Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. október 24. 07:04 Adat

Mítosz vagy valóság, hogy Ausztriában olcsóbb az Aldi és a Lidl?

Baráti beszélgetésekben Magyarországon nagyon sokszor előjön az a bosszankodás, hogy nem elég, hogy Ausztriában jóval többet keresnek az emberek, még az élelmiszerek ára is alacsonyabb, mint nálunk. Rengeteg konkrét példát is hallani, mi is belefutottunk egybe idén tavasszal, amikor egy (nem Aldi vagy Lidl) magyar üzletben 1299 forintért adták a karfiol darabját, ám ugyanazon a napon ugyanaz az olasz import karfiol ugyanannak a láncnak az osztrák egységében csak 2,49 euróba, azaz kevesebb mint 900 forintba került.

Az igazi kérdés azonban az, hogy az ehhez hasonló esetek csak kivételek, vagy általánosságban is igaz, hogy Ausztriában olcsóbban lehet bevásárolni. Ennek megválaszolása már egyáltalán nem olyan egyszerű feladat, mi most azonban teszünk egy nem reprezentatív kísérletet rá.

Azért vállaljuk az összehasonlítást, mert 2020 eleje óta van egy saját, 42 elemből álló fogyasztói kosarunk, amit Magyarországon minden hónapban levásárolunk. Kezdetben az Aldiban és a Lidlben tettük ezt meg, majd idén februártól már a Penny Marketben és a Tescóban is. Mindig ugyanazt a módszertant használjuk, amelynek lényege röviden az, hogy az akciós árat nem vesszük figyelembe, fajlagos (kilogrammra vagy literre vetített) árakat hasonlítunk össze, és ha többfajta termék van a boltban, akkor mindig a legolcsóbbat vesszük meg. A részletesebb módszertanért kattints a mondat végén lévő csillagra*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
.

Szeptember 30-án szokásunkhoz híven megnéztük a négy magyar áruház árait, majd elmentünk Bécsbe, és ott is megpróbáltuk levásárolni ugyanazt egy Aldiban (ott Hofer a neve) és egy Lidlben. Korábban ugyanezt megtettük már Franciaországban, Romániában és az Egyesült Királyságban is, és ahogy azokban az országokban, úgy Ausztriában sem sikerült megtalálni mind a 42 terméknek a pontos párját – vagyis a korrekt összehasonlíthatóság érdekében ezúttal is csökkenteni kellett a bevásárlólistánkat.

Ennek megfelelően az alábbi 29 termékkel végeztük el a bevásárlásokat:

Az alábbi grafikonon bemutatjuk, hogy ugyanazon a napon milyen árakat találtunk a magyar Aldiban és Lidlben, és milyeneket a két üzletlánc bécsi boltjaiban.

Az Aldiban 29-ből hét terméket találtunk olcsóbbnak Ausztriában

(liszt, olaj, vaj, paradicsom, banán, rizs és gouda sajt),

a Lidlben pedig 12-őt

(olaj, vaj, paradicsom, paprika, alma, banán, kávé, rizs, spagetti, vöröshagyma, gouda sajt és narancs).

Ez elég jelentős arány, és feltétlenül azt támasztja alá, hogy egyáltalán nem kell sokat keresgélni olyan alapélelmiszernek számító termék után, amelynek ugyanaz a verziója ugyanabban a boltláncban Ausztriában olcsóbb. Ugyanakkor ez mégsem elég ahhoz, hogy egy általános bevásárlás költségére is igaz legyen. Legalábbis a mi szubjektív kosarunknál azt tapasztaltuk, hogy míg

itthon az Aldi kasszájánál összesen 9588 forintot fizettünk volna, Bécsben ugyanezért 12 404 forintnak megfelelő eurót kellett volna otthagynunk a Hoferben.

Nagyon hasonló a helyzet a Lidlben is,

itthon 9605 forint volt a kosarunk összköltsége, Bécsben viszont 11 994 forintnak megfelelő euró.

Lild üzlet Bécsben. Fotó: Google/Streetview

Érdekes egyébként, hogy Magyarországon a kosarunk egy leheletnyivel az Aldiban lett olcsóbb, Ausztriában viszont a Lidlben. Valójában azonban olyan kicsi az eltérés, hogy az összképen nem változtat:

az osztrák árszintet az Hoferben 29,4 százalékkal, a Lidlben pedig 24,9 százalékkal mértük magasabbnak a magyarnál.

