Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. október 11. 05:58 Adat

Megnéztük, hol olcsóbb a Lidl, Magyarországon vagy Romániában

Meglehetősen nagy visszhangot váltott ki nemrég közölt cikkünk, amelyben egy francia és egy magyar Lidlben vettük meg ugyanazokat az élelmiszereket ugyanabban a mennyiségben, és az így kialakított fogyasztói kosarak értékét vetettük össze, illetve mértük az egyes országokban elérhető átlagos fizetésekhez.

A cikkre érkezett visszajelzések jelentős része arról szólt, nem jó helyre mentünk, mert a francia élelmiszer-árszint tényleg jóval magasabb a magyarnál, és inkább a német-osztrák, esetleg angol összehasonlításból derülhetne ki az, hogy a magyar Lidl nem is olyan olcsó. (A francia példából egyébként kiderült, hogy bár abszolút értékben ott többet kell fizetni a kasszáknál, mint nálunk, ám ha azt nézzük, hogy egy francia családnak milyen anyagi megterhelés egy bevásárlás, és egy magyarnak mekkora, akkor ebben az értelemben valóban a magyar kosár a „drágább”).

Az osztrák és az angol diszkont-összehasonlításon már dolgozunk (spoiler), de addig is a Transindex segítségével elkészítettünk egy magyar-romániai összevetést.

A bevásárlólistánk alapja ezúttal is az a 42 termék volt, amelynek árait Magyarországon már 20 hónapja, azaz 2020. január vége óta minden hónapban nyomon követjük. Ám ahogy a francia-magyar összehasonlításnál, úgy ezúttal is kénytelenek voltunk bizonyos termékeket elhagyni vagy módosítani, mert a romániai Lidl áruválasztéka, illetve az ottani vásárlási szokások is jó pár helyen eltérnek a magyarországitól.

Az adatfelvétel módszertana ugyanaz maradt, röviden: mindig a nem akciós árakat nézzük, a fajlagos, kilóra vagy literre vetített árakból számolunk, és ha több egyforma termék van, akkor mindig a legolcsóbbat vesszük meg az adott mennyiségben, de kiszereléstől függetlenül. A számok értékelésénél ez fontos szempont, erről részletesebben a mondat végén lévő csillagra kattintva lehet olvasni*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
.

Az eredeti magyar bevásárlólistánkat ezúttal az alábbiakban módosítottuk:

  • Sima zsemle helyett a császárzsemlét hasonlítjuk össze, mert Romániában az van a boltokban.
  • A tejeknél a 1,5 százalékos zsírtartalmú mellett Romániában nem 2,8-ast, hanem 3,5-öst forgalmaznak, ezt a magyar 3,6-ossal vetettük össze.
  • Trappista sajt helyett Edam tömbsajtot néztünk.
  • Néhány terméknek nem találtunk megfelelő párt, ilyen volt például a túró vagy a kifli, ezeket kihagytuk a kosárból.

A módosítások után a bevásárlólistánknak ez a 35 eleme lett:

A következő grafikonon bemutatjuk ennek a 35 terméknek az árát, az adatfelvételkor, azaz szeptember 30-án érvényes, 73 forintos lej árfolyammal átszámolva.

Rögtön látszik a grafikonra nézve, hogy a termékek döntő többsége Romániában olcsóbb, ám kissé meglepő módon a 35-ből 10 olyat is találtunk, amely Magyarországon kerül kevesebbe. Igaz, a liszt esetében ez ma már nem igaz, mert éppen október első napjaiban emelt árat 25 százalékkal a magyar Lidl, a tojásnál pedig elhanyagolható, 0,3 forint az eltérés, de a további nyolc terméknél a magyar vásárló fizet kevesebbet, ezek a következők: az ESL tejek, a 1,5-es UHT tej, csirke- és pulykamellfilé, az ásványvíz, a só, és a gouda sajt.

Az azonban már első ránézésre is megjósolható, hogy a mi bevásárlólistánkkal Magyarországon jóval többet fogunk fizetni a kasszánál, mint Romániában.

Míg Budapesten 14 328 forintot mutat a végösszeg, Kolozsváron átszámolva 12 800 forint a kosár összköltsége, vagyis ott 10,6 százalékkal olcsóbb ez a bevásárlás.

Érdemes kiemelni, hogy a romániai kosár értékét elsősorban a zöldségek Magyarországról nézve döbbenetesen alacsony ára húzza lefelé, míg ahogy fent említettük, a tejek és a húsok inkább ott drágábbak.

Más kérdés, hogy mekkora teher mindez egy magyar és egy romániai családnak. Ezt nem is olyan könnyű megállapítani, mert a valósághoz az állna a legközelebb, ha a jelenlegi nettó medián bérekhez tudnánk hasonlítani az értékeket. Ilyen adat megbízhatóan azonban csak az Eurostatnál van a két országra nézve, azok viszont tavalyi átlagok. A számolásunknál ezért elvégeztünk egy nem hivatalos korrekciót: mivel mindkét országban körülbelül átlagosan 8 százalékos volt a béremelkedés tavaly óta, ezzel a 8 százalékkal megnöveltük a tavalyi uniós adatokat. Ezek alapján pedig abból indultunk ki a számolásunknál, hogy a nettó medián bér ma Romániában havi 384 euró, Magyarországon pedig 583 euró.

