Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. október 12. 04:34 Adat, Vállalat

A magyar Lidl-vásárlók sokkal nagyobb áremelkedéssel szembesülnek, mint a németek

Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt készítettünk egy magyar-német élelmiszerár-összehasonlítást a saját, szubjektív alapon összeállított, de 2020 januárja óta egységesen alkalmazott fogyasztói kosarunk segítségével. Akkori cikkünkben elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mely termékek olcsóbban Németországban az Aldi és a Lidl üzleteiben, illetve hogy összességében mennyivel drágább egy nagy bevásárlás Németországban.

Szeptember második felében újra levásároltuk ugyanezeket a termékeket egy németországi Lidlben, és most ismét összevetjük ezeket a magyar Lidl megfelelő áraival. Egy év alatt azonban nagyot fordult a világ, az infláció megette a vásárlóerő jelentős részét, de persze időközben a magyar és a német fizetések is emelkedtek, valamennyire ellensúlyozva a nagy drágulást.

Hogyan csapódik le mindez a magyar és német hétköznapokban? Ki járt kevésbé rosszul, a német vagy a magyar átlagos keresettel rendelkező vásárló?

Vizsgálatunk – mint mindig – most is szubjektív alapú, a bevásárlólistánk 33, többnyire alapvető élelmiszerből áll:

Módszertanunk 2020 januárja óta változatlan, leírása ennek a mondatnak a végén lévő csillagra kattintva jelenik meg*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
.

Kiindulási pontunk, hogy tavaly ősszel egy német Lidlben ez a bevásárlólista 51,22 euróba került. Az akkori 360 forintos euróárfolyam alapján ez 18 440 forintnak felelt meg. Ugyanez a magyar Lidlben 2021. október végén 13 646 forintba került, vagyis mérésünk szerint a német Lidl tavaly körülbelül 35 százalékkal volt összességében drágább, mint a magyar.

Ám ha ezeket a tavalyi összegeket a helyi nettó medián*A medián az az érték, amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet az adott országban. Hétköznapi értelemben ez jobban kifejezi az átlagot, mint a fizetések számtani átlaga, amelyet gyakran eltorzít, hogy aránylag kevés ember keres kifejezetten sokat. (átlag)fizetésekhez mérjük, akkor kapjuk meg a hétköznapokhoz közeli képet. Mivel Németországban a medián bér tavaly 2084 euró (akkori árfolyamon átszámolva 750 ezer forint) volt, a magyar viszont csak 233 ezer forint, így végső soron a tavalyi adatok azt mutatták meg, hogy egy német keresetnek 2,46 százalékát tette ki a Lidl-bevásárlásunk, a magyarnak viszont elvitte az 5,86 százalékát. (Tavalyi cikkünkben ettől kis mértékben eltérő arányok szerepeltek, mert akkor még csak becsülni tudtuk a pontos adatokat, azóta viszont a KSH és az Eurostat jelentéseiből már jobban megismerhetők a 2021-es számok.)

Vagyis hiába magasabb a németországi kosárérték, a jóval magasabb fizetések mellett ez majdnem két és félszer kisebb anyagi megterhelést okoz, mint Magyarországon.

Milyen változást mutatnak az idei adatok?

Szeptember második felében a tavalyi kosár már 66,22 euróba került egy németországi Lidlben.

A német vásárló tehát a mi kosarunk szerint euróban számolva 29,3 százalékos inflációt tapasztalhatott 11 hónap alatt.

Magyarországon viszont ugyanezért a kosárért szeptember végén már 19 607 forintot kellett fizetni a magyar Lidlben,

vagyis nálunk az infláció 43,7 százalékos volt.

A magyar élelmiszer-infláció tehát az árstoppolt termékek ellenére is sokkal magasabb ezen a mintán, mint a német.

