Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. november 29. 06:55 Adat, Világ

Az alapvető élelmiszerek több mint fele olcsóbb Németországban, mint Magyarországon

Szeptember óta számos európai országban néztük meg, hogy az Aldi és a Lidl üzleteiben mennyibe kerülnek az alapvető élelmiszerek, és mennyivel magasabbak vagy alacsonyabbak az árak Magyarországhoz képest. Ez a két diszkontlánc azért jó terepe az összehasonlításnak, mert sok országban jelen van, és az áruválasztéka is nagyon hasonló. Sok esetben konkrétan ugyanazt a saját márkás terméket lehet összevetni egymással két különböző országban.

A sorozatunk egyébként spontán indult be, amikor ugyanis az első, francia összevetést közöltük, sorra kaptuk az ötleteket és a segítő megkereséseket arra, hogy merre lenne érdemes bővíteni az adatfelvételt. Így lett – az olvasók és/vagy szakmai közreműködők segítségével – egy román, egy brit, egy osztrák és egy svájci összehasonlításunk, egy olvasónk pedig nem kis munkával már egy magyar-osztrák-német drogériaprojektet is összehozott.

A sorozat lényeges jellemzője, hogy mindenhol ugyanazzal a módszertannal dolgozunk (ennek részletei a csillagra kattintva érhetőek el*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
), és ugyanabból a bevásárlólistából indulunk ki. (Abból, amelyiket már majdnem két éve használjuk a magyarországi élelmiszerárak monitorozására, ez a sorozat érdemelte ki októberben a Minőségi Újságírás Díjat.)

Amikor Ausztriában vagy az Egyesült Királyságban jártunk, az egyik fő megállapításunk az volt, hogy nagyon könnyű olyan termékeket találni, amelyek ott olcsóbbak, mint Magyarországon. Amikor azonban a teljes bevásárlólistánkat néztük, azaz ténylegesen elvégeztünk egy-egy nagy bevásárlást, eredményeink szerint összességében a külföldi kasszáknál fizettünk többet.

Mindezt csak azért írtuk most újra le, mert

Németországban ugyanez a helyzet, csak ha lehet, még sokkal látványosabb módon.

A bevásárló kosarunkat mindig kicsit módosítani kell, az adott ország kínálatához kell alakítani, ezért nem teljesen (de majdnem) ugyanarról a termékkörről beszélünk, az eredmények azonban azt mutatják, hogy Ausztriában 29 termékből az Aldiban 7, a Lidlben 12 olcsóbb volt kint, az Egyesült királyságban már 31-ből 14 volt alacsonyabb áron,

Németországban azonban rekordot döntöttünk, mert 33-ból 17-et olcsóbbnak mértünk a két diszkont valamelyikében.

A 33 elemből álló bevásárlólistánk ezúttal az alábbi volt:

A konkrét árak pedig a következők voltak október 29-én, az egységes módszertannal vizsgálva:

Az adatfelvételt egy-egy Németországban élő olvasónk, Péter és Krisztián segítségével végeztük el, az Aldinál természetesen ügyeltünk arra, hogy olyan területről szerezzük be az információkat, amely a Magyarországon is jelen lévő Aldi Südhöz tartozik (és nem az északi régiókat lefedő Aldi Nordhoz).

A számokból egyébként jól látszik, hogy az Aldi és a Lidl árai között nemcsak Magyarországon (és Ausztriában), de Németországban is alig-alig van bármi különbség. Sok esetben centre ugyanannyiba kerül egy termék. Másrészt a magyar összevetésből az derül ki, hogy a hús és a tej jóval drágább Németországban, de ezen kívül más trend nem látszik, még azt sem lehet mondani, hogy a tejtermékek általánosságban drágábbak lennének, hiszen vajból, sajtból és túróból is van olcsóbb, mint a legolcsóbb magyarországi.

A fentiek következtében a vegetáriánusok jóval olcsóbban vásárolnak kint, mint nálunk, a burgonya, a répa, az alma, a paradicsom, az uborka, a hagyma, de még a zabital is olcsóbb Németországban.

A helyben sem itt, sem ott biztosan nem termő banán és narancs szintén Németországban olcsóbb, és azt gondolhatnánk, hogy ez elsősorban az áfában lévő különbségek miatt lehet. Németországban a legtöbb esetben 7 százalék a forgalmi adó, Magyarországon a kivételektől eltekintve 27, márpedig miben különbözne a spanyol narancs vagy a dél-amerikai banán költségszerkezete? Tippünk azonban téves, a helyzet ennél biztosan összetettebb, mert Németország többnyire az áfa nélküli nettó értékeket nézve is olcsóbb, mint Magyarország – a két importgyümölcs közül csak a magyar Lidl narancsa olcsóbb a német nettó diszkontáraknál.

