Ritkán ad közre az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat olyan összeállítást, mint amit csütörtökön jelentetett meg: a tojás, a burgonya, a vaj és az olívaolaj árának 2021 óta mért uniós változását közölték. Magyar szemmel nézve az eredmények nem túl érdekesek, egyrészt azért, mert olívaolajat a magyar lakosság alig fogyaszt, így a 75 százalékos áremelkedés sem nagyon érint meg minket, másrészt pedig csak az uniós átlagot jelentették meg, az országos bontásokat nem.
Megnéztünk ezért tíz másik élelmiszert különösebb prekoncepció nélkül, olyanokat választva, amelyek jellemzőek a magyar bevásárló kosarakban, és amelyekre van használható, európai összehasonlításra is alkalmas adata a hivatalnak. Az Eurostat alapján a kiindulási pontunk minden esetben 2015. január. Ezt a majdnem kilenc évvel ezelőtti értéket vesszük 100-nak, és ehhez képest határozzuk meg a 2023. szeptemberi értékeket.
Első termékünk a kenyér, amely talán a legalapvetőbb élelmiszer Magyarországon, az eredmény pedig egészen sokkoló. Nem csak a több mint 2,5-szeres szorzó fájó, hanem az is, amennyire a magyar adat kiugrik a mezőnyből.
Ha a vajas kenyeret is alapnak vesszük, akkor a helyzetünk egyáltalán nem javul, a vizsgált időszakban ugyanis a vaj is Magyarországon drágult a leginkább.
Hasonlóan siralmas a kép a burgonyával…
… és a rizzsel is.
A rizs az egyik legérdekesebb élelmiszer egyébként, hiszen még az sem mondható el róla, hogy hagyományosan olcsóbb lenne, mint a nyugat-európai országok többségében. Korábbi nemzetközi ár-összehasonlító cikkeinkből kiderült, hogy például Angliában vagy Németországban az inflációs felfutás előtt is eleve olcsóbb volt a rizs, mint Magyarországon, vagyis azt látjuk a számokból, hogy a magyar árak magasabb szintről nőttek jobban, mint a nyugat-európaiak.
A cukor, amely szintén hagyományosan fontos eleme a magyar étkezésnek, a harmadik legnagyobb mértékben drágult kilenc év alatt, nálunk rosszabb eredményt csak Észtországban és Lengyelországban mértek.
Az alacsony zsírtartalmú friss tej szintén harmadik Európában, a magyar kormány csak a 2,8-as UHT (azaz nem a friss) változatot árstoppolta átmenetileg a vizsgált időszakban, erre azonban nincs külön Eurostat-adat.
Baromfihúsban és tojásban egyaránt negyedik a magyar drágulás, ezt mutatja be az alábbi két ábra.
Sertéshúsban is az élmezőnyben vagyunk, a negyedik legnagyobb mértékű volt az áremelkedés Magyarországon.
Ezek a találomra kiválasztott termékek természetesen nem adnak reprezentatív képet, ám feltűnő, hogy Lengyelországon (és esetleg Bulgárián) kívül nincs másik európai ország, amely a grafikonokon annyira megbízhatóan a drágulási élmezőnyben lenne, mint Magyarország. Pedig ezúttal nem kizárólag az elmúlt időszak nagy inflációs felfutását vettük alapul, és 2015 eleje és 2021 ősze között Magyarországon az élelmiszerek ára alig-alig emelkedett.
A tíz kiválasztott termék közül egyedül az étolaj ára emelkedett nálunk az uniós átlag közelében. Az Eurostat az olívaolajon kívüli összes étolajat ebbe a kategóriába sorolja, amely Magyarországon elsöprő többségben a napraforgót jelöli, egyes országokban ehhez még a repce jön hozzá.
A napraforgó étolajat a magyar kormány a vizsgált időszakban átmenetileg árstoppolta, és jelenleg is kötelező akciózás alatt tartja, ennek is lehet tompító hatása.
A fenti összehasonlításokat mindamellett érdemes óvatosan értelmezni, hiszen nincs hivatalos adatunk arra, mekkora volt a számolás bázisa, azaz mennyire volt eleve olcsónak vagy drágának tekinthető az egyes termékek magyar ára 2015 elején. Ha pedig azt szeretnénk bemutatni, hogy a magyar vásárlókat a többi országhoz képest mennyire érintette rosszul az élelmiszer-infláció, akkor a vásárlóerő-paritáson mért reálbér változásait is érdemes lenne az adatokkal kombinálni.
A magyar bérek egészen az infláció elszabadulásáig reálértékben emelkedtek, az utóbbi időben azonban már csökkentek (az átlagos bér nem emelkedett annyival, mint az általánosan számolt infláció), és ezek a tendenciák nem feltétlenül voltak hasonlóak az egyes országokban.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