Ha ezeket átváltjuk forintra, és megnézzük, hogy ennek mekkora részét adja a bevásárlás összköltsége, akkor azt az eredményt kapjuk, hogy

Romániában ez a bevásárlás a havi bér 9,2 százalékát, Magyarországon viszont csak a 6,8 százalékát viszi el.

Nem meglepő módon tehát ugyanazt az eredményt kaptuk, mint a francia-magyar összehasonlításnál, csak fordítva: hiába kerül többe nálunk a bevásárlás, a magasabb jövedelmeknek köszönhetően ez jóval kevésbé megterhelő, mint Romániában.

A Transindex együttműködésével kiszámoltuk a kosarak áfatartalmát is. Romániában az élelmiszerekre 9, Magyarországon pedig 5, 18 és 27 százalékos áfa rakódik (a wc-papír a kosár egyetlen nem élelmiszer terméke, ennek romániai áfatartalma 19 százalék). Számításaink szerint a romániai kosár áfatartalma 1080 forintnak megfelelő lej, a magyar kosár áfatartalma viszont 2394 forint.

A magyar állam majdnem 2,5-szer annyi adót szedett be a vásárlásunk után, mint a román.

Korábbi cikkünkből az derült ki, hogy a magyar-francia áfaviszonylatban 2,7-szeres a szorzó, ennyivel többet szed a magyar állam, mint a francia, vagyis majdnem ugyanannyi az eltérés aránya, mint Romániában. Így most már két konkrét adatunk is van arra, hogy nemzetközi összehasonlításban az élelmiszerek áfaterhelése milyen kiugróan magas Magyarországon.

A másik oldalról nézve ugyanezt, a kosarunk 11 720 forintnak megfelelő lej bevételt eredményez a Lidl romániai leányvállalatának, és 11 934 forintot a magyar leánynak.

Fogyasztói kosarunk nem reprezentatív és nem hivatalos, de érdekes módon többek között azt az eredményt hozta a felmérésünk, hogy

egy Lidl bolt ugyanakkora bevételhez jut Romániában, mint Magyarországon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHuszonöt százalékkal drágult a liszt, az olcsó tészta máris eltűnőben van a boltokbólAhogy arra számítani lehetett, a járvány utáni infláció elkezdett megjelenni az élelmiszerboltokban. A szokásos G7 nagy bevásárlás költségét már csak néhány olcsóbb zöldség-gyümölcs tartja szinten.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg olcsóbb a Lidl külföldön?Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.

Adat áfa árak bér élelmiszer kiskereskedelem Lidl összehasonlítás Románia Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós Váczi István
2021. október 25. 17:37 Adat, Közélet

Hiába hajtogatják, a kormányváltás hiányának nincs köze a gazdasági sikerekhez

Visszatérő kormányzati állítás, hogy a „politikai stabilitás” segíti az ország gazdasági felzárkózását, a környező országok adatai azonban ezt nem igazolják.

Torontáli Zoltán
2021. október 24. 07:04 Adat

Mítosz vagy valóság, hogy Ausztriában olcsóbb az Aldi és a Lidl?

Sorozatunk újabb részében a nagy bevásárlással most azt a városi legendát teszteljük, miszerint Hegyeshalom után olcsóbb ugyanaz az élelmiszer.

Hajdu Miklós
2021. október 22. 16:22 Adat

Tombol a járvány Kelet-Európában, de Magyarország nem szigorít, hanem enyhít

A román kórházakban Bergamót idéző állapotok uralkodnak, Lettország zár, Csehországban és Lengyelországban is korlátozások jöhetnek.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2021. október 26. 06:52 Világ

Kínában 65 millió lakás áll üresen, de az ingatlanpiac problémái ennél mélyebbek

A szellemvárosoknál nagyobb probléma, hogy Kínában az ingatlan a legfontosabb befektetési eszköz, ami a vagyoni egyenlőtlenségek elszaladásában is nagy szerepet játszik.

Jandó Zoltán Váczi István
2021. október 25. 06:07 Közélet, Vállalat

Még 17. havi nyugdíjat is fizethetne a kormány, ha nem venne repteret

Nem látszik, miért lesz jobb az országnak, ha kiad a reptérért annyi pénzt, amennyiből három évig duplázni lehetne a tanárok fizetését. A megtérülésnél a több évtizedes távlat a kedvező forgatókönyv.

Avatar
2021. október 24. 15:55 Élet

A koronavíruson átesett focisták teljesítménye bizonyítottan hosszabb távon is romlik

A kimutatott koronavírus-fertőzés még fél év után is hatással van a focisták teljesítményére.