Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán Nagy Zsolt
2022. október 13. 13:08 Adat, Pénz

A Horn-Bokros–korszak inflációs rekordja is megdőlt volna szeptemberben az árstop nélkül

Minden előrejelzésnél gyorsabban emelkedik az infláció Magyarországon. Szeptemberben úgy léptük át a 20 százalékot, hogy korábban ezt még a független szakértők sem tartották elképzelhetőnek. Az energia drágulása mellett az élelmiszerek árának rohamos emelkedése az egyik fő hajtóerő. Utóbbi az árstopok nélkül már magasabb lenne, mint az elmúlt harminc évben bármikor.

A vártnál is durvább

A KSH adatai szerint szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest 20,1 százalékkal kellett többet fizetnie a lakosságnak a különböző termékekért és szolgáltatásokért. A szám azért döbbenetes, mert még a kormánytól független szakértők is úgy számoltak, hogy akkor érhetjük el októberre a 20 százalékot, ha kivezetik – a Nagy Márton gazdasági miniszter által korábban fenntarthatatlannak minősített – árstopokat. Ehhez képest a hatósági árak maradtak, az infláció pedig már szeptemberben átlépte ezt a szintet.

Az infláció mértékét azonban nemcsak itthon becsülték alá, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is csúnyán elkalkulálta a járvány utáni fellendüléstől várható áremelkedést. Amint májusban is írtuk: tavasszal szinte mindenki azzal számolt, hogy az árak átmeneti időre fognak csak emelkedni, és ez nem indokolja a monetáris kondíciók szigorítását. Az IMF tavasz közepén úgy kalkulált, hogy az inflációs csúcsot már elértük, vagy legalábbis a közelében járunk. Ekkor az eurózónában nagyjából hat százalékon állt a mutató, és itthon sem lépte még át a tízet.

Az ukrajnai háború, az elképesztő tempóban dráguló energia, illetve a globális bizonytalanság azonban tovább rontotta a helyzetet.

A hazai inflációt jelenleg két dolog hajtja. Az egyik a lakossági energia (a gáz és az áram) drasztikus drágulása. Ahogy kedden bemutattuk, a KSH számításai szerint szeptemberben a háztartások a gáz 21 százalékáért, az áramnak pedig közel harmadáért már nem a rezsicsökkentett, hanem az augusztusban megemelt „lakossági piaci” árat fizették. Mivel utóbbi jóval magasabb, ez az átlagárban a gáz esetében két és félszeres, míg az áramnál durván 30 százalékos emelkedést eredményezett, jelentősen megdobva a teljes inflációs mutatót is.

A másik tényező az élelmiszerek minden korábbinál nagyobb mértékű drágulása. A G7 szerkesztősége évek óta figyelemmel kíséri négy kiskereskedelmi láncnál egy általunk, a legolcsóbb termékekből összeállított kosár értékének változását. Szeptemberi mérésünk alapján az élelmiszer-infláció mértéke már 48 százalékos volt, úgy, hogy a kormány által bevezetett élelmiszerekre vonatkozó árstopok közül semmit sem vezettek ki.

Ráadásul valószínűsíthető, hogy a tényleges helyzet még annál is rosszabb, mint amit be tudunk mutatni. Egyre gyakrabban fordul elő ugyanis, hogy az árstopos termékekből már hiány van, tehát a vásárlók nem tudják a hatóságilag rögzített áron megvenni a mi kosarunkba is bekerülő legolcsóbb terméket, hanem kénytelenek egy drágább helyettesítőt vásárolni.

Árstop nélkül rekord lenne

A KSH a mienknél kisebb élelmiszer-inflációt mért, ám a ráta a hivatalos adat szerint is átlépte a 35 százalékot szeptemberben. (A tényleges különbség egyébként valószínűleg kisebb, mert míg a KSH jellemzően az adott hónap első felében szokta felírni az árakat, mi ezt mindig az utolsó napján tesszük meg. Azt pedig mindenki tapasztalhatja mostanában, hogy egy-két hét alatt is jelentős drágulás következhet be. A viszonyítási bázisként szolgáló tavaly szeptemberben ez még sokkal kevésbé volt jellemző.)

Mindenesetre a 35 százalék is brutálisan magas. A statisztikai hivatalnál elérhető historikus adatokból 1993 eleje óta tudjuk kiszámolni a havi élelmiszerár-emelkedés mértékét, és azóta összesen hat olyan hónap volt, amikor ennél is nagyobb mértékű drágulást mértek a termékeknek ebben a körében, kivétel nélkül a 90-es évek elején közepén.

A hét hatósági áras élelmiszer árának rögzítése nélkül pedig még a 90-es évek elején, közepén mértnél is magasabb lenne az élelmiszer-infláció.

Az elérhető adatok alapján az elmúlt 30 évben a csúcs 1995 áprilisában volt, amikor 37,5 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak. Megpróbáltuk kiszámolni, hogy ha a csirkemell, a farhát, a sertéscomb, az étolaj, a liszt, a cukor és a 2,8 százalékos tartós tej most még rögzített árát elengedné a kormányzat, akkor az meddig tolná fel az ettől a rekordszinttől amúgy sem jelentősen elmaradó jelenlegi rátát.

