Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. október 5. 06:20 Adat

Huszonöt százalékkal drágult a liszt, az olcsó tészta máris eltűnőben van a boltokból

Tavaly ilyenkor, azaz 2020 szeptemberében az Aldiban és a Lidlben körülbelül egyszerre, és forintra megegyező mértékben emelkedett a legolcsóbb, azaz sima BL55-ös liszt ára. Ezt azért tudtuk, mert akkor már január óta minden hónap utolsó napján megnéztük összesen 42 termék árát, hogy saját bevásárló kosarunkon keresztül kövessük az élelmiszer inflációt (vagy éppen árcsökkenést). Tavaly szeptemberben tehát e szerint az augusztus végi 109 forintról egységesen 119 forintra ugrott a két diszkontban a liszt kilónkénti ára.

Mivel az áruházláncok sok esetben éves beszállítói szerződésekkel dolgoznak, az volt a várakozásunk, hogy idén szeptemberben is hasonló jelenségre számíthatunk, és így is történt.

Makrogazdasági szinten már tavasz óta a csapból is az folyik, hogy a járvány után meglódul az infláció, emellett a sütőipari szakmai szervezetek is (szokás szerint) a liszt jelentős drágulását vetítették előre. A sokakat érdeklő kérdés azonban mindig az, hogy ez mikor és milyen mértékben jelenik meg az üzletekben.

Szeptember 30-án az Aldiban tapasztaltuk először azt, hogy egy év változatlanság után

119-ről hirtelen 149 forintra emelkedett a liszt ára, vagyis a tavalyinál sokkal nagyobbat, 25 százalékot ugrott.

A Lidlben, a Penny Marketben és a Tescóban szeptember utolsó napján ugyan még találtunk 119 forintos lisztet (talán a megmaradt készletek kiárusítása folyik), de cikkünk írásakor, azaz október 4-én hétfőn már a Lidlben is 149 forintba került a liszt.

Az alábbi, faék egyszerűségű grafikon a liszt árát mutatja az Aldiban és a Lidlben, és csak azért raktuk be, hogy látványosan támasszuk alá azt a tippet, hogy a 25 százalékkal drágábbá váló liszt lehet a következő 12 hónap alapára.

A liszt (nyilvánvalóan nagykereskedelmi szintről érkező) drágulása azonban az általunk vizsgált három népszerű alapvető pékipari terméknél, a félbarna kenyérnél, a zsemlénél és a kiflinél még nem mutatkozik meg. A kenyér kilójának ára a három diszkontláncban (Aldi, Lidl és Penny Market) továbbra is 249 forint, a Tescóban pedig változatlanul 259 forint. A kakaós csiga sem mozdult meg, a négy üzletben továbbra is 1056 és 1112 forint között mozog egy kilóra vetítve.

Ezeken kívül csak egy olyan termék van a G7 fogyasztói kosarában, amely lisztes alapon készül: a spagetti tészta. A módszertanunk szerint minden hónapban az akció nélküli durumtészta egy kilóra vetített árát jegyezzük fel, és ha esetleg több fajta vagy többféle kiszerelésű termék van, akkor mindig a legolcsóbbat nézzük meg. Ezek alapján érdemes ránézni az alábbi grafikonra, amely a spagetti száraztészta árának alakulását mutatja idén február vége óta. A négy boltban az árak egészen mostanáig forintra megegyeztek, ezért egyetlen vonal mutatja a négy értéket,

most azonban hirtelen szétszóródtak.

A másik alaptermék, amelynek árában az infláció (már jó ideje) látható, a napraforgó étolaj. Ennek alakulását már egy hónapja is bemutattuk, most a szeptember végével frissített ábrát tesszük közzé, amelyen az látszik, hogy a Lidl is kénytelen volt elengedni az 500 forinthoz közeli literenkénti árat, és csatlakozott az 550 forintos, általánosnak mondható szinthez.

