Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. május 29. 07:23 Podcast

Ha el akarjuk kerülni, hogy az oltásaink hasztalanná váljanak, fel kell oldani a vakcinafejlesztők és a gyártók ellentétét

A Covax (ami az alacsony és közepes jövedelmű országok átoltottságát növelni hivatott nemzetközi program – a szerk.) jelentős részben államok felajánlásaiból jött létre, és az így beszerzett vakcinákat pedig éppen az az indiai Serum Institute gyártotta le, aminek az Astrazenecával van egy licencmegállapodása. Tehát gyakorlatilag az történik, hogy egy globális alapból finanszíroznak egy licencszerződést.

Ez, ha nem is tökéletesen, de jelenleg talán a legjobban működő rendszer, még akkor is, ha elmarad az idei évre tervezett céljától. Ami (a javaslatunkat) mégis megkülönböztetné a Covaxtól, az az, hogy ez kifejezetten a licenciát támogatná, és ezzel hozzájárulna a kevésbé fejlett államokba történő technológiatranszferhez. És talán valamivel olcsóbb is lenne, hiszen csak a technológia átadásának, nem pedig a vakcinák legyártásának teljes költségét finanszírozná, ahogy azt most a Covax teszi – mondta Novák Zoltán az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A világ jelenleg versenyt fut az idővel, ugyanis habár a fejlett országok átoltottsága már viszonylag magas, a szegényebb országok alacsony átoltottsága miatt járványügyi szakemberek szerint komoly kockázat, hogy egy éven belül olyan variáns fejlődik ki, ami ellen a meglévő vakcinák nem védenek. Az Egyesült Államok által május elején beharangozott, a szabadalmak feloldására vonatkozó terv önmagában ugyanakkor nem elegendő ahhoz, hogy egyik napról a másikra jelentősen nőjön a globális vakcinagyártási kapacitás. Ugyanis a szabadalmakon túl sok olyan gyártástechnológiai, logisztikai, beszerzési tudás, know-how van, amit csak a vakcinák fejlesztői ismernek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA vakcinaszabadalmak feloldását még Biden sem gondolja komolyan, és nem is adna teljes megoldást a problémákraJoe Biden bejelentése kapcsán a szellemi tulajdonjogokról lángolt fel a vita, pedig ezek felfüggesztése még messze nem oldaná meg a globális vakcinahiány nagyon is valós problémáját.

Novák Zoltánnal és Knall Petrával, a Taylor Wessing ügyvédi iroda szakértőivel azokról a jogi megoldásokról beszélgettünk, amik szerintük segíthetnének ennek a problémának a megoldásában. A témában készült elemzésüket és a javaslatukat ide vagy ide kattintva lehet elolvasni.

Novák szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapított technológiamegosztó központban azért nem osztották meg eddig önként a szabadalmaikat a nagy gyógyszergyártók, mert teljesen önkéntes alapon várták el a tudásmegosztást, és nem ajánlottak olyan garanciákat, ösztönzőket, amik a gyártókat arra biztatnák, hogy ebben részt vegyenek.

Ezzel szemben, ha olyan licencmegállapodás megkötésére biztatnák őket, ami alapján legalább egy a költségeket nem sokkal meghaladó licencdíjat kapnának, és ezért cserébe segítenének a gyártási kapacitás kiépítésében egy kevésbé fejlett országban, az talán járhatóbb útnak tűnik

– mondta Novák. Szerinte megvannak azok a jogi eszközök is, amelyek használatának akár csak a felvetésével is ösztönözni lehetne ezeket a gyártókat arra, hogy vegyenek részt ilyen licencmegállapodásokban.

Mivel a különféle technológiák közül az mRNS-alapú oltásokat lehet a leggyorsabban aktualizálni az új variánsok ellen, különösen nagy lehet a jelentősége, hogy az ilyen vakcinák gyártóit mennyire sikerül rábírni, hogy osszák meg a tudásukat. 

