Amióta a kormány kitalálta, hogy az áruházak húspultjaiban kis zászlókkal kell jelezni a hús származási országát, feltűnőbb lett, amikor a jellemzően magyar színek mellett egy-egy külföldi zászló is megjelenik. A kormány az intézkedéssel azokat szeretné segíteni, akik a hazai termék vásárlását a magyar tenyésztők boldogulásának érdekében fontosnak tartják.
Emellett azonban a kormány február óta az árstop jogszabállyal védeni is akarja a vevőket az infláció ellen. Hat másik termék mellett ezért például a csirkemell árát is befagyasztotta a tavaly októberi szinten, az áruházaknak pedig előírta, hogy a tavalyi készletszintet minimum tartaniuk kell. Ennek célja tehát az, hogy a magyar vásárló mindig hozzáférjen a többi húshoz képest most már jóval olcsóbb csirkemellhez (és farháthoz).
Csakhogy most a két fenti intézkedés egymás ellen hat. Ami olcsó, az nem magyar.
A Tescóban jelenleg az árstoppolt csirkemell pultos része szlovák eredetű, és csak a vágóhíd magyar, ahol feldolgozták.
Vagyis az árstoppal a kormány részben a szlovák csirke felé terelte a forgalmat.
A boltlánc határozottan magyar csirkemellet szeretne venni, de az nem mindig van. És ennek részben pont az az oka, hogy az árstop miatt nagyon megnőtt iránta kereslet, másrészt értesüléseink szerint a madárinfluenza és a szektorban lévő óriási munkaerőhiány okozza a problémát.
Számunkra prioritás, hogy a többszörösére megnövekedett vásárlói igényeket folyamatosan ki tudjuk elégíteni. Ennek érdekében, amennyiben hazai partnereink elérhetősége korlátozott, átmeneti megoldásként kell importból kiegészíteni a pultos csirkeválasztékunkat. Csomagolt baromfikínálatunk ugyanakkor teljes mértékben magyar forrásból érkezik
– mondta nekünk a Tesco sajtóosztálya.
Egyébként csak azért a Tescót szólaltattuk meg ebben a cikkben, mert náluk láttunk szlovák zászlót. Ám hogy a jelenség mennyire általános, arról nem lehet pontos képünk, már csak azért sem, mert a tálcás kiszerelésekre nem kell zászlót rakni, és sok olyan üzlet van, ahol nincs is húspult.
A boltok egyébként ebben a helyzetben több szempontból sem tehetik meg, hogy ragaszkodnak a magyar csirkéhez (vagy cukorhoz, liszthez és a többi árucikkhez, amelynek valódi árát az árstoppal elfedik, a keresletet pedig megnövelik). Egyrészt jogszabály kötelezi őket arra, hogy a tavalyi készletnek megfelelő mennyiséget tartsák ezekből a cikkekből, tehát egy bizonyos mennyiséget valahonnan mindenképpen be kell szerezniük. Másrészt az árstoppos termékek iránt az olcsóságuk miatt megnőtt a kereslet, és a boltok még akkor is el akarják kerülni, hogy a vevő üres polcokat lásson, ha minden egyes eladott csirkemell veszteséget okoz nekik.
Az árstop ugyanis nem vonatkozik a nagykereskedelmi árra, vagyis a bolt ma már jóval magasabb piaci áron kénytelen megvenni ezeket a termékeket, mint amennyiért eladja. A kieső bevételt más árukon megpróbálhatja ugyan visszakeresni, ha le tudja nyomni a vásárlók torkán a további áremelést, de ettől függetlenül egy kiskereskedő mindig el akarja kerülni, hogy a legnépszerűbb árucikkekből hiánya legyen, hiszen azért megy be a vevő a boltba.
Az árstop veszteségét szándékosan a kiskereskedelemmel viteti el a kormány, azért, hogy a boltok ne az ellátási láncra (termelő-tenyésztő, feldolgozó, nagykereskedő, szállító) hárítsák azt át – hanem inkább más termékek áremelésével terítsék szét a fogyasztók között. Becslések szerint azonban az év első három hónapjában még így is 25-30 milliárd forint bevétel kiesett a szektorból, és ez a szám azóta jóval nagyobb lehet.
Ebből a szempontból viszont elvileg mindegy, hogy melyik országban tenyésztették a csirkét, a szektorban a veszteségek eloszlása nem sokat változik. Csakhogy ennél bonyolultabb a képlet, hiszen sokan a dráguló magyar pulykáról állnak át az olcsó csirkére, így valójában az ezeket tenyésztő magyar gazdáktól is a Szlovákia felé sikerült átterelni a forgalom egy részét.
Egyes boltokban egyébként újabban már feltűnő az is, hogy kizárólag szlovák cukrot lehet kapni, természetesen árstoppolva.