A G7-nél azonban nemcsak az egyes termékek árának alakulását monitorozzuk, hiszen van egy komplett, 42 termékből álló bevásárlásunk is, amelyet minden hónap utolsó napján elvégzünk. Hogy miből mennyit veszünk, azt a mondat végén lévő csillagra kattintva lehet kibontani*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg
.

A már említett módszertanunk leírása pedig ennek a mondatnak a végén lévő csillagra kattintva jelenik meg részletesen*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
.

A fogyasztói kosarunk nem hivatalos, nem reprezentatív, szubjektív alapon állítottuk össze, viszont 2020 januárja óta változatlan formában tartjuk, hogy egy hétköznapi példán kövessük a változásokat.

A fent említett áremelkedések ellenére

a kosarunk összköltsége szeptemberben egyáltalán nem szállt el, ami döntően annak köszönhető, hogy egyes zöldségek-gyümölcsök olcsóbbak lettek augusztushoz képest.

Havi szinten a Penny Marketben 0,7, az Aldiban 0,9, a Tescóban 1,9 százalékos drágulást mértünk, a Lidlben pedig 1 százalékos csökkenést tapasztaltunk (hangsúlyozzuk, hogy ez csak a mi kosarunk szerint érvényes, és az eltérő vásárlási szokások eltérő eredményre vezethetnek).

Más képet kapunk azonban, ha az éves változást nézzük.

Tavaly szeptember végéhez képest ugyanis az Aldiban 0,4, a Lidlben viszont 5,6 százalékos az általunk mért áremelkedés

(mivel a Penny Marketet és a Tescót csak idén február óta mérjük, ezekre a láncokra még nincs éves adatunk).

Az alábbi grafikonon végül szokásunk szerint a bevásárló kosarunk összesített költségét ábrázoljuk. Annak ellenére, hogy a lisztet először az Aldiban láttuk megugrani (a három másik boltban pedig még a 119 forintos árakkal kellett számolnunk), a négy vizsgált bolt közül már két hónapja az Aldi a legolcsóbb (a mi mérésünk szerint), amire az elmúlt 20 hónapban még sosem láttunk példát.

Adat Aldi élelmiszer étolaj infláció kiskereskedelem Lidl liszt Penny Market Tesco Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2022. május 27. 13:37 Adat

Akad még néhány termék, amit egyelőre nem érint az infláció

Nem minden drágult, de kérdés, hogy meddig marad így.

Török Zoltán
2022. május 26. 15:39 Adat

Önámítás-e az energia tekintetében önellátó Magyarország képe?

Az önellátás gondolata ugyanis tökéletesen szembe megy a klasszikus közgazdaságtan alaptételeivel, melyek a kereskedelem előnyeiről szólnak.

Váczi István
2022. május 26. 10:16 Adat, Vállalat

Miért rengeteg a kényszervállalkozó, ha alig találni dolgozót?

Már nem a munkanélküliség, hanem a túlságosan kötött munkahelyi körülmények vesznek rá sokakat saját vállalkozás indítására - na meg persze a kedvezőbb adózás.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. május 27. 16:28 Élet

A járvány után idén az infláció tépázhatja meg az önfeledt nyaralást

A rendkívül erős utazási kedv és infláció ütközésén múlik a nyári szezon sikere.

Jandó Zoltán
2022. május 27. 09:26 Vállalat

Alkalmazottanként 1,1 milliárd forint nyereséget termelt Tiborcz István cége

Orbán Viktor vejének cége 12 milliárdos nyereséget ért el tavaly. Ez több, mint amennyit története korábbi éveiben összesen össze tudott hozni.

Debreczeni Anna
2022. május 27. 09:09 Támogatói tartalom, Tech

Mit csinálnál, ha ezentúl csak hallgatni tudnád az Instát?

Alapvető szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a felhasználóbarát digitális világ tervezésekor gondoljunk a fogyatékossággal élő embertársainkra is.