A számítás azért nem egyszerű, mert a KSH a különböző termékek és szolgáltatások (ezt a statisztikusok reprezentánsoknak hívják) árának változását eltérő mértékben (súllyal) veszi figyelembe, attól függően, hogy egy átlagos háztartás fogyasztói kosarában mekkora eséllyel jelenik meg az a termék. Ezek a súlyok azonban csak korlátozottan érhetőek el, és a KSH sem küldte el őket lapunk kérdésére. A hivatalnál azt írták, hogy

a reprezentáns szintű (azaz termék/szolgáltatás szintű) súlyok kizárólag kutatószobai környezetben férhetők hozzá kutatási céllal, egyéb formában nem kiadhatók.

Mivel azonban – a jellemzően kettő-hat terméket összefogó – termékcsoportonként nyilvánosságra hozza ezeket a súlyokat a KSH, megpróbáltuk ezekből megbecsülni a számunkra fontos arányokat, az adott csoportba tartozó termékekhez egyenlő megoszlást rendelve. Ezzel valószínűleg inkább alábecsültük az árstopos termékek potenciális inflációfelhajtó hatását, hiszen ezeket épp azért választotta ki a kormányzat, mert keresettebbek (és így nagyobb súlyt képviselnek a háztartások kiadásában), mint más hasonló termékek. Leegyszerűsítve: minden bizonnyal nagyobb eséllyel és mennyiségben veszünk csirkemellet, mint bontott csirkét, illetve sertéscombot, mint oldalast, mi azonban azzal számoltunk, hogy ezek ugyanakkora mértékben számítanak bele az inflációba.

A várt áremelkedést a helyettesítő termékek árának változása alapján, illetve ugyanezeknek a termékeknek a külföldön mért drágulása alapján becsültük (részletek a csillagra kattintva)*Becslésünk alapján a hét termék ára a hatósági rögzítés nélkül így változott volna az elmúlt egy évben:
csirkemell: 53 százalék
sertéscomb: 28 százalék
2,8-as tej: 51 százalék
étolaj: 70 százalék
finomliszt: 70 százalék
kristálycukor: 90 százalék
.

Ebből pedig az adódott, hogy az árstop kivezetése további nagyjából 2,7-3 százalékpontot dobna az élelmiszer-infláción, amely így 38 százalék körül lenne. Ez pedig már magasabb a Bokros-csomag bevezetése környékén mért 1995-ös csúcsnál is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden eddigit felülmúló tempóban drágultak az élelmiszerek szeptemberbenMár a sima vizes zsemle kilója is 1000 forint, és az inflációt az árstop sokszor csak papíron húzza le.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy milyen arányban csúszik át az áram- és gázfogyasztás a drágább kategóriábaA Központi Statisztikai Hivatal becslése szerint is több millió fogyasztót érintenek a „lakossági piaci" árak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa az eredeti terv szerint vezetik ki az árstopokat, októberben jöhet a 20 százalék feletti infláció4,5-5 százalékponttal dobná meg az inflációt önmagában az, ha októberben tényleg kivezetnék az üzemanyagra és az élelmiszerekre vonatkozó ársapkákat.

Adat Pénz áremelkedés árstop élelmiszerárak infláció rekord Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2023. január 25. 04:34 Adat, Pénz

Más országoknál is sokkal drágábban kapja az orosz gázt Magyarország

Mostanra teljesen egyértelművé vált, hogy nemzetközi összevetésben is kifejezetten drágán érkezik Magyarországra az orosz gáz.

Stubnya Bence
2023. január 22. 04:34 Adat, Pénz

Tízéves korszak zárult le a magyar ingatlanpiacon

Tíz évig drágultak Magyarországon az ingatlanok, de egyre több adat utal arra, hogy a tavalyi második félévben csökkenni kezdtek az országos átlagárak.

Hajdu Miklós
2023. január 20. 15:33 Adat

Duplázódtak a magyar keresetek 12 év alatt, mégis hátul toporognak az uniós mezőnyben

Névértéken szépen emelkedtek a fizetések, de a vásárlóerő növekedése több hullámban elmaradt a forintban kifejezett változásoktól.

Fontos

Stubnya Bence
2023. január 28. 04:34 Podcast

A magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódért

Van remény arra vonatkozóan, hogy ki tudjunk alakítani egy kisebb környezetterheléssel járó társadalmi működésmódot - mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

Jandó Zoltán
2023. január 26. 17:40 Közélet

Finomhangolja a kormány a napelemes tiltást, párhuzamosan működhet a két paksi erőmű

Elképzelhető, hogy újra épülhetnek szélerőművek is Magyarországon, legalábbis a kormány napirenden tartja a témát - rövid interjú Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárral.

Stubnya Bence
2023. január 26. 12:40 Világ

A hideg miatt hétfőn és kedden is rezsikedvezmény járt Angliában a csúcsidős áramspórolásért

Egy hidegbetörés miatt három szénerőművet is készenlétbe állítottak, de végül nem volt rájuk szükség. 3 millió fontot osztanak ki a spórolásért a résztvevőknek.