A Covax (ami az alacsony és közepes jövedelmű országok átoltottságát növelni hivatott nemzetközi program – a szerk.) jelentős részben államok felajánlásaiból jött létre, és az így beszerzett vakcinákat pedig éppen az az indiai Serum Institute gyártotta le, aminek az Astrazenecával van egy licencmegállapodása. Tehát gyakorlatilag az történik, hogy egy globális alapból finanszíroznak egy licencszerződést.
Ez, ha nem is tökéletesen, de jelenleg talán a legjobban működő rendszer, még akkor is, ha elmarad az idei évre tervezett céljától. Ami (a javaslatunkat) mégis megkülönböztetné a Covaxtól, az az, hogy ez kifejezetten a licenciát támogatná, és ezzel hozzájárulna a kevésbé fejlett államokba történő technológiatranszferhez. És talán valamivel olcsóbb is lenne, hiszen csak a technológia átadásának, nem pedig a vakcinák legyártásának teljes költségét finanszírozná, ahogy azt most a Covax teszi – mondta Novák Zoltán az e heti G7 Podcastban.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A világ jelenleg versenyt fut az idővel, ugyanis habár a fejlett országok átoltottsága már viszonylag magas, a szegényebb országok alacsony átoltottsága miatt járványügyi szakemberek szerint komoly kockázat, hogy egy éven belül olyan variáns fejlődik ki, ami ellen a meglévő vakcinák nem védenek. Az Egyesült Államok által május elején beharangozott, a szabadalmak feloldására vonatkozó terv önmagában ugyanakkor nem elegendő ahhoz, hogy egyik napról a másikra jelentősen nőjön a globális vakcinagyártási kapacitás. Ugyanis a szabadalmakon túl sok olyan gyártástechnológiai, logisztikai, beszerzési tudás, know-how van, amit csak a vakcinák fejlesztői ismernek.
Novák Zoltánnal és Knall Petrával, a Taylor Wessing ügyvédi iroda szakértőivel azokról a jogi megoldásokról beszélgettünk, amik szerintük segíthetnének ennek a problémának a megoldásában. A témában készült elemzésüket és a javaslatukat ide vagy ide kattintva lehet elolvasni.
Novák szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapított technológiamegosztó központban azért nem osztották meg eddig önként a szabadalmaikat a nagy gyógyszergyártók, mert teljesen önkéntes alapon várták el a tudásmegosztást, és nem ajánlottak olyan garanciákat, ösztönzőket, amik a gyártókat arra biztatnák, hogy ebben részt vegyenek.
Ezzel szemben, ha olyan licencmegállapodás megkötésére biztatnák őket, ami alapján legalább egy a költségeket nem sokkal meghaladó licencdíjat kapnának, és ezért cserébe segítenének a gyártási kapacitás kiépítésében egy kevésbé fejlett országban, az talán járhatóbb útnak tűnik
– mondta Novák. Szerinte megvannak azok a jogi eszközök is, amelyek használatának akár csak a felvetésével is ösztönözni lehetne ezeket a gyártókat arra, hogy vegyenek részt ilyen licencmegállapodásokban.
Mivel a különféle technológiák közül az mRNS-alapú oltásokat lehet a leggyorsabban aktualizálni az új variánsok ellen, különösen nagy lehet a jelentősége, hogy az ilyen vakcinák gyártóit mennyire sikerül rábírni, hogy osszák meg a tudásukat.
Knall Petra szerint a Covid-vakcinák miatt előtérbe kerülő mRNS-technológiát a jövőben a gyógyszergyártó cégek sokkal szélesebb körben, más betegségek ellen is akarják alkalmazni, és ez magyarázza meg, hogy miért óvják ennyire az ezzel kapcsolatos tudásukat. „Óvakodnak attól is, hogy licenciát adjanak rá, mert látják benne az üzleti potenciált. A technológia más betegségek elleni bevetésénél már figyelembe kell venni, hogy a technológia kifejlesztése sok anyagi forrást igényelt, és nem minden esetben állami forrásokból, hanem igenis magántőke bevonásával történtek a fejlesztések” – magyarázta Knall, hogy miért ragaszkodnak a cégek a monopolhelyzetükhöz a jövőre nézve.
A licenciaösztönzést olyan formában lehetne népszerűsíteni, ha a licencia csak a Covid-helyzetre lenne alkalmazandó, de azt nehéz megoldani, hogy a jövőben a licencszerződések alapján a tudáshoz hozzáférő gyártók ne használják fel a megszerzett tudást. Részben ez magyarázza, hogy miért ilyen óvatosak a gyártók. Őket viszont máshogy is lehetne kompenzálni. Knall Petra szerint például azzal, ha a fejlett országok garantálnák, hogy csak az eredeti gyártóktól szerzik be a jövőben is a vakcinákat – még abban az esetben is, ha a fejlődő országok által gyártott generikus verziók olcsóbban állnak majd rendelkezésre a piacon.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi vendégeink:
- Csurgó Bernadett (2021. május 22.)
- Dombi Mihály (2021. május 15.)
- Szabó Imre, Fabók Bálint (2021. május. 8.)
