Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. november 15. 06:27 Adat, Világ

Svájcban is leteszteltük az Aldi árait, és nagyon lapos lett a pénztárcánk

Nem volt kétségünk afelől, hogy amikor a diszkont élelmiszerboltok nemzetközi összehasonlításának sorában (a francia, a román, az angol és az osztrák után) egy svájci Aldit nézünk meg, akkor melyik lesz a drágább. Azon viszont tényleg elképedtünk, hogy amikor az adatfelvétel után a táblázat számaira néztünk, a sorok rendre többszörös értéket mutattak Zürichben, mint Budapesten.

Ezúttal a Kadasolutions GmbH-val dolgoztunk együtt, amely többek között egy információs weboldalt is szerkeszt azoknak, akik a Svájcba költözés gondolatával foglalkoznak.

Röviden az előzmények: a G7-nél 2020 januárja óta havonta monitorozzuk a diszkontláncok magyar árainak változását egy 42 terméket tartalmazó bevásárlólistával (a részletek erre a csillagra kattintva nézhetők meg*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg
), egy bizonyos, állandó módszertan szerint (amely erre a csillagra kattintva jelenik meg*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
). Szeptember óta ezt egészítjük ki egy-egy külföldi összehasonlítással, amikor a fent említett 42 termékből kiválasztjuk azokat, amelyeknek van jól összehasonlítható megfelelője az adott országban, és megnézzük, hogy a fogyasztói kosarunk hol mennyibe kerül. A sorozatot egy francia Lidl-ben kezdtük, majd Romániában folytattuk, ezt követte egy brit Aldi majd egy ausztriai Aldi és Lidl.

Amikor a brit adatokat vettük fel egy ottani olvasónk segítségével, a telefonban rendre vissza kellett kérdeznünk, hogy nem téved-e a leolvasáskor, mert bizonyos élelmiszerek ott jóval olcsóbbnak bizonyultak, mint Magyarországon. Most azonban épp az ellenkezője történt, több esetben is ellenőrizni kellett, hogy Zürichben tényleg ilyen sokat kell-e fizetni például a húsokért vagy akár a tejtermékekért.

A bevásárlókosarunkat egyébként 42 termékről ezúttal 32-re kellett csökkentenünk, illetve változtatnunk, soknak ugyanis nem találtunk Svájcban olyan megfelelőt, ami alkalmas lett volna a korrekt összevetésre.

A bevásárlást így az alábbi listával végeztük el:

Az alábbi grafikonon ezt a 32 terméket mutatjuk be. Az adatokat Zürichben és Budapesten is október 29-én gyűjtöttük, ugyanazzal a módszerrel, az akciós árakat nem figyelembe véve, és fajlagos mennyiségre, azaz 1 kilogrammra, literre vagy darabra kiszámolva.

Jól látszik, hogy az árkülönbség a legtöbb esetben óriási, amelynek sok magyarázata lehet, mi ezek közül csak két olyanra hívnánk fel a figyelmet, amire az eddigi tapasztalatainkból következtetünk:

  1. Valószínű, hogy Svájcban a vásárlók sokkal inkább igénylik a hazai termékeket, mint más európai országokban, így az olcsó import nem mindig kerül be a polcokra, a helyi költségek pedig közismerten nagyok.
  2. Minőségi különbségeket sok esetben nem tudunk az árösszehasonlításoknál érvényesíteni, az például nyilvánvaló, hogy amit mi Magyarországon trappista sajtként definiálunk, az Svájcban nem nagyon létező termék, de valószínű, hogy ha szigorúan vesszük, akkor a mi 22 forintos zsemlénk sem felel meg az ottani pékárunak, és ezt a sort még folytathatnánk.

Mindazonáltal a 32 elemből álló listánk döntő részét olyan alapélelmiszerek adják, amelyekben ugyan lehet minőségi különbségeket tenni, mégsem tévedünk nagyot, ha nem az élelmiszerkönyvből, hanem csupán abból a hétköznapi összevetésből indulunk ki, hogy egy svájci és egy magyar család tejet vagy lisztet, esetleg Coca-Colát megy vásárolni, és ennek a költségkülönbségét nézzük meg.

Márpedig ha így gondolkodunk, és levásároljuk a fent bemutatott listát ugyanazokkal a termékekkel és ugyanabban a mennyiségben, akkor végső soron azt kapjuk, hogy

a magyar Aldi pénztáránál 13 886 forintot fizetnénk, a svájci Aldiban viszont 27 579 forintot.

Ez majdnem pontosan kétszeres költség, ami a korábbi összehasonlításainkhoz képest is egészen kimagasló mérték.

