Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2022. november 10. 04:34 Adat, Pénz

Az utcán söpörték a pengőt, amikor ennél is magasabb volt az élelmiszer-infláció

A forint 76 éves történetében az első, igen kaotikus évektől eltekintve egészen biztosan soha nem volt olyan magas az élelmiszer-infláció, mint az idén októberben. A KSH adatai szerint az előző hónapban az élelmiszerekért 40 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. Ezzel messze átléptük a rendszerváltás környéki és a Bokros-csomag idejére jellemző csúcsokat, sőt valószínűleg a Rákosi-korszak hatósági árak bevezetése okozta árrobbanását is. Ténylegesen így utoljára minden jel szerint a pengőkorszak végi hiperinflációban volt nagyobb ütemű az élelmiszerárak emelkedése (akkor viszont nyilván sokkal).

Történelmi rekord

A statisztikai hivatal (KSH) online felületein ugyan csak 1992-től teszi elérhetővé az inflációs számokat, nyomtatott formában megvannak a korábbi évek adatai is. Ezekből pedig az derül ki, hogy az elmúlt fél évszázad legmagasabb élelmiszer-inflációja egészen mostanáig 1995 áprilisában volt, akkor éves összevetésben 37,5 százalékos drágulást mutatott ki a KSH. Ehhez nagyon közeli szinten, 37,4 százalékon tetőzött a mutató a rendszerváltás évének szeptemberében is.

A rendszerváltás előtti durván két évtizedben viszont megközelítőleg sem volt ilyen mértékű élelmiszerár-emelkedés. Ez persze nem meglepő, hiszen a negyvenes évek végétől eltérő mértékben, de folyamatos árszabályozás volt jellemző. Azaz a termékek jelentős részének árát hatóságilag állapították meg.

Komolyabb infláció így csak akkor alakult ki, amikor ezekhez a hatósági árakhoz hozzányúltak. 1976 nyarán például az dobta meg az élelmiszer-inflációt, hogy a Minisztertanács átlagosan 30 százalékkal megemelte a hús árát, három évvel később pedig több élelmiszernél is hasonló lépésre került sor. Ekkor ért véget – egy 50 százalékos áremeléssel – a 3,60-as kenyér kora is.

Cikk az 1976-os húsáremelésről a Figyelőben. Forrás: Arcanum

A hetvenes évek előtti két évtizedben még szigorúbb volt az árkontroll, így ebben az időszakban szinte egyáltalán nem változtak az élelmiszerárak. Éves szinten legfeljebb néhány százalékos elmozdulás volt, nem ritkán az is defláció.

Rákosi hatósági árai

A forint történetének első évtizedeiben komolyabb ármozgások így csak az országosan egységes kiskereskedelmi árrendszer 1951. decemberi létrehozása előtt voltak. A pengőt 1946-ban épp egy hiperinflációs időszak után váltotta fel a forint, de az árak emelkedése az új pénz bevezetése után is folytatódott. A KSH egy tanulmányában (pdf) erről az időszakról azt írták, hogy

a nagy államháztartási és áruhiány miatt az új pénz bevezetése után azonnal megindult az árak emelkedése. Az infláció azonban a már valamelyest megerősödött gazdaság keretei között kezelhető volt. Az alapvető élelmiszerekből való ellátás biztosítása érdekében az 1946. augusztus 1-jétől bevezetett jegyrendszer 1949. aug. 31-éig volt érvényben. E rendszerrel párhuzamosan szükségszerűen megjelent a feketepiac is. A nagy kereslet miatt az élelmiszerek jobban drágultak, mint az iparcikkek. 1948 közepén az átlagos élelmiszerárak majdnem 60 százalékkal voltak magasabbak, mint 1946 augusztusában.

A 60 százalékos drágulás ugyan kiugró, de ez két évre oszlott el, ami éves szinten 27 százalékos inflációt jelent. Persze az árak emelkedése biztosan nem volt teljesen egyenletes, ám így is nehezen képzelhető el, hogy magasabb lett volna egyes hónapokban, mint most. Arról nem is beszélve, hogy ez a korszak elég nehezen összehasonlítható a mostanival.

Mindenesetre az elérhető adatok alapján az 1947 és 1949 közötti három évben átlagosan 14,7, az ezt követő három esztendőben pedig átlagosan 20,2 százalékos volt az élelmiszerinfláció mértéke. Az 1949 és 1952 közötti jelentős mértékű drágulásban komoly szerepe volt a már említett egységes kiskereskedelmi árrendszer bevezetésének. A jegybank 2016-ban készített, „A forint 70 éve” című (pdf) kiadványa szerint

1951 decemberében a hatósági árintézkedéseket követően 40 százalékkal emelkedtek az árak.

Ez azonban a teljes infláció volt, nem csak az élelmiszer-drágulás mértéke. Minden jel szerint a forint történetében ez lehetett az egyetlen olyan pont, amikor a mostanihoz hasonló (esetleg némileg annál is nagyobb) mértékben emelkedtek az élelmiszerárak. A jelenleginél biztosan nagyobb infláció pedig ebben a termékkörben legutóbb a pengőkorszak végén lehetett. Az akkori hiperinfláció végén az utcáról söpörték, vagy ahogy a nyitóképen is látszik, gyújtósnak használták az emberek a teljesen elértéktelenedett pénzt.

