A bioélelmiszerek termesztésekor nem használnak műtrágyát, márpedig az elmúlt időszak nagy áremelkedésének egyik oka a műtrágya árának elszállása volt (mert annak előállítása rendkívül energiaigényes folyamat és az ukrán háború is akadályozta az ellátást). Emellett a termesztésnél sok szintetikus növényvédő szert sem alkalmazhatnak.
A jól működő kiskereskedelmi piacokon ráadásul a bioélelmiszereket döntő részben kisebb regionális beszállítók viszik a boltok raktáraiba, vagyis jóval kisebb lehet a szállítási költség is. A bioélelmiszer beszállítók gyakran a szokásosnál hosszabb távra szerződnek, és a szerződés alatt az átvételi árak garantáltak, ami szintén nagyobb stabilitást feltételez.
Ezek alapján joggal feltételezhetnénk, hogy a bioélelmiszerek ára kisebb mértékben emelkedett az elmúlt egy évben, mint a vegyszerrel kezelteké, de mit mutatnak a számok?
A német biopiac szereplőit tömörítő egyik legnagyobb szervezet, a Bund Ökologische Lebensmittelwirtschaft (BOLW) még februárban adott ki egy közleményt, amelyben számos adattal illusztrálta a fenti feltételezés helyességét.
A német adatok szerint az ottani diszkont modellben dolgozó boltokban (ilyen az Aldi, a Lidl, és a Penny is) 2022 őszén a sárgarépáért például 60 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, a szupermarketekben pedig 20 százalékos volt a drágulás. A biorépa azonban a diszkontokban csak 45, a szupermarketekben pedig 12 százalékkal drágult ugyanezen időszak alatt. Sőt, a BOLW adatai szerint a bioélelmiszerre szakosodott német boltokban a répa egy év alatt csak 2 százalékkal drágult, vagyis szinte meg sem érezte az inflációt.
A konkrét értékeket nem közölték, tehát csak a drágulás mértékéről van adat, arról nem, hogy melyik boltban és mennyivel volt eleve olcsóbb vagy drágább a termék. A bioélelmiszerek általában eleve jóval drágábbak, így az említett példákban legfeljebb a két verzió közötti különbség válhatott kisebbé.
A G7 saját fogyasztói kosarának adatai alapján a sárgarépa Magyarországon is hasonlóan viselkedett. A sima répa 2022 és 2023 júniusa között az Aldi, a Lidl, a Penny és a Tesco árainak átlaga alapján 88 százalékkal drágult, a biorépa viszont ugyanezen időszak alatt csak 45 százalékkal ment fel.
A német szervezet a vajjal, a tojással, az almával is hasonló trendet mutatott ki, ezeket a sárgarépa mellé feltettük az alábbi grafikonra (a friss tejeknél a drágulás Németországban szinte egyforma volt a bio és nem bio változatokban.)
A G7 saját fogyasztói kosarában jelenleg kilenc olyan termék van, amelyeknél meg tudtuk nézni, hogy egy év alatt, 2022 és 2023 június vége között mennyivel drágultak a bio és a nem bio változatok, ezt mutatjuk be az alábbi grafikonon.
Az eredmény felemás: a kilencből négy élelmiszerre igaz, hogy a bio változat nem drágult annyira, mint a vegyszeres-gyomirtós, ötre azonban a feltételezés nem áll. Igaz, nagyon fontos részlet, hogy ebből az ötből a burgonya és a tojás magyarországi ára nem tükrözi a szabad piaci viszonyokat, hiszen ezeket a kormány a tavaly szeptemberi áron stoppolta.
Érdemes még megnézni a zabitalt is, amely a magyar boltokban definíció szerint bio termék (nincs nem bio változata) és egy év alatt csak 8,6 százalékkal, azaz jóval az átlagos élelmiszer-infláció alatt drágult.
Ez egyébként azért lehet érdekes, mert a zabitalt (a többi növényi itallal együtt) többnyire a tehéntej helyett vásárolják a fogyasztók, és az elmúlt hónapok nagy inflációs felfutásában volt egy olyan időszak, amikor a tej ára egészen megközelítette a legolcsóbb zabital árát. Bár az utóbbi időben a tehéntej ára korrigált, és ismét nagyobbra nyílt az olló, az mégis látszik, hogy a növényi italok olcsóbb verziói (amelyek egyébként mind importból származnak), versenyképesebbé válhatnak a döntően hazai előállítású tejjel szemben, ha annak árát nem sikerül kordában tartani.
A tejről való átállás különösen a laktózérzékenyeknél lehet ilyenkor esélyes, hiszen a laktózmentes tejek még jóval drágábbak is, mint a laktázenzim adalékkal nem rendelkezők, azaz sokkal könnyebben megközelíthetik a növényi italok árszintjét.
A többi termékre viszont ez kevésbé jellemző, mert a fent bemutatott számok ellenére is elég nagy maradt a bio-felár.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