Knall Petra szerint a Covid-vakcinák miatt előtérbe kerülő mRNS-technológiát a jövőben a gyógyszergyártó cégek sokkal szélesebb körben, más betegségek ellen is akarják alkalmazni, és ez magyarázza meg, hogy miért óvják ennyire az ezzel kapcsolatos tudásukat. „Óvakodnak attól is, hogy licenciát adjanak rá, mert látják benne az üzleti potenciált. A technológia más betegségek elleni bevetésénél már figyelembe kell venni, hogy a technológia kifejlesztése sok anyagi forrást igényelt, és nem minden esetben állami forrásokból, hanem igenis magántőke bevonásával történtek a fejlesztések” – magyarázta Knall, hogy miért ragaszkodnak a cégek a monopolhelyzetükhöz a jövőre nézve.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz oltáspiac egy váltófutás, de a start és a cél között privatizálják a váltóbototA koronavírus-járvány felborítja mindazt, amit a fejlett nyugati világban eddig gondoltunk a szabadalmakról, a köz- és magánszféra kockázatvállalásáról és viszonyáról.

A licenciaösztönzést olyan formában lehetne népszerűsíteni, ha a licencia csak a Covid-helyzetre lenne alkalmazandó, de azt nehéz megoldani, hogy a jövőben a licencszerződések alapján a tudáshoz hozzáférő gyártók ne használják fel a megszerzett tudást. Részben ez magyarázza, hogy miért ilyen óvatosak a gyártók. Őket viszont máshogy is lehetne kompenzálni. Knall Petra szerint például azzal, ha a fejlett országok garantálnák, hogy csak az eredeti gyártóktól szerzik be a jövőben is a vakcinákat – még abban az esetben is, ha a fejlődő országok által gyártott generikus verziók olcsóbban állnak majd rendelkezésre a piacon.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

Podcast covax gyógyszeripar innováció járvány joe biden oltás szabadalom szellemi tulajdonjogok vakcina Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

László Pál
2021. június 22. 17:06 Podcast, Támogatói tartalom

Cash is king – a készpénzes fizetést még mindig biztonságosabbnak tartjuk, mint a bankkártyást

Annak ellenére, hogy már a kisközértekben is lehet elektronikusan is fizetni, a magyarok továbbra is a készpénzt tartják a legbiztonságosabb és - a kártyás vásárlás után - a legkényelmesebb fizetési módnak – derült ki a Mastercard pénzügyi szolgáltató idén első alkalommal közölt digitális fizetési indexéből.

Stubnya Bence
2021. június 19. 07:00 Podcast

Júliusban elindulhat a kormány új rezsiharca Brüsszelben

Az uniós klímavédelem egyik legkomolyabb reformjának vitája kezdődik hamarosan. De milyen hatással lesz ez az országra? Bart Istvánnal és Muth Dániellel beszéltük át az e heti G7 Podcastban.

Stubnya Bence
2021. június 12. 07:11 Podcast

Nem kell messzire menni, ha a közkiadások minőségén javító országra keresünk példát

Szlovákia az elmúlt 10 évben pont abban javított sokat, ami miatt a magyar közkiadások minősége gyengébb. Fazekas Mihály a G7 Podcast e heti vendége.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. június 22. 14:56 Adat

Az elmúlt 50 év leghalálosabb hetével tetőzött a harmadik hullám Magyarországon

Az elmúlt fél évszázadban népességarányosan egyetlen héten sem veszítették annyian életüket Magyarországon, mint az idén március 22 és 28. között.

Bucsky Péter Váczi István
2021. június 22. 06:51 Közélet

Az úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakán

A gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.

Avatar
2021. június 21. 15:07 Közélet

Egy nagy port kavart nyugdíjjavaslat védelmében

A humántőke-alapú nyugdíjrendszer nem diszkriminál, és megszerzett jogokat sem vesz el - írja a rendszer bevezetése mellett érvelő nyugdíjszakértő szerzőnk.