Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2023. november 5. 04:39 Adat, Élet

Kiugróan durva a kenyér magyarországi drágulása, és nem ez az egyetlen ilyen élelmiszer

Ritkán ad közre az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat olyan összeállítást, mint amit csütörtökön jelentetett meg: a tojás, a burgonya, a vaj és az olívaolaj árának 2021 óta mért uniós változását közölték. Magyar szemmel nézve az eredmények nem túl érdekesek, egyrészt azért, mert olívaolajat a magyar lakosság alig fogyaszt, így a 75 százalékos áremelkedés sem nagyon érint meg minket, másrészt pedig csak az uniós átlagot jelentették meg, az országos bontásokat nem.

Megnéztünk ezért tíz másik élelmiszert különösebb prekoncepció nélkül, olyanokat választva, amelyek jellemzőek a magyar bevásárló kosarakban, és amelyekre van használható, európai összehasonlításra is alkalmas adata a hivatalnak. Az Eurostat alapján a kiindulási pontunk minden esetben 2015. január. Ezt a majdnem kilenc évvel ezelőtti értéket vesszük 100-nak, és ehhez képest határozzuk meg a 2023. szeptemberi értékeket.

Első termékünk a kenyér, amely talán a legalapvetőbb élelmiszer Magyarországon, az eredmény pedig egészen sokkoló. Nem csak a több mint 2,5-szeres szorzó fájó, hanem az is, amennyire a magyar adat kiugrik a mezőnyből.

Ha a vajas kenyeret is alapnak vesszük, akkor a helyzetünk egyáltalán nem javul, a vizsgált időszakban ugyanis a vaj is Magyarországon drágult a leginkább.

Hasonlóan siralmas a kép a burgonyával…

… és a rizzsel is.

A rizs az egyik legérdekesebb élelmiszer egyébként, hiszen még az sem mondható el róla, hogy hagyományosan olcsóbb lenne, mint a nyugat-európai országok többségében. Korábbi nemzetközi ár-összehasonlító cikkeinkből kiderült, hogy például Angliában vagy Németországban az inflációs felfutás előtt is eleve olcsóbb volt a rizs, mint Magyarországon, vagyis azt látjuk a számokból, hogy a magyar árak magasabb szintről nőttek jobban, mint a nyugat-európaiak.

A cukor, amely szintén hagyományosan fontos eleme a magyar étkezésnek, a harmadik legnagyobb mértékben drágult kilenc év alatt, nálunk rosszabb eredményt csak Észtországban és Lengyelországban mértek.

Az alacsony zsírtartalmú friss tej szintén harmadik Európában, a magyar kormány csak a 2,8-as UHT (azaz nem a friss) változatot árstoppolta átmenetileg a vizsgált időszakban, erre azonban nincs külön Eurostat-adat.

Baromfihúsban és tojásban egyaránt negyedik a magyar drágulás, ezt mutatja be az alábbi két ábra.

Sertéshúsban is az élmezőnyben vagyunk, a negyedik legnagyobb mértékű volt az áremelkedés Magyarországon.

Ezek a találomra kiválasztott termékek természetesen nem adnak reprezentatív képet, ám feltűnő, hogy Lengyelországon (és esetleg Bulgárián) kívül nincs másik európai ország, amely a grafikonokon annyira megbízhatóan a drágulási élmezőnyben lenne, mint Magyarország. Pedig ezúttal nem kizárólag az elmúlt időszak nagy inflációs felfutását vettük alapul, és 2015 eleje és 2021 ősze között Magyarországon az élelmiszerek ára alig-alig emelkedett.

A tíz kiválasztott termék közül egyedül az étolaj ára emelkedett nálunk az uniós átlag közelében. Az Eurostat az olívaolajon kívüli összes étolajat ebbe a kategóriába sorolja, amely Magyarországon elsöprő többségben a napraforgót jelöli, egyes országokban ehhez még a repce jön hozzá.

A napraforgó étolajat a magyar kormány a vizsgált időszakban átmenetileg árstoppolta, és jelenleg is kötelező akciózás alatt tartja, ennek is lehet tompító hatása.

A fenti összehasonlításokat mindamellett érdemes óvatosan értelmezni, hiszen nincs hivatalos adatunk arra, mekkora volt a számolás bázisa, azaz mennyire volt eleve olcsónak vagy drágának tekinthető az egyes termékek magyar ára 2015 elején. Ha pedig azt szeretnénk bemutatni, hogy a magyar vásárlókat a többi országhoz képest mennyire érintette rosszul az élelmiszer-infláció, akkor a vásárlóerő-paritáson mért reálbér változásait is érdemes lenne az adatokkal kombinálni.

A magyar bérek egészen az infláció elszabadulásáig reálértékben emelkedtek, az utóbbi időben azonban már csökkentek (az átlagos bér nem emelkedett annyival, mint az általánosan számolt infláció), és ezek a tendenciák nem feltétlenül voltak hasonlóak az egyes országokban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak három élelmiszer olcsóbb, mint két éve, pedig már eltűnt az infláció a boltokból tavalyhoz képestCsak lassan megy lefelé az élelmiszerek ára a 2022-es nagy felfutás után.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBár a cukor ára elszállt, nem kaptunk sokkot az árstop kivezetése utánHa nem sikerül a kormány 10 százalék alatti év végi inflációs terve, az nem az élelmiszerek miatt lesz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA bioélelmiszerek drágultak jobban, vagy a vegyszerrel kezeltek?Van pár logikus érv arra, hogy a bio élelmiszert kevésbé sújtja az infláció, a német adatokon ez látszik is, a magyaroknál viszont elég vegyes a kép.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet drágulás Európai Unió Eurostat infláció kenyér Magyarország Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Bucsky Péter
2024. április 3. 04:33 Adat, Közélet

Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit

Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.