Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2023. július 11. 16:35 Adat, Világ

A bioélelmiszerek drágultak jobban, vagy a vegyszerrel kezeltek?

A bioélelmiszerek termesztésekor nem használnak műtrágyát, márpedig az elmúlt időszak nagy áremelkedésének egyik oka a műtrágya árának elszállása volt (mert annak előállítása rendkívül energiaigényes folyamat és az ukrán háború is akadályozta az ellátást). Emellett a termesztésnél sok szintetikus növényvédő szert sem alkalmazhatnak.

A jól működő kiskereskedelmi piacokon ráadásul a bioélelmiszereket döntő részben kisebb regionális beszállítók viszik a boltok raktáraiba, vagyis jóval kisebb lehet a szállítási költség is. A bioélelmiszer beszállítók gyakran a szokásosnál hosszabb távra szerződnek, és a szerződés alatt az átvételi árak garantáltak, ami szintén nagyobb stabilitást feltételez.

Ezek alapján joggal feltételezhetnénk, hogy a bioélelmiszerek ára kisebb mértékben emelkedett az elmúlt egy évben, mint a vegyszerrel kezelteké, de mit mutatnak a számok?

A német biopiac szereplőit tömörítő egyik legnagyobb szervezet, a Bund Ökologische Lebensmittelwirtschaft (BOLW) még februárban adott ki egy közleményt, amelyben számos adattal illusztrálta a fenti feltételezés helyességét.

A német adatok szerint az ottani diszkont modellben dolgozó boltokban (ilyen az Aldi, a Lidl, és a Penny is) 2022 őszén a sárgarépáért például 60 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, a szupermarketekben pedig 20 százalékos volt a drágulás. A biorépa azonban a diszkontokban csak 45, a szupermarketekben pedig 12 százalékkal drágult ugyanezen időszak alatt. Sőt, a BOLW adatai szerint a bioélelmiszerre szakosodott német boltokban a répa egy év alatt csak 2 százalékkal drágult, vagyis szinte meg sem érezte az inflációt.

A konkrét értékeket nem közölték, tehát csak a drágulás mértékéről van adat, arról nem, hogy melyik boltban és mennyivel volt eleve olcsóbb vagy drágább a termék. A bioélelmiszerek általában eleve jóval drágábbak, így az említett példákban legfeljebb a két verzió közötti különbség válhatott kisebbé.

A G7 saját fogyasztói kosarának adatai alapján a sárgarépa Magyarországon is hasonlóan viselkedett. A sima répa 2022 és 2023 júniusa között az Aldi, a Lidl, a Penny és a Tesco árainak átlaga alapján 88 százalékkal drágult, a biorépa viszont ugyanezen időszak alatt csak 45 százalékkal ment fel.

A német szervezet a vajjal, a tojással, az almával is hasonló trendet mutatott ki, ezeket a sárgarépa mellé feltettük az alábbi grafikonra (a friss tejeknél a drágulás Németországban szinte egyforma volt a bio és nem bio változatokban.)

A G7 saját fogyasztói kosarában jelenleg kilenc olyan termék van, amelyeknél meg tudtuk nézni, hogy egy év alatt, 2022 és 2023 június vége között mennyivel drágultak a bio és a nem bio változatok, ezt mutatjuk be az alábbi grafikonon.

Az eredmény felemás: a kilencből négy élelmiszerre igaz, hogy a bio változat nem drágult annyira, mint a vegyszeres-gyomirtós, ötre azonban a feltételezés nem áll. Igaz, nagyon fontos részlet, hogy ebből az ötből a burgonya és a tojás magyarországi ára nem tükrözi a szabad piaci viszonyokat, hiszen ezeket a kormány a tavaly szeptemberi áron stoppolta.

Érdemes még megnézni a zabitalt is, amely a magyar boltokban definíció szerint bio termék (nincs nem bio változata) és egy év alatt csak 8,6 százalékkal, azaz jóval az átlagos élelmiszer-infláció alatt drágult.

Ez egyébként azért lehet érdekes, mert a zabitalt (a többi növényi itallal együtt) többnyire a tehéntej helyett vásárolják a fogyasztók, és az elmúlt hónapok nagy inflációs felfutásában volt egy olyan időszak, amikor a tej ára egészen megközelítette a legolcsóbb zabital árát. Bár az utóbbi időben a tehéntej ára korrigált, és ismét nagyobbra nyílt az olló, az mégis látszik, hogy a növényi italok olcsóbb verziói (amelyek egyébként mind importból származnak), versenyképesebbé válhatnak a döntően hazai előállítású tejjel szemben, ha annak árát nem sikerül kordában tartani.
A tejről való átállás különösen a laktózérzékenyeknél lehet ilyenkor esélyes, hiszen a laktózmentes tejek még jóval drágábbak is, mint a laktázenzim adalékkal nem rendelkezők, azaz sokkal könnyebben megközelíthetik a növényi italok árszintjét.

A többi termékre viszont ez kevésbé jellemző, mert a fent bemutatott számok ellenére is elég nagy maradt a bio-felár.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ bioélelmiszer drágulás élelmiszer infláció kiskereskedelem Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. február 19. 11:19 Adat

Egyre kevesebb fiatal termeli meg a nyugdíjasok jövedelmét

Magyarország a középmezőnyben van az Európai Unióban az időskori függőségi rátája alapján.

Bucsky Péter
2024. február 19. 04:34 Adat, Közélet

1360 milliárdot költött az állam a Rogán-féle kommunikációra 2015 óta

A közbeszerzések közel háromnegyede került Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderein.

Debreczeni Anna
2024. február 18. 13:13 Adat, Élet

Tarolnak a társkereső alkalmazások, egyre többen hajlandóak fizetni is értük

Csaknem 5 milliárd dollárosra (1800 milliárd forint) nőtt az online társkereső alkalmazások piaca 2022-ben, amit toronymagasan vezet a Tinder.

Fontos

Stubnya Bence
2024. február 21. 10:01 Közélet

Európai rekorder lenne Magyarország, ha sikerülne a kormány terve

85 százalékra emelkedhet a kormány tervei szerint a foglalkoztatottsági ráta. Tartalék azonban csak a 25 év alattiakban és az 55 év felettiekben van.

Mészáros R. Tamás
2024. február 21. 04:34 Világ

Külföldi tudással, hajóflottával és jüanelszámolással terjeszkedne a kínai autóipar

A kínai állam tervei között szerepel a külföldi kutatás-fejlesztés, az értékesítési- és szervízhálózatok, valamint a jüanalapú pénzügyi infrastuktúra kiépítése az autóexport ösztönzése érdekében.

Bőgel György
2024. február 20. 15:27 Vállalat

Mit tanulhatnak magyar vállalkozók a Kifli-anyacég sikeréből?

Adva volt egy gyorsan táguló piaci rés, a lehetőség felismerése azonban még kevés a nemzetközi piaci sikerhez, amit a Rohlik tíz év alatt elért.