- Komándi Krisztián, Fekete Gyöngyi (2021. május 1.)
- Albert Fruzsina, Dávid Beáta (2021. április 24.)
- Lendvai László (2021. április 17.)
- Darvas Zsolt (2021. április 10.)
- Szunomár Ágnes (2021. április 3.)
- Koritár Zsuzsanna (2021. március 27.)
- Szabó John (2021. március 20.)
- G7 – Jandó Zoltán (2021. március 13.)
- G7 – Hajdu Miklós és Kasnyik Márton (2021. március 6.)
- Vonyó Tamás (2021. február 27.)
- Jelinek Csaba, Virág Tünde (2021. február 20. )
- Köllő János, Reizer Balázs (2021. február 13. )
- Szakmány Csaba, Szalay Luca, Holtzer Péter (2021. február 6.)
- Naffa Helena (2021. január 30.)
- Juhász Réka (2021. január 23.)
- K. Horváth Zsolt (2021. január 16.)
- Lindner Attila (2021. január 9.)
- Havas András (2021. január 2.)
- G7 – Fabók Bálint és Jandó Zoltán (2020. december 19.)
- Darvas Zsolt (2020. december 10.)
- Boldogkői Zsolt (2020. december 5.)
- Bali Dávid (2020. november 28.)
- Pósfai Zsuzsanna (2020. november 21.)
- Sebők Miklós (2020. november 14.)
- Janky Béla (2020. november 7.)
- G7 – Kasnyik Márton (2020. október 31.)
- Tóth István György (2020. október 17.)
- G7 – Jandó Zoltán (2020. szeptember 26.)
- Tóth Anikó Nóra (2020. augusztus.29.)
- ifj. Chikán Attila és Luczay Péter (2020. augusztus 15.)
- Pintér Szabolcs (2020. július 25.)
- Darvas Zsolt (2020. május 23.)
- Scheiring Gábor (2020. május 10.)
- Sipos Sándor (2020. május 2.)
- Cser Tamás (2020. március 31.)
- Chikán Attila, Gyurcsik Attila, László Csaba, Palócz Éva, Szabó László (2020. március 23.)
- Szászi István, Keszte Róbert, Zsótér Márton, Bucsky Péter (G7 Podcast Live, 2020. március 14.)
- Marton Péter (2020. február 29.)
- Palócz Éva (2020. február 22.)
- Zsiday Viktor (G7 Podcast Live, 2020. február 8.)
- Feller Antal (2020. február 1.)
- G7 – Hajdu Miklós, Stubnya Bence, Váczi István (2020. január 25.)
- Marton Péter (2020. január 11.)
- Chikán Attila, Pete Péter (G7 Podcast Live, 2019. december 14.)
- G7 – Torontáli Zoltán és Stubnya Bence (2019. december 1.)
- Rényi Pál Dániel, Bódis András, Jandó Zoltán (2019. november 23.)
- Mátyás Eszter, Konkoly-Thege Júlia, Mikecz Dániel (2019. november 16.)
- Orbán Krisztián (G7 Podcast Live, 2019. november 7.)
- G7 – Jandó Zoltán és Bucsky Péter (2019. november 2.)
- Éber Márk (2019. október 26.)
- Dezső András (2019. május 11.)
- Szendrői Gábor (2019. május 4.)
- László Csaba (2019. április 27.)
- Tóth István János (2019. április 13.)
- Móricz Dániel (2019. március 23.)
- Csaba László (2019. március 16.)
- Muraközy Balázs (2019. február 23.)
- Pogátsa Zoltán (2019. február 9.)
- Pletser Tamás (2019. január 26.)
- Pethő András (2019. január 19.)
- Kovách Imre (2019. január 12.)
- Zsiday Viktor (2019. január 5.)
- Horn Dániel és Kiss Hubert János (2018. december 8.)
- G7 – Jandó Zoltán (2018. december 1.)
- Pléh Csaba (2018. november 24.)
- G7 – Bucsky Péter (2018. november 13.)
- Tóth István György (2018. november 6.)
- G7 – Fabók Bálint és Jandó Zoltán (2018. október 30.)
- Filippov Gábor (2018. október 27.)
- Scharle Ágota (2018. október 20.)
- Kovács Krisztián (2018. október 6.)
- Illyés Márton (2018. július 14.)
- Móró Tamás (2018. június 30.)
- Romhányi Balázs (2018. június 23.)
- Gregor Anikó (2018. június 17.)
- Juhász László (2018. június 9.)
- Lantos Gabriella (2018. május 19.)
- Lakatos Péter (2018. május 12.)
- Krekó Péter (2018. május 5.)
- Mikecz Dániel (2018. április 21.)
- Oszkó Péter (2018. április 14.)
- Urbán László (2018. április 7.)
- Surányi György (2018. március 31.)
- Bod Péter Ákos (2018. március 24.)
Podcast
Az energiaválság berúgta a fenntarthatóság ajtaját az ingatlanpiacon, a vártnál több épületet újíthatnak fel a jövőben
Fenntarthatósági szempontból nézve a felújítás felé kell, hogy menjen a világ.
Megváltozott