Ritkán ad közre az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat olyan összeállítást, mint amit csütörtökön jelentetett meg: a tojás, a burgonya, a vaj és az olívaolaj árának 2021 óta mért uniós változását közölték. Magyar szemmel nézve az eredmények nem túl érdekesek, egyrészt azért, mert olívaolajat a magyar lakosság alig fogyaszt, így a 75 százalékos áremelkedés sem nagyon érint meg minket, másrészt pedig csak az uniós átlagot jelentették meg, az országos bontásokat nem.
Megnéztünk ezért tíz másik élelmiszert különösebb prekoncepció nélkül, olyanokat választva, amelyek jellemzőek a magyar bevásárló kosarakban, és amelyekre van használható, európai összehasonlításra is alkalmas adata a hivatalnak. Az Eurostat alapján a kiindulási pontunk minden esetben 2015. január. Ezt a majdnem kilenc évvel ezelőtti értéket vesszük 100-nak, és ehhez képest határozzuk meg a 2023. szeptemberi értékeket.
Első termékünk a kenyér, amely talán a legalapvetőbb élelmiszer Magyarországon, az eredmény pedig egészen sokkoló. Nem csak a több mint 2,5-szeres szorzó fájó, hanem az is, amennyire a magyar adat kiugrik a mezőnyből.
Ha a vajas kenyeret is alapnak vesszük, akkor a helyzetünk egyáltalán nem javul, a vizsgált időszakban ugyanis a vaj is Magyarországon drágult a leginkább.
Hasonlóan siralmas a kép a burgonyával…
… és a rizzsel is.
A rizs az egyik legérdekesebb élelmiszer egyébként, hiszen még az sem mondható el róla, hogy hagyományosan olcsóbb lenne, mint a nyugat-európai országok többségében. Korábbi nemzetközi ár-összehasonlító cikkeinkből kiderült, hogy például Angliában vagy Németországban az inflációs felfutás előtt is eleve olcsóbb volt a rizs, mint Magyarországon, vagyis azt látjuk a számokból, hogy a magyar árak magasabb szintről nőttek jobban, mint a nyugat-európaiak.
A cukor, amely szintén hagyományosan fontos eleme a magyar étkezésnek, a harmadik legnagyobb mértékben drágult kilenc év alatt, nálunk rosszabb eredményt csak Észtországban és Lengyelországban mértek.
Az alacsony zsírtartalmú friss tej szintén harmadik Európában, a magyar kormány csak a 2,8-as UHT (azaz nem a friss) változatot árstoppolta átmenetileg a vizsgált időszakban, erre azonban nincs külön Eurostat-adat.
Baromfihúsban és tojásban egyaránt negyedik a magyar drágulás, ezt mutatja be az alábbi két ábra.
Sertéshúsban is az élmezőnyben vagyunk, a negyedik legnagyobb mértékű volt az áremelkedés Magyarországon.
Ezek a találomra kiválasztott termékek természetesen nem adnak reprezentatív képet, ám feltűnő, hogy Lengyelországon (és esetleg Bulgárián) kívül nincs másik európai ország, amely a grafikonokon annyira megbízhatóan a drágulási élmezőnyben lenne, mint Magyarország. Pedig ezúttal nem kizárólag az elmúlt időszak nagy inflációs felfutását vettük alapul, és 2015 eleje és 2021 ősze között Magyarországon az élelmiszerek ára alig-alig emelkedett.
A tíz kiválasztott termék közül egyedül az étolaj ára emelkedett nálunk az uniós átlag közelében. Az Eurostat az olívaolajon kívüli összes étolajat ebbe a kategóriába sorolja, amely Magyarországon elsöprő többségben a napraforgót jelöli, egyes országokban ehhez még a repce jön hozzá.
A napraforgó étolajat a magyar kormány a vizsgált időszakban átmenetileg árstoppolta, és jelenleg is kötelező akciózás alatt tartja, ennek is lehet tompító hatása.
A fenti összehasonlításokat mindamellett érdemes óvatosan értelmezni, hiszen nincs hivatalos adatunk arra, mekkora volt a számolás bázisa, azaz mennyire volt eleve olcsónak vagy drágának tekinthető az egyes termékek magyar ára 2015 elején. Ha pedig azt szeretnénk bemutatni, hogy a magyar vásárlókat a többi országhoz képest mennyire érintette rosszul az élelmiszer-infláció, akkor a vásárlóerő-paritáson mért reálbér változásait is érdemes lenne az adatokkal kombinálni.
A magyar bérek egészen az infláció elszabadulásáig reálértékben emelkedtek, az utóbbi időben azonban már csökkentek (az átlagos bér nem emelkedett annyival, mint az általánosan számolt infláció), és ezek a tendenciák nem feltétlenül voltak hasonlóak az egyes országokban.
Adat
Lengyelek, románok, bolgárok százezrei léptek a magyarok elé a jövedelmi ranglétrán
Sok francia, portugál és szlovák jövedelmét hagyta le az elmúlt három évben a magyar társadalmi közép, de eközben szegényebb országok állampolgárai előztek.
Még a szavazói se hisznek a gazdasági fellendülésben, és ezt már a kormány támogatottsága is megérzi
A Fidesz támogatottsága minden közvélemény-kutató szerint gyengült, a Tiszáé pedig nőtt az elmúlt hónapokban. Ez nem független attól, hogy a lakosság gazdasági hangulata is romlani kezdett.
Leépítésekre számítanak az autóiparban, de az ipar egészében nem látszanak a sötét felhők
Novemberben csak a német, osztrák, belga és lengyel iparcégek voltak pesszimistábbak a magyaroknál.
Fontos
A beígért Trump-intézkedések időzítésén sok fog múlni
Nagyon más a helyzet, mint 2016-ban, és hiba lenne azt gondolni, hogy az elnök a Kongresszuson mindent simán átvisz.
Az osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságot
Friss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot.
Ukrajnának és a magyar iparnak is árthat a dél-koreai elnök példátlan hazardírozása
Magyarország harmadik legnagyobb befektetőjének gazdaságpolitikája és külpolitikai orientációja is fordulatot vehet.