Egy év alatt Németországban a fizetések messze nem nőttek az infláció mértékével, az emelkedés a statisztikai hivatal szerint a második negyedévben éves összehasonlításban csak 2,9 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy az idei becslésünk a nettó német medián bérre 2144 euró (ami az adatfelvétel időpontjában 404 forintos euró árfolyammal számolva 866 ezer forintnak felelt meg, azóta pedig még jóval nagyobb összeg lett).

Az euró értékek alapján a németországi bevásárlás költsége a medián fizetés arányában 2,46 százalékról 3,09 százalékra emelkedett.

Magyarországon eközben a KSH adatai szerint a bruttó medián bér 15,1 százalékkal emelkedett, és elérte a 403 ezer forintot – ezt nettóra átszámolva 268 ezer forintot kapunk, kedvezmények nélkül.

Ha ehhez viszonyítjuk a bevásárlás költségét, akkor azt kapjuk, hogy

11 hónap alatt az arány 5,86 százalékról 7,32 százalékra nőtt.

Hiába emelkedett tehát a magyar bér jóval nagyobb mértékben, mint a német, a sokkal magasabb magyar élelmiszer-infláció miatt mégis a magyar vásárló járt sokkal rosszabbul.

Míg a német fizetésre vonatkozó terhelés 0,8 százalékponttal emelkedett 11 hónap alatt, ugyanez Magyarországon 1,46 százalékpontos emelkedés volt, ami közel a duplája.

A nagyon magas magyar élelmiszer-infláció miatt tehát jóval nagyobb mértékben szegényedik a magyar vásárló, mint a német.

Mindeközben egyébként a magyar és a német Lidl közötti árszintkülönbség gyakorlatilag ugyanannyi maradt: a tavalyi 35 százalék után idén 36 százalékot mértünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz alapvető élelmiszerek több mint fele olcsóbb Németországban, mint MagyarországonEgy nagy bevásárlás ennek ellenére is jóval drágább. A részletes árlistából kiderül, mi okozza az eltéréseket - itt az Aldi-Lidl sorozatunk újabb része.

Adat Vállalat bérek élelmiszer fogyasztói kosár infláció Lidl németország Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2023. január 25. 04:34 Adat, Pénz

Más országoknál is sokkal drágábban kapja az orosz gázt Magyarország

Mostanra teljesen egyértelművé vált, hogy nemzetközi összevetésben is kifejezetten drágán érkezik Magyarországra az orosz gáz.

Stubnya Bence
2023. január 22. 04:34 Adat, Pénz

Tízéves korszak zárult le a magyar ingatlanpiacon

Tíz évig drágultak Magyarországon az ingatlanok, de egyre több adat utal arra, hogy a tavalyi második félévben csökkenni kezdtek az országos átlagárak.

Hajdu Miklós
2023. január 20. 15:33 Adat

Duplázódtak a magyar keresetek 12 év alatt, mégis hátul toporognak az uniós mezőnyben

Névértéken szépen emelkedtek a fizetések, de a vásárlóerő növekedése több hullámban elmaradt a forintban kifejezett változásoktól.

Fontos

Stubnya Bence
2023. január 28. 04:34 Podcast

A magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódért

Van remény arra vonatkozóan, hogy ki tudjunk alakítani egy kisebb környezetterheléssel járó társadalmi működésmódot - mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

Jandó Zoltán
2023. január 26. 17:40 Közélet

Finomhangolja a kormány a napelemes tiltást, párhuzamosan működhet a két paksi erőmű

Elképzelhető, hogy újra épülhetnek szélerőművek is Magyarországon, legalábbis a kormány napirenden tartja a témát - rövid interjú Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárral.

Stubnya Bence
2023. január 26. 12:40 Világ

A hideg miatt hétfőn és kedden is rezsikedvezmény járt Angliában a csúcsidős áramspórolásért

Egy hidegbetörés miatt három szénerőművet is készenlétbe állítottak, de végül nem volt rájuk szükség. 3 millió fontot osztanak ki a spórolásért a résztvevőknek.