Orbán hatósági árai

Miközben az élelmiszerárak emelkedésének mértéke történelmi csúcsokat döntöget, a teljes infláció ettől még elég messze van. A KSH szerdai közlése szerint a fogyasztói árak éves összevetésben összesen 21,1 százalékkal nőttek októberben. Bár ez is bő negyedévszázados rekord, a 90-es évek elején-közepén ennél jóval magasabb szinten tetőzött az infláció. A csúcson, 1991 júniusában a 38 százalékot is meghaladta.

Mindez elég jól mutatja, hogy a mostani ársokk milyen kiemelkedő mértékben érinti az élelmiszereket. Nem csoda, hogy a kormány próbálná fékezni ezt a folyamatot. Ennek szociális és politikai okai is vannak: egyrészt az alacsonyabb jövedelmű magyarok az átlagnál jóval nagyobb inflációval szembesülnek*Mivel teljes fogyasztásukban nagyobb az élelmiszerek súlya., másrészt az élelmiszerárak emelkedését mindenki érzi, így széles körben ronthat a kormányzat megítélésén.

Orbán Viktor szűk két hete jelentette be, hogy a hat, február óta hatósági áras terméken*• a kristálycukor,
• a búzafinomliszt (BL 55),
• a finomított napraforgó-étolaj,
• a házi sertéscomb,
• a csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég,
• és az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalék zsírtartalmú tehéntej,
túl más árukra is kiterjesztik az árstopot. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig kedden arról beszélt, hogy olyan termékeknél kerülhet sor árbefagyasztásra, amelyek az élelmiszerinfláció átlagos, 40 százalékos szintjét meghaladó mértékben drágultak, és itthon állítják elő őket.

Ahogy a fenti ábrán is látszik, ebbe azért elég sok termék belefér a kenyértől kezdve a tejfölön és a száraztésztán át a rizsig. Ennek fényében kissé meglepő volt, hogy tegnap végül a tojás mellett a burgonya árrögzítését jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Egyrészt a krumplinál azért voltak jóval nagyobb mértékben dráguló termékek, másrészt a burgonya idényáras, azaz éven belül is jelentősen mozoghat az ára, márpedig az ilyen termékek árát még a Rákosi-korszakban sem rögzítették központilag.

Kérdés persze, hogy ennek milyen hatásai lesznek. Írtunk róla korábban, hogy az élelmiszerláncok minden jel szerint más termékeken igyekeznek behozni a hatósági árasokon elbukott pénzt. Vagyis az ársapkás áruk ugyan nem drágulnak, más termékek ára viszont az indokoltnál is nagyobb mértékben emelkedik. Ráadásul minél tovább tart az árstop és az infláció együttes jelenléte, előbbi annál nagyobb csapdát rejt. A hatósági árat sem lehet ugyanis a végtelenségig fenntartani, a kivezetése pedig annál fájdalmasabb lesz, minél szélesebbre nyílik az olló a tényleges piaci és mesterségesen rögzített ár között.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsapdába ejti magát a kormány, ha kiterjeszti az árstopotHa még több termék árát rögzítik, azzal a káros mellékhatásokat is szélesebb körűvé teszik, miközben egyáltalán nem biztos, hogy ettől az infláció csökkenni fog.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA rosszabbul kereső magyaroknak szeptemberben már közel 30 százalék volt az inflációCsak a legrosszabbul kereső letteket és litvánokat sújtotta nagyobb infláció szeptemberben, mint a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó magyarokat. Európai szinten is nagyra nyílt nálunk az olló ebben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk?Megnéztünk a szlovák és a magyar Lidl árait, látszik-e rajtuk, hogy az árstop miatti veszteséget hogyan kompenzálják.

Adat Pénz drágulás élelmiszerárak forint infláció pengő rekord Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2022. december 2. 17:25 Adat, Pénz

Orbán bejelentése elgáncsolta a tárgyalásokat a legalacsonyabb keresetűek fizetésének emeléséről

Közel voltak a felek egy inflációkövető emelés elfogadásához, de a munkaadók ebbe csak járulékcsökkentéssel együtt mentek volna bele.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 04:34 Adat, Pénz

Mérésünk szerint novemberben megállt az élelmiszerek árának emelkedése

A 26 ezer forintos bevásárlásunk egy hónap alatt 26 forinttal drágult. Az éves infláció 54-ről 49 százalékra mérséklődött. Fordulat ez vagy csak megtorpanás?

Katona Hajnalka
2022. november 28. 11:36 Adat

Luxusnak számít-e az, ha az állam gondoskodik az elesettjeiről?

Nem csak attól függ, hogy melyik ország mennyit költ szociális támogatásra, hogy mennyire gazdagok.

Fontos

Dr. Rékassy Balázs
2022. december 5. 15:07 Élet, Közélet

Kevés embernek van ötmilliója csípőprotézisre egy ledolgozott élet után

A rohamosan fejlődő magánegészségügy sem tud jól funkcionáló közfinanszírozott ellátás nélkül működni. Sok beteg számára pedig nem is alternatíva a magánellátás.

Avatar
2022. december 5. 04:34 Világ

„Nem láttam még embereket ennyire örülni egy csomag virslinek vagy fogkrémnek” – ukrajnai magyar katona Herszon felszabadításáról

Az ungvári egyetem matematikus docense kilenc hónapja harcol Ukrajna felszabadításáért, Herszon visszafoglalása mellett a katonák mindennapjairól is beszélt.

Schaffhauser Tibor
2022. december 4. 17:55 Világ

Van-e még jövője a klímakonferenciáknak?

Fontos eredmény, ha minden évben az egész világ a klímaváltozásra fókuszál legalább két hétig, de lehetséges, hogy nem indokolt ehhez egy ekkora utazó cirkusz.