer-infláció, vagyis reálértékben a magyar vásárlók is kevesebbet költenek. A volumenadatok hónapról-hónapra elérhetőek, és elenyésző mértékű csökkenést vagy növekedést, azaz lényegében stagnálást mutatnak már hosszú ideje. Ebből arra lehet következtetni, hogy körülbelül ugyanannyi élelmiszert vásárolnak, de kevesebbet tudnak költeni (elmozdultak az olcsóbb vagy leárazott termékek irányába).

Amennyiben azonban a volumen a nemzetközi trendeknek megfelelően Magyarországon is érezhetően csökkenni kezd, akkor várhatóan az egyébként is egyre nehezebb helyzetben lévő kisebb boltosokon fog először csattani az ostor. Ők ugyanis sokkal nehezebben fognak megküzdeni azzal az általános jelenséggel, hogy volumencsökkenés mellett a fix költségek folyamatosan emelkednek.

Ahogy egy kisebb vidéki üzletben mondták nekünk, a magasabb energia- és bérköltségek miatt az eddig alkalmazott 20 százalék körüli kiskereskedelmi haszonrést 25-re kell emelni, hogy az üzlet pénzügyileg egyensúlyban maradjon. Azt a terméket, amit a boltos a nagykereskedőtől bruttó 1000 forintért szerez be, a korábbi 1200 helyett most már 1250 forintért kell kitenni a polcokra, hogy az emelkedő számlákat és a béreket ki lehessen fizetni. Ha azonban a beszerzési ár is emelkedik, akkor a vevők által érzékelt áremelés természetesen még nagyobb lesz.

Ám még rosszabb a helyzet, ha ezzel párhuzamosan a volumen is elkezd csökkenni, hiszen ebben az esetben kisebb mennyiségű árut kellene összességében több pénzért eladni, mint azelőtt, vagyis még tovább kellene feszíteni az emberek tűrőképességét, az áremelést.

Ekkor viszont a vevők sokkal inkább elkezdik összehasonlítani az árakat a jellemzően külföldi tulajdonban lévő, a kicsiknél hatékonyabban dolgozó multiláncokkal, és ha ott alacsonyabb értékeket látnak, oda mennek vásárolni. Ez tovább csökkenti a kis boltok volumenét, vagyis az üzlet egy olyan ördögi körbe kerül, amelyet a kis boltosoknak valahogy el kellene kerülniük. Mivel azonban az egyedülálló kis boltok jelentős része már az inflációs időszak előtt is épphogy életben tudott maradni, a többségnek (a multiláncokkal szemben) nincs sok tartaléka, hogy a nehéz időszakot átvészelje. Nagyon valószínű, hogy egy volumencsökkenés a multiláncoknak relatív kedvezne, a kis magyar kkv-knak pedig hátrányára válna.

A kormány az elmúlt években többször is egyértelművé tette, hogy a sarki kis boltokat kész támogatni, hogy azok életben maradjanak. Ennek azonban eddig nem sok eredménye volt abban az értelemben, hogy a kis üzletek számának csökkenését az eddigi intézkedésekkel nem sikerült megállítani. A trend nem szakadt meg, a költségvetés jelenlegi helyzetében pedig ezt most még nehezebb feladatnak tűnik elérni, hiszen nehéz lesz a forrást biztosítani a támogatáshoz.

Vállalat bolt drágulás élelmiszer infláció kiskereskedelem Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2023. január 26. 11:05 Támogatói tartalom, Vállalat

Vége a 30 békeévnek, alaposan átalakul a világkereskedelem

Az előttünk álló években lassabban nő majd a világgazdaságnál a nemzetközi kereskedelem, miközben jelentősen megváltoznak az áruforgalom uralkodó irányai – derül ki a Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cég friss tanulmányából.

Forint Ferenc
2023. január 23. 08:29 Fizetett hirdetés, Vállalat

Ön tudja, melyik autómárka volt tavaly a magyarok kedvence?

2020 óta őrzi elsőségét a piacon a márka, 2022-ben azonban a teljes magyaroroszági személyautó- és kishaszongépjármű újautópiacon is az első helyen végzett.

Avatar
2023. január 21. 13:14 Közélet, Vállalat

„Parasztfelkelésre van szükség a gyár ellen” – tettlegességig fajult a közmeghallgatás a debreceni akkuüzemről

Feszült hangulat, nőt leütő férfi és telt ház volt a valaha volt legnagyobb magyarországi beruházás környezetvédelmi közmeghallgatásán.

Fontos

Jandó Zoltán
2023. január 26. 17:40 Közélet

Finomhangolja a kormány a napelemes tiltást, párhuzamosan működhet a két paksi erőmű

Elképzelhető, hogy újra épülhetnek szélerőművek is Magyarországon, legalábbis a kormány napirenden tartja a témát - rövid interjú Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárral.

Stubnya Bence
2023. január 26. 12:40 Világ

A hideg miatt hétfőn és kedden is rezsikedvezmény járt Angliában a csúcsidős áramspórolásért

Egy hidegbetörés miatt három szénerőművet is készenlétbe állítottak, de végül nem volt rájuk szükség. 3 millió fontot osztanak ki a spórolásért a résztvevőknek.

Bucsky Péter
2023. január 26. 04:34 Közélet, Pénz

Az elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki program

Bárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.