Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. október 28. 17:48 Élet, Közélet

Csapdába ejti magát a kormány, ha kiterjeszti az árstopot

Orbán Viktor ma reggeli bejelentése szerint a magyar kormány „a következő hetekben folyamatosan” dönt majd a hatósági áras termékek bővítéséről. Vagyis úgy tűnik, a közeljövőben a február óta árstoppolt egyes alapélelmiszerek, konkrétan:

•    a kristálycukor,
•    a búzafinomliszt (BL 55),
•    a finomított napraforgó-étolaj,
•    a házi sertéscomb,
•    a csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég,
•    és az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalék zsírtartalmú tehéntej,

illetve az üzemanyag mellett újabb termékek árát rögzítheti a kormány. Az eddigi élelmiszerárstop a 2021. október 15-i árakat fagyasztotta be idén februárban, az egyszer már meghosszabbított intézkedés egyelőre év végig hatályos.

Az árstop célja elvileg az, hogy segítse az inflációval küzdő lakosságot, közülük is leginkább azokat, akiknek a fogyasztói kosarában az alapélelmiszerek arányaiban nagyobb hányadot tesznek ki. A miniszterelnök most ezt azzal egészítette ki, hogy az árstopbővítés ahhoz is hozzá fog járulni, hogy 2023 végére 10 százalék alatti legyen Magyarországon az infláció – ami egyébként már a 20 százalékot is meghaladja. 

Túlszárnyalt minden várakozást

A KSH adatai szerint szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest 20,1 százalékkal kellett többet fizetnie a lakosságnak a különböző termékekért és szolgáltatásokért. 

Ez a szám azért döbbenetes, mert még a kormánytól független szakértők is úgy számoltak, hogy akkor érhetjük el októberre a 20 százalékot, ha kivezetik – a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által korábban egyébként fenntarthatatlannak minősített – árstopokat. Ehhez képest a hatósági árak maradtak, az infláció pedig már szeptemberben átlépte az említett szintet.

A korábban szeptemberre még körülbelül 18 százalékos inflációra számító, G7-nek nyilatkozó elemzők becslése szerint a rezsicsökkentés visszavágása 2-3 százalékponttal dobta meg az árindexet. Az üzemanyagár rögzítésének eltörlése 3 százalékponttal, az élelmiszerárstopok azonnali kivezetése pedig nagyjából 2-3 százalékponttal emelné az inflációt.

Tehát míg szeptember elején – a gazdaságfejlesztési miniszter nyilatkozataival is összefüggésben – a hatósági árak kivezetéséről készítettek számításokat, Orbán Viktor most miniszterével szembemegy, és bővíti a kört, feltehetően további alapélelmiszerek árának rögzítésével.

Az kétségtelen, hogy az élelmiszerek – kevés híján – minden korábbinál nagyobb mértékű drágulása érinti talán legérzékenyebben a lakosságot. A G7 nem reprezentatív saját fogyasztói kosara például szeptember végén már 48 százalékos élelmiszer-inflációt mutatott – természetesen az árstopokkal együtt.

Ráadásul valószínűsíthető, hogy a tényleges drágulás még annál is magasabb, mint amit mi vagy akár a KSH be tud mutatni, mert egyre gyakrabban fordul elő, hogy az árstopos termékekből hiány van. A vásárlók így a valóságban gyakran nem is tudják a hatóságilag rögzített áron megvenni ezeket a termékeket, és ha kénytelenek egy drágább helyettesítőt vásárolni, akkor a pénztárnál összességében már biztosan 50 százalék körül éves szintű drágulást tapasztalnak. (A KSH a mienknél kisebb élelmiszer-inflációt mért – az eltérő módszertanon és szélesebb termékkörön túl talán azért is, mert a hivatal korábban veszi fel az adott havi adatokat, mint mi –, ám a ráta már a hivatalos adat szerint is átlépte a 35 százalékot szeptemberben.)

Nyílnak az ollók

Az árstopok által visszafogott mintegy 2-3 százalékkal számolva még a 90-es évek elején-közepén mértnél is magasabb lenne az élelmiszer-infláció – mivel a következő pár hónapban az elemzők nem számolnak az infláció visszaesésével, a rekord élelmiszer-drágulást csak további árstopok bevezetésével lehet elkerülni.

A részletek ismerete nélkül megbecsülni sem lehet, hogy ez mennyire foghatja meg az inflációt, hiszen nem tudjuk, az élelmiszerek (esetleg egyéb termékek) milyen széles körére vonatkozik majd az intézkedés, melyek lesznek ezek pontosan (mekkora a súlyuk az inflációs kosárban), és mikori szinten rögzítik az árukat.