Ami viszont Németországban drágább, az rendesen el is viszi a bevásárlás összköltségét. A mi szubjektív alapon összeállított kosarunk a német Aldiban és Lidlben 18 477, illetve 18 440 forintnak megfelelő euróba kerül, míg Magyarországon ugyanezért az Aldiban 13 971, a Lidlben pedig 13 646 forintot kell fizetni.

A német Aldi így 32, a német Lidl pedig 35 százalékkal drágább, mint a magyar.

Ha közelíteni akarunk a hétköznapokhoz, akkor természetesen ismét elő kell vennünk a két országban érvényes nettó medián béreket (ez nem átlag, hanem az a középső érték, amelytől felfelé és lefelé is ugyanannyi elem van). Az Eurostat adatai és a magyar statisztikák alapján úgy becsüljük, hogy a vásárlás idején a magyar nettó medián bér 220 ezer forint, a német pedig 810 ezer forintnak megfelelő euró lehetett. Ezek alapján pedig

a bevásárlásunk a német fizetés 2,28 százalékát viszi el, de a magyar fizetés 6,28 százalékába kerül itthon.

Ezzel más nyugat-európai országokhoz hasonlóan ismét arra a végeredményre jutunk, hogy

  • meglepően sok áru eleve olcsóbb Németországban,
  • egy nagy bevásárlás ennek ellenére mégis jóval drágább ott,
  • de ez csak abszolút értékben igaz, mert a keresetekben lévő nagy különbségek miatt a magyar vásárló terhelése jóval nagyobb, ezúttal majdnem háromszoros.

A sorozat eddigi részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSvájcban is leteszteltük az Aldi árait, és nagyon lapos lett a pénztárcánkMagyarországgal összehasonlítva a svájci Aldi árai általában csillagászati magasságokban vannak, ám még Zürichben is találtunk több olyan terméket, amely ott olcsóbb.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMítosz vagy valóság, hogy Ausztriában olcsóbb az Aldi és a Lidl?Sorozatunk újabb részében a nagy bevásárlással most azt a városi legendát teszteljük, miszerint Hegyeshalom után olcsóbb ugyanaz az élelmiszer.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Lidl után az Aldiban is megnéztük, olcsóbb-e külföldön a bevásárlásA francia és a román Lidl után most a brit Aldi árait hasonlítjuk össze a magyarral. Az eredmény néhány eleme sokkal mellbevágóbb, mint az eddigiek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegnéztük, hol olcsóbb a Lidl, Magyarországon vagy RomániábanA korábbi francia-magyar összehasonlításunk után most a Transindex közreműködésével Kolozsváron vettük meg ugyanazokat az élelmiszereket egy Lidlben, mint Budapesten. Az eredmény ezúttal is tanulságos lett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg olcsóbb a Lidl külföldön?Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ Aldi élelmiszer Lidl németország összehasonlítás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. február 19. 11:19 Adat

Egyre kevesebb fiatal termeli meg a nyugdíjasok jövedelmét

Magyarország a középmezőnyben van az Európai Unióban az időskori függőségi rátája alapján.

Bucsky Péter
2024. február 19. 04:34 Adat, Közélet

1360 milliárdot költött az állam a Rogán-féle kommunikációra 2015 óta

A közbeszerzések közel háromnegyede került Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderein.

Debreczeni Anna
2024. február 18. 13:13 Adat, Élet

Tarolnak a társkereső alkalmazások, egyre többen hajlandóak fizetni is értük

Csaknem 5 milliárd dollárosra (1800 milliárd forint) nőtt az online társkereső alkalmazások piaca 2022-ben, amit toronymagasan vezet a Tinder.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. február 22. 04:34 Vállalat

Mostantól biztosan nem Orbán kötélbarátja felügyeli a lakásod

Eladta egyik meghatározó biztonsági cégét Garancsi István. A tranzakcióval a piac lényegében kétszereplőssé vált, ráadásul a két óriáscég más-más szegmensekben aktív.

Torontáli Zoltán
2024. február 21. 15:22 Vállalat, Világ

Újabb országban mondták ki, nem munkavállalók az ételfutárok, de bekerülhetnek az ágazati kollektív szerződésbe

Hiányzik az unióban az egységes szabályozás, a finn bíróság a magyarral megegyező állásfoglalást hozott.

Stubnya Bence
2024. február 21. 10:01 Közélet

Európai rekorder lenne Magyarország, ha sikerülne a kormány terve

85 százalékra emelkedhet a kormány tervei szerint a foglalkoztatottsági ráta. Tartalék azonban csak a 25 év alattiakban és az 55 év felettiekben van.