Nem túlzás azt állítani, hogy 2022 szeptemberében elszabadultak az élelmiszerárak Magyarországon. Legalábbis a G7 majdnem három éve ugyanazzal a módszerrel*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással. végzett (nem hivatalos és nem reprezentatív) adatfelvétele erre utal. Ha ugyanis az általunk havonta monitorozott 42 termékből álló fogyasztói kosarunkat*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg nézzük, akkor az általunk mért négy boltlánc (Aldi, Lidl, Penny Market és Tesco) átlagos kosárértéke éves szinten augusztus végén még 39 százalékos emelkedést mutatott, szeptember végén azonban kerekítve már 48 százalék volt a drágulás.
Egészen példátlan ugrást látunk, hiszen egyetlen hónap alatt 9 százalékkal lett magasabb az élelmiszer-infláció.
Az előző hónapokban rendre körülbelül 5-5 százalékos gyorsulást mértünk (amit egyébként többnyire a KSH hivatalos adatai is követtek), és már az is nagy tempó volt, a havi 9 százalékos többlet azonban már egészen sokkoló.
Ha ugyanezt konkrét számokra fordítjuk: azért a bevásárlókosárért, ami tavaly szeptember végén még 16-17 ezer forintba került, most már 24-25 ezer forintot kell fizetni.
Az ezerforintos kenyér korábban elképzelhetetlen magasságnak tűnt, két éve a legolcsóbb félbarna jellemző ára egy kilóra vetítve még csak 249 forint volt, és bár ma is ezer alatt van (599 forint), a sima vizes zsemle kilója már elérte az 1000 forintos lélektani határt. Az 55 forintos darabonkénti zsemle és kifli egyben azt is jelenti, hogy a kifli kilója már 1222 forint.
A kormány az árstoppal alaposan eltorzította a piacot, és ennek a mi kosarunkra nézve is van következménye.
Valószínű, hogy a tényleges helyzet még annál is rosszabb, mint amit be tudunk mutatni,
mert a hétköznapi valóságnál némileg kisebbnek mérjük az inflációt.
Ennek az az oka, hogy egyre gyakrabban futunk bele abba a jelenségbe, hogy az árstopos (vagy adott esetben a nem árstopos, de legolcsóbb) áru nincs a polcon. Jobb esetben még látjuk a címkéjét, de előfordul, hogy még azt sem. Mivel azonban tudjuk, hogy „törvény szerint” léteznie kell egy olcsóbb terméknek, adatfelvételkor ezzel számolunk (hiszen lehet, hogy a boltlánc egy másik tagjában még nem fogyott el, vagyis csak lokális átmeneti hiányt tapasztalunk).
A vásárló azonban nem így vásárol, ilyen esetben aligha indul városi vadászatra pár liter olcsóbb 2,8-as UHT tejért, vagyis velünk ellentétben ő kénytelen a drágább terméket megvenni. Márpedig ahogy korábbi cikkünkben egy szlovák összehasonlítással is bemutattuk, esélyes, hogy a helyettesítő termékek drágábbak annál, mintha nem lenne árstop, hiszen a bolt (érthető okokból) ezeken próbálja ellentételezni azt a veszteséget, amit az árstop miatt elszenved.
Mivel tehát az árstop és az ellátási láncok zavarai a mi módszertanunkat is kikezdték, könnyen lehet, hogy a vásárlók a valóságban joggal éreznek ma már 50 százaléknál is magasabb inflációt, amikor a kasszáknál fizetnek.
Egy hónappal ezelőtti cikkünkben kiemeltük azt a jelenséget, hogy az egyes boltok közötti árkülönbségek megnőttek. Akor azt mondtuk, hogy összességében, a teljes fogyasztói kosárra vonatkoztatva nem voltak nagy árkülönbségek a boltok között, de termékszinten igen. Akkori számításaink szerint körülbelül 10 százalékot spórolhatott volna az a vásárló, aki mindent ott vett volna meg, ahol az éppen a legolcsóbb.
Szeptemberre azonban sokkal jobban összezártak a láncok, a termékszintű árkülönbségek jóval kisebbek lettek. Nehezebb ma már az olcsóbb élelmiszerekre vadászni, mint egy hónappal korábban (de felmérésünk az akciókat és hűségprogramokat sosem veszi figyelembe, aki erre játszik, annak még lehet vadászterepe).
A boltok újabban elég változatos módon próbálják alacsonyan tartani az árakat, és ezekre a fogásokra érdemes lehet odafigyelni. Találkoztunk például olyan sertéskaraj kiszereléssel, amely a hús mellett kis mértékben a lefejtéskor rajtahagyott zsíros részt is tartalmazta, és kilóra vetítve vélhetően ezért lehetett a legolcsóbb. Ha valaki pont ezt szereti, akkor szerencséje van, de ha csak a színhús érdekli, akkor nem feltétlenül vásárol a legolcsóbban (a karajok között tehát mi egyelőre nem tettünk különbséget, de felhívjuk a figyelmet, hogy akinek ez számít, az nézze meg, hogy hol vásárol és mit).
Volt olyan sajt is, amely a polcon lévő címkéje szerint trappistának számított, de annyira „light” verzió volt, hogy a csomagoláson már nem szerepelt a trappista jelző. Így ezt nem is vettük figyelembe, de ez is jó példa arra, hogy a vásárlóknak nem árt a korábbinál alaposabban megnézni, miből áll a termék valójában.
További jó példa a kígyóuborka, amelynek újabban megjelentek az eddig szokásosnál jóval kisebb verziói is, ráadásul kettesével csomagolva. Ezek olcsóbbak, mint a darabra adott „rendes, nagy uborkák”, és bár jól jöhetnek a spóroláshoz, mi az összehasonlításnál megmaradtunk az eredeti méretű terméknél, hogy az évekre visszamenő adatsorunk korrekt maradjon.
Ezt a sort még lehetne folytatni, mert úgy tűnik, hogy az infláció miatt az eddig szabványosnak tekinthető termékek újabb, innovatív verziói jelennek meg a piacon.
Összességében nézve azonban az általunk monitorozott négy boltláncban a kosárértékek között nagy különbségek most sincsenek (mint ahogy igazán nagy kilengések méréseink szerint soha nem is voltak). Ez pedig azt is jelenti, hogy
mérésünket nem érdemes olcsósági versenynek értékelni.
Ha megnézzük az elmúlt 12 hónap kosárértékeit, sokkal inkább azt érdemes megfigyelni a grafikonon, hogy mennyire egyformán emelkedő a trend az egyes boltokban, azaz mennyire együtt mozognak az akciók és hűségprogramok nélkül számolt árak.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
