Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. június 12. 04:34 Adat

Méréseink szerint 25 százalékra gyorsult az élelmiszerek inflációja

Egy hónappal ezelőtt azt írtuk, hogy április végén a saját fogyasztói kosarunk szerint közel 22 százaléknak mértük az éves inflációt, ami nem volt sokkal több, mint a márciusi érték, így abban reménykedhettünk, hogy megfogtuk a drágulás platóját. Ez nem egészen jött be. Bár a növekedés üteme a május végi adatfelvételünk alapján nem nagy, a plató mégsem látszik: kerekítve 25 százalékos értéket kaptunk (eközben a KSH hivatalos módszertannal 18,6 százalékot mutatott ki).

Az élelmiszerek árát 2020 januárja óta monitorozzuk, adatbázisunkat egy szubjektív, de változatlan módszertan alapján építjük (ennek részleteiről a csillagra kattintva lehet olvasni*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
). A bevásárló listánkon mindig ugyanaz a 42 termék szerepel, és a kosarunkba mindig ugyanakkora mennyiségeket teszünk (a lista erre a csillagra kattintva megnyitható*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg
). Méréseinket az Aldival és a Lidllel kezdtük, majd kiterjesztettük a Penny Marketre és a Tescóra is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint 50 százalékkal drágult a tészta, a kávé, a paradicsom és a tojás egy év alattHavi fogyasztói kosár elemzésünkben bemutatjuk, hogy melyik termék hány forinttal drágult. Sok jó hír nincs, legfeljebb annyi, hogy az infláció mintha már nem gyorsulna tovább.

Az alábbi grafikonon azt mutatjuk be, hogy a bevásárló listánkon szereplő termékek fajlagosan hány forintba kerültek egy évvel ezelőtt, és hány forintot változott ez az ár 12 hónap alatt. Az oszlopok kék része a tavalyi ár, a rózsaszín pedig a változás, a két elemet a jelmagyarázatnál egy-egy kattintással ki és be lehet kapcsolni.

A termékek balról jobbra a drágulás abszolút értéke szerint sorakoznak, és látszik, hogy a kávé, a sajtok, a vaj, illetve a húsok közül a sertés és a pulyka ára húzott el a legjobban. A csirkemellfilét látványosan megfogta az árstop, nem csoda, hogy relatív olcsóságának következtében megnőtt iránta a kereslet.

Mindössze öt terméket találtunk, amely most olcsóbb, mint egy éve. A vöröshagyma, a burgonya, a sárgarépa és az alma ára kis mértékben csökkent, a fehérrépa pedig igazi kivétel, idén jóval olcsóbb, mint tavaly.

A következő grafikonon az általunk mért éves árváltozás mértéke látható 2021 januárja óta (2022 februárig az Aldi és Lidl átlaga, 2022 februártól az Aldi, a Lidl, a Penny Market és a Tesco átlaga alapján). A görbe szerint 2021 májusáig a kosarunk deflációt mutatott, az onnantól beinduló drágulás egészen októberig kismértékű volt, tavaly november óta viszont száguld. A februári átmeneti enyhülésbe akár az árstopot is bele lehet látni (adatainkat mindig a hónap végén vesszük fel, ez esetben február 28-án), bár ennek ellentmond, hogy a január is hasonló mintát mutatott.

Összességében azonban a trend a meredek emelkedés.

Két és fél évvel ezelőtt, amikor elkezdtük a rendszeres nagy bevásárlásainkat, a kosarunkért valamivel kevesebb mint 17 ezer forintot kellett fizetnünk a boltokban, és egészen idén áprilisig volt még esélyünk arra, hogy 20 ezer forint alatt tartsuk a költséget. Májusban azonban ez is megdőlt,

most már mind a négy boltban 20 ezer forint fölé emelkedett a kasszánál fizetett összeg.

Bár adatbázisunknak nem elsődleges célja, hogy a boltok közötti árversenyt figyeljük (hiszen mérésünk módszertana szubjektív, eredménye nem hivatalos), most mégis némi kivételt teszünk, amikor bemutatjuk, hogy 2021 februárja óta az adott hónapban melyik boltot találtuk a legolcsóbbnak a négy közül. Azért tesszük ezt, mert az Aldi, a Lidl és a Penny Market ugyanabban az üzleti modellben (diszkont) dolgozik, a Tesco viszont döntően egy hipermarket lánc, és eddig még nem tapasztaltuk azt, hogy utóbbi (nálunk) olcsóbb lett volna. Bár messzemenő következtetéseket ebből nem vonnánk le, az mindenesetre változás, hogy az utóbbi két hónapban a hipermarketben kevesebbet fizettünk, mint a diszkontokban.

Végül szokásunk szerint ebben a hónapban is megmutatjuk, hogy a nagy bevásárlás az elmúlt 12 hónapban mennyibe került a boltokban.

Adat Aldi bevásárlás élelmiszer fogyasztói kosár infláció kiskereskedelem Lidl Penny Market Tesco Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Avatar
2022. június 30. 10:03 Adat, Világ

Új, kelet-európai központja van a kontinens kábítószeriparának

Az ENSZ új jelentése szerint veszélyes irány a marihuána egyre több országra jellemző legalizálása, a kokaingyártás nő, az európai csempészet pedig átalakul.

Hajdu Miklós
2022. június 27. 14:04 Adat

Ezen a térképen megnézheted, hogy a lakóhelyeden mennyien védettek a Covid ellen

Térképre tettük a védettségi igazolványok településenkénti lakosságarányos számát, ami jókora szórást mutat az ország különböző térségeiben.

Torontáli Zoltán
2022. június 25. 15:23 Adat, Élet

A kelet-európaiak úgy tervezik, hogy többet költenek – kivéve a magyarokat

A magyar háztartásoknak már évek óta olyan jól megy, hogy nem terveznek többet költeni magukra, vagy inkább olyan rosszul, hogy nem gondolhatnak erre? Vagy csak szimplán pesszimisták?

Fontos

Pálinkás József
2022. június 29. 17:54 Világ

Inkább Oroszországnak fáj a tudományos együttműködések korlátozása

A Nyugatnak az orosz tudósok személyes hozzájárulása és néhány nyersanyag hiányozhat, Oroszországnak viszont a legmodernebb kutatási eszközök.

Kiss Péter
2022. június 29. 16:04 Pénz

Miért nem gondolta senki, hogy ennyire elszáll az infláció?

Olyan sokáig nem volt gond a pénzromlás ütemével, hogy az elemzők, jegybankárok és befektetők emlékezetéből is kikoptak a korábbi inflációs időszakok.

Bucsky Péter
2022. június 29. 04:34 Világ

Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat

Hiába van elég vasúti kocsijuk, ha az uniós országokban hiányzik a kapacitás a sok millió tonnányi gabona fogadására, kezelésére és továbbítására.