Néhány tényező ugyanakkor folyamatosan növeli az ársapkák piactorzító hatását:

  • A meglévő árstopok hosszú távú fenntartása és a nem stoppolt árak elszálló növekedése miatt napról napra nő a különbség az egyes termékek között. Jó példa lehet a csirkemell és a pulykamell, előbbit a legtöbb boltban 1500 forintos kilónkénti áron lehet megvenni, utóbbi viszont már közel 3000 forintnál jár. Az ehhez hasonló anomáliák egyre nagyobb mértékben fűtik a hatósági áras termékek iránti keresletet, ami pedig azt is eredményezi, hogy hiány lesz belőlük. A boltoknak törvény szerint ugyan minden árstopos termékből tartaniuk kell a tavaly október közepének megfelelő készletet – ezt kormányhivatalnokok rendszeresen ellenőrzik -, de gyakran előfordul, hogy nem is tudnak ennyit rendelni belőlük, mert egyszerűen nincs áru a forgalmazóknál.
  • Az árstop csak kiskereskedelmi szinten érvényes, a nagykereskedelmin nem, vagyis a boltok minden egyes eladott árstopos termékkel veszteséget termelnek. Ez a veszteség egyre nagyobb, hiszen nagykereskedelmi szinten az infláció miatt az árak nőnek, míg kiskereskedelmi szinten nem lehet árat emelni. A boltok ezért abban érdekeltek, hogy az árstopos termékekből csak a kötelezően előírt minimum mennyiséget tartsák.
  • Az árstop miatti veszteséget a boltok megpróbálják máshol ellentételezni, vagyis feltehető, hogy más termékek ára jobban emelkedik, mintha nem is lenne árstop. Ennek következtében a hivatalos statisztikákat ugyan lefelé nyomja az árstop, a valóság azonban ennél árnyaltabb, ha valaki nem kizárólag árstopos élelmiszert fogyaszt.
  • A jellemzően külföldi kézben lévő nagy boltláncok sokkal könnyebben ellentételezik az árstop miatti veszteséget, mint a jellemzően magyar családi tulajdonban lévő kis boltok, így az árstop fenntartása és kiterjesztése egyértelműen a szektor hazai kisebb szereplőinek gondjait növeli jobban.
  • Minél tovább tart az árstop és az infláció együttes jelenléte, az árstop annál nagyobb csapdát rejt, hiszen nem nagyon lehet elképzelni, hogy a stopot egyetlen lépésben fájdalommentesen ki lehessen vezetni. A lakosság ma már gyakorlatilag úgy kezeli a helyzetet, hogy például a csirkemell ára a végtelenségig 1500 forint körül marad – ha most kellene megszüntetni, akkor hirtelen a duplájára drágulna, de minél tovább halasztják a lépést, annál jobban fog fájni, amikor meglépik.

Az állami beavatkozásnak súlyos mellékhatásai vannak, Bod Péter Ákos megfogalmazásában: „a piaci ár alá jócskán leszorított hatósági ár nem ösztönzi a szűkös jószág helyettesítését, a vele való takarékoskodást. A hiányhelyzetben fellépő termelői többletnyereség elvonása pedig késlelteti a kínálati oldal növekedését.”

Pálmaolajban sült lángos, feketézett farhát

Ahogy korábban megvizsgáltuk, az eddigi árstopveszteséget a nagy, egy helyen több ezer terméket tartó boltláncok nem nyelték le – vagy legalábbis a fajlagos üzleti mutatóik erre utalnak –, következésképp más termékeken növelték a profitjukat, az inflációs emelkedésnél nagyobb mértékben. Ugyanez nehezen képzelhető el a kisboltoknál, ahol erre lényegesen kevesebb a lehetőség.

Az árstopok miatti áruhiánynak és piactorzításnak majdhogynem szürreális következményei is vannak:

  • A lángossütő lecseréli a napraforgó olajat pálmaolajra, ahogy az meg is történt nyáron egy Balaton melletti lángosozóban.
  • A csirkemellel és a cukorral feketéznek: az olcsóbb verziókat pult alól árulják a törzsvevőknek, ez már kimondottan a rendszerváltás előtti tervgazdasághoz hasonlít, amelynek alapeleme volt a mesterséges árak miatti hiány.
  • Az árstoppal a kormány helyzetbe hozta a szlovák eredetű, magyar vágóhídon feldolgozott csirkemellett, és a szlovák csirke felé terelte a forgalmat. A megnövekedett igényt gyakran nem lehet magyar forrásból kielégíteni.

Nem is csökkenti az inflációt?

Orbán Viktor mai nyilatkozatában arról beszélt, hogy az élelmiszerár-inflációt az energiaár emelkedése hajtja, aminek okaként pedig a szankciókat nevezte meg, összhangban a jelenleg is futó kormányzati plakátkampánnyal. Szerinte ha nem lennének szankciók, azt tapasztalnánk, hogy az infláció „legalább felére, de talán még nagyobb mértékben is azonnal csökkenne.”

Túl azon, hogy a fenti mondatok szándékosan a valóságtól eltérő módon állítják be a szankciók és az energiaár-emelkedés közötti összefüggést, az tény, hogy az utóbbi megjelenik a hatalmas magyar élelmiszer-inflációs adatokban is. Ugyanakkor még a kormányfő aránybecslése szerint is mintegy a feléért egyéb okok felelősek.