Csak „a jegyzőkönyv kedvéért” rögzítjük, hogy még ilyen arányok mellett is találtunk négy terméket, amely még Svájcban is olcsóbb, mint Magyarországon:

  • A kávé, a banán és a rizs olyan általános nemzetközi import termék, amelynek természetesen nincs svájci termelése, és valószínű, hogy egy olyan nagy szereplő, mint az Aldi ide is a hatalmas mennyiségben leadott központi beszerzésből szállítja az árut.
  • Hogy a paradicsom kilója hogy lehet 22 forinttal olcsóbb Zürichben, mint Budapesten, (miközben minden más zöldség jóval drágább) arra viszont ötletünk sincs.

Svájcban persze a fizetések is jóval magasabbak, mint Magyarországon, az Eurostat adatai szerint a nettó medián éves jövedelem az elmúlt években nagyon stabilan 42 ezer euró körül volt (ez nem az átlagfizetés, hanem az a középérték, amelytől felfelé és lefelé is ugyanannyi számú elem van). Ez havi 1,27 millió forintnak felel meg, miközben ennek magyar megfelelője a becsléseink szerint jelenleg havi 583 euró, azaz mindössze 213 ezer forint lehet.

Ebből kiindulva egészen másképp fest a kép, mert

ha egy svájci lakos levásárolja a listánkat, akkor az csak a nettó fizetésének a 2,1 százalékát viszi el, a magyar vevő azonban Magyarországon a fizetésének a 6,6 százalékát hagyja ott a kasszánál.

Hiába kerül tehát duplájába a bevásárlás, a hétköznapokban egy svájcinak ez még így is háromszor kisebb terhet jelent.

A sorozat eddigi részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMítosz vagy valóság, hogy Ausztriában olcsóbb az Aldi és a Lidl?Sorozatunk újabb részében a nagy bevásárlással most azt a városi legendát teszteljük, miszerint Hegyeshalom után olcsóbb ugyanaz az élelmiszer.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Lidl után az Aldiban is megnéztük, olcsóbb-e külföldön a bevásárlásA francia és a román Lidl után most a brit Aldi árait hasonlítjuk össze a magyarral. Az eredmény néhány eleme sokkal mellbevágóbb, mint az eddigiek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegnéztük, hol olcsóbb a Lidl, Magyarországon vagy RomániábanA korábbi francia-magyar összehasonlításunk után most a Transindex közreműködésével Kolozsváron vettük meg ugyanazokat az élelmiszereket egy Lidlben, mint Budapesten. Az eredmény ezúttal is tanulságos lett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg olcsóbb a Lidl külföldön?Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.

Adat Világ Aldi élelmiszer kiskereskedelem Svájc Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2023. január 29. 04:34 Adat, Vállalat

Százmilliárdokat költenek, hogy újra legyen értelme a lakossági napelemeknek, de ez sem elég

Nagyon látványosan pörög fel a hazai villamosenergia-hálózat fejlesztése, de a kormányon múlik, hogy meddig blokkolják a háztartási napelempiacot.

Stubnya Bence
2023. január 28. 15:45 Adat

Visszaesett a megújulók aránya az uniós energiafogyasztásban, de a számokat a tűzifaégetés is nagyon torzítja

2021-ben először fordult elő, hogy csökkent a megújulók aránya az uniós energiafogyasztáson belül. A számokat viszont jelentősen torzítja a biomassza felhasználása, amivel más bajok is vannak klímaszempontból.

Hajdu Miklós
2023. január 27. 16:59 Adat

Az elmúlt 14 év összes hazai erdőtüze sem érintett akkora területet, mint amennyi tavaly nyáron leégett

Szerte Közép-Európában kiugró számban és mértékben tomboltak erdőtüzek tavaly, amikor 500 éve nem látott aszály sújtotta a kontinenst.

Fontos

Bucsky Péter
2023. január 31. 04:34 Közélet, Vállalat

Felháborító az ezer milliárdos extraprofit a multiknál, Mészároséknál örvendetes

A Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok mintegy kétezer milliárd forintot kereshetnek az autópálya-koncesszión lapunk számításai szerint.

Fenntartással a fenntarthatóságról: elég-e emissziókról értekezni és klímavédelemmel foglalkozni?

A legtöbb vállalat a szén-dioxid-csökkentésre összpontosít, de érdemes más fenntarthatósági problémákkal is foglalkozni, mert előbb-utóbb fel fognak merülni.

Torontáli Zoltán
2023. január 30. 13:03 Élet

Sokkal drágábbak lettek a napelemes rendszerek a kormány váratlan húzásai után

Ahhoz, hogy értelme legyen napelemet telepíteni, az új szabályok miatt ma már a legtöbb esetben további kiegészítő elemeket kell megvásárolni.