Amióta a kormány kitalálta, hogy az áruházak húspultjaiban kis zászlókkal kell jelezni a hús származási országát, feltűnőbb lett, amikor a jellemzően magyar színek mellett egy-egy külföldi zászló is megjelenik. A kormány az intézkedéssel azokat szeretné segíteni, akik a hazai termék vásárlását a magyar tenyésztők boldogulásának érdekében fontosnak tartják.
Emellett azonban a kormány február óta az árstop jogszabállyal védeni is akarja a vevőket az infláció ellen. Hat másik termék mellett ezért például a csirkemell árát is befagyasztotta a tavaly októberi szinten, az áruházaknak pedig előírta, hogy a tavalyi készletszintet minimum tartaniuk kell. Ennek célja tehát az, hogy a magyar vásárló mindig hozzáférjen a többi húshoz képest most már jóval olcsóbb csirkemellhez (és farháthoz).
Csakhogy most a két fenti intézkedés egymás ellen hat. Ami olcsó, az nem magyar.
A Tescóban jelenleg az árstoppolt csirkemell pultos része szlovák eredetű, és csak a vágóhíd magyar, ahol feldolgozták.
Vagyis az árstoppal a kormány részben a szlovák csirke felé terelte a forgalmat.
A boltlánc határozottan magyar csirkemellet szeretne venni, de az nem mindig van. És ennek részben pont az az oka, hogy az árstop miatt nagyon megnőtt iránta kereslet, másrészt értesüléseink szerint a madárinfluenza és a szektorban lévő óriási munkaerőhiány okozza a problémát.
Számunkra prioritás, hogy a többszörösére megnövekedett vásárlói igényeket folyamatosan ki tudjuk elégíteni. Ennek érdekében, amennyiben hazai partnereink elérhetősége korlátozott, átmeneti megoldásként kell importból kiegészíteni a pultos csirkeválasztékunkat. Csomagolt baromfikínálatunk ugyanakkor teljes mértékben magyar forrásból érkezik
– mondta nekünk a Tesco sajtóosztálya.
Egyébként csak azért a Tescót szólaltattuk meg ebben a cikkben, mert náluk láttunk szlovák zászlót. Ám hogy a jelenség mennyire általános, arról nem lehet pontos képünk, már csak azért sem, mert a tálcás kiszerelésekre nem kell zászlót rakni, és sok olyan üzlet van, ahol nincs is húspult.
A boltok egyébként ebben a helyzetben több szempontból sem tehetik meg, hogy ragaszkodnak a magyar csirkéhez (vagy cukorhoz, liszthez és a többi árucikkhez, amelynek valódi árát az árstoppal elfedik, a keresletet pedig megnövelik). Egyrészt jogszabály kötelezi őket arra, hogy a tavalyi készletnek megfelelő mennyiséget tartsák ezekből a cikkekből, tehát egy bizonyos mennyiséget valahonnan mindenképpen be kell szerezniük. Másrészt az árstoppos termékek iránt az olcsóságuk miatt megnőtt a kereslet, és a boltok még akkor is el akarják kerülni, hogy a vevő üres polcokat lásson, ha minden egyes eladott csirkemell veszteséget okoz nekik.
Az árstop ugyanis nem vonatkozik a nagykereskedelmi árra, vagyis a bolt ma már jóval magasabb piaci áron kénytelen megvenni ezeket a termékeket, mint amennyiért eladja. A kieső bevételt más árukon megpróbálhatja ugyan visszakeresni, ha le tudja nyomni a vásárlók torkán a további áremelést, de ettől függetlenül egy kiskereskedő mindig el akarja kerülni, hogy a legnépszerűbb árucikkekből hiánya legyen, hiszen azért megy be a vevő a boltba.
Az árstop veszteségét szándékosan a kiskereskedelemmel viteti el a kormány, azért, hogy a boltok ne az ellátási láncra (termelő-tenyésztő, feldolgozó, nagykereskedő, szállító) hárítsák azt át – hanem inkább más termékek áremelésével terítsék szét a fogyasztók között. Becslések szerint azonban az év első három hónapjában még így is 25-30 milliárd forint bevétel kiesett a szektorból, és ez a szám azóta jóval nagyobb lehet.
Ebből a szempontból viszont elvileg mindegy, hogy melyik országban tenyésztették a csirkét, a szektorban a veszteségek eloszlása nem sokat változik. Csakhogy ennél bonyolultabb a képlet, hiszen sokan a dráguló magyar pulykáról állnak át az olcsó csirkére, így valójában az ezeket tenyésztő magyar gazdáktól is a Szlovákia felé sikerült átterelni a forgalom egy részét.
Egyes boltokban egyébként újabban már feltűnő az is, hogy kizárólag szlovák cukrot lehet kapni, természetesen árstoppolva.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