A G7 nem reprezentatív mintája szerint például a magyar élelmiszer-vásárló 11 hónap alatt jóval nagyobb áremelkedéssel szembesült, mint a német. A német vásárló a mi kosarunk szerint euróban számolva 29,3 százalékos inflációt tapasztalhatott 11 hónap alatt. Magyarországon viszont a mért infláció forintban 43,7 százalékos volt, árstoppal együtt.

Ha az adatot a fizetésekhez viszonyítjuk, akkor az látszik, hogy az euróértékek alapján a németországi bevásárlás költsége a medián fizetés arányában 2,46 százalékról 3,09 százalékra emelkedett, miközben Magyarországon 11 hónap alatt az arány 5,86 százalékról 7,32 százalékra nőtt. A magyar fizetésre nehezedő terhelés így majdnem kétszer akkora lett, mint a német fizetésre nehezedő.

Érdemes azonban rögzíteni, hogy ha a fogyasztói kosarunkban mind a német, mind a magyar áremelkedést euróban mérjük, és mindig az adott időpontban érvényes euró-forint árfolyammal váltjuk át a költséget, akkor Magyarországon ugyanakkora az élelmiszer-infláció, mint Németországban. Mind a kettő körülbelül 29 százalék 11 hónap alatt.

Ez pedig arra utalhat, hogy a magyar élelmiszer-infláció jelentős részben azért is lehet 20 százalékponttal magasabb, mint például a német, mert a forint időközben nagy mértékben gyengült – vagyis a nagy drágulás mögött általános magyarországi gazdasági problémák húzódnak meg.

Hab a tortán, hogy az élelmiszerárstop inflációcsökkentő hatása talán csak statisztikai illúzió. Ha ugyanis a kiskereskedelmi láncok valóban áthárítják más árucikkekre az árstopos termékeken keletkező veszteséget – az amúgy szükségesnél nagyobb áremelés formájában -, akkor valójában nincs inflációcsökkentő hatás, csak a különböző fogyasztási szokású vásárlók között történik újraelosztás. Ha a kormány a szegényebbeket szeretné támogatni (az ő fogyasztói kosarukban nagyobb a szerepe az alapélelmiszereknek), akkor ezt közvetlen pénzbeli juttatással is megtehetné, és nem jelentkeznének a fenti torzító mellékhatások.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk?Megnéztünk a szlovák és a magyar Lidl árait, látszik-e rajtuk, hogy az árstop miatti veszteséget hogyan kompenzálják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden eddigit felülmúló tempóban drágultak az élelmiszerek szeptemberbenMár a sima vizes zsemle kilója is 1000 forint, és az inflációt az árstop sokszor csak papíron húzza le.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar Lidl-vásárlók sokkal nagyobb áremelkedéssel szembesülnek, mint a németekAz élelmiszerárak éves adataiból jól látszik, hogy hiába emelkedtek jobban a magyar bérek, a németeknek mégis sokkal kevésbé fáj a válság, mert ott jóval kisebb az infláció.

Élet Közélet árrögzítés árstop élelmiszer élelmiszerárak infláció üzemanyagár Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Halácsy Péter
2022. november 25. 16:37 Élet, Közélet

Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek - írja a Prezi társalapítója.

Katona Hajnalka
2022. november 24. 10:24 Élet, Világ

Nem reménytelen a születések számának növelése, ha javul a dolgozó nők helyzete

A szülési turizmus megszűnt, de a biztonság és rugalmasság jót tett a gyermekvállalási kedvnek az Egyesült Államokban a járvány alatt.

Heilmann István
2022. november 23. 15:04 Élet

Hogyan változtassunk közlekedési szokásainkon, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát?

Döntéseink alapjaiban befolyásolják egyéni kibocsátásunk mértékét, szokásaink megváltoztatásával pedig a környezetünkben élőket is erre ösztönözhetjük.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. november 25. 19:33 Közélet, Vállalat

Tarlós célját is teljesíti Karácsony a milliárdos nyereségű FCSM visszavásárlásával

Amellett, hogy egységesen kezelheti a jövőben a főváros a vízi közműveket, egy régi konfliktus is lezárulhat a csatornázási művek külföldi befektetőjével.

Nagy Zsolt
2022. november 25. 09:03 Tech, Világ

Az oroszok a világ legfejlettebb elektronikai haditechnikáját vitték Ukrajnába, rá is faragtak

Az invázió első napjaiban lehengerlő erőt mutatott az orosz elektronikai hadviselés. Túlságosan erőset.

Jandó Zoltán
2022. november 25. 04:34 Pénz, Vállalat

Sokkal gyorsabban fogy a gáz Magyarországon, mint más országokban

Visszaesett az import, miközben nőtt a kivitel. A mostani helyzet rávilágít arra az általános tévhitre, hogy a magyar tárolókban lévő gáz a mienk.