Amint az egyébként várható volt, ezek a számok arra utalnak, hogy egy-egy terméket valóban olcsóbban lehet kint megvenni, sőt nem is nehéz ilyen terméket találni, de ha az ember nem ezekre vadászva vásárol, akkor általánosságban Ausztriában jóval drágább egy nagyobb bevásárlás költsége.

Már halljuk is erre a szokásos választ, hogy a magasabb árhoz magasabb minőség tartozik Ausztriában, ezt azonban értelemszerűen most nem tudjuk mérni. Ha valaki finomabbnak érzi az osztrák tejet, mint a magyart, azzal egy ilyen összehasonlításban nem sokat tudunk kezdeni.

A francia, a brit és az osztrák diszkont-összehasonlításaink alapján azonban kezd kirajzolódni az a kép, hogy a fejlett nyugati országokban az élelmiszerek belépő szintű kategóriája máshol van, mint Magyarországon. A bevásárlólistánkat ugyanis rendre nemcsak azért kell szűkítenünk, ha külföldre megyünk, mert például hungarikum rögös túró vagy kefir sehol sincs, hanem azért is, mert a 22 forintos zsemle/kifli vagy az olcsó trappista sajt olyan termék, amelyekhez árban és minőségben még hasonlót sem találunk.

Erre a jelenségre a közeljövőben még visszatérünk, sorozatunkat ugyanis német, svájci és ausztrál diszkontárakkal is bővíteni tervezzük.

Visszatérve azonban Ausztriára, igaz-e az a gyanúnk, hogy a fenti bevásárlás egy átlagos keresetű magyar családnak „jobban fáj”, mint egy átlagos keresetű osztráknak? Ehhez abból indultunk ki, hogy az osztrák medián (azaz nem számtani átlag, hanem az a középérték, amelytől lefelé és felfelé is ugyanannyi elem található) nettó bér jelenleg 2220 euró, azaz 807 ezer forint, míg a magyart jelenleg (a tavalyi Eurostat adatot 8 százalékkal megfejelve) 583 eurónak, azaz 210 ezer forintnak vesszük.

Ezek szerint a fenti bevásárlás a magyar fizetés 4,6 százalékát viszi el, az osztráknak viszont csak a 1,5 százalékát.

Az adatok tehát alátámasztják érzésünket, egy magyar családnak körülbelül háromszor nagyobb teher ugyanazt megvenni a boltban, mint egy osztráknak.

Szokásunkhoz híven ezúttal is megnéztük, hogy mennyi a kosarak áfatartalma. A két osztrák kosárban átlagban 1200 forintnak megfelelő áfát számoltunk, a magyarokban viszont 1745 forintot.

A magyar állam tehát majdnem másfélszer több adót szed be a vásárlásunk után.

Ha ezt megfordítjuk, akkor azt kapjuk, hogy a két bolt Ausztriában 10 800 – 11 100 forintnak megfelelő euró bevételhez jut, nálunk azonban csak 7850 forint a bevétele, ugyanazon bevásárlás után.

Sorozatunk korábbi részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Lidl után az Aldiban is megnéztük, olcsóbb-e külföldön a bevásárlásA francia és a román Lidl után most a brit Aldi árait hasonlítjuk össze a magyarral. Az eredmény néhány eleme sokkal mellbevágóbb, mint az eddigiek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegnéztük, hol olcsóbb a Lidl, Magyarországon vagy RomániábanA korábbi francia-magyar összehasonlításunk után most a Transindex közreműködésével Kolozsváron vettük meg ugyanazokat az élelmiszereket egy Lidlben, mint Budapesten. Az eredmény ezúttal is tanulságos lett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg olcsóbb a Lidl külföldön?Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.

Adat Aldi ausztria beváráslás élelmiszer fogyasztói kosár Lidl Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.

Váczi István
2021. december 5. 17:01 Adat

Nem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizede

Hiába volt összességében sikeres a Szputnyik felhasználása Magyarországon, a jelek szerint kínos lenne elismerni, hogy közel 200 ezer adagnak végül lejárt a szavatossága.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Pletser Tamás
2021. december 6. 17:04 Világ

Idehaza is drágulhat az áram az új német kormány zöldítő tervei miatt

Vágyálmai miatt Németország lényegesen magasabb áramárakkal szembesülhet, és mivel Magyarország ugyanennek az elektromos rendszernek a része, itt is hasonló tendenciák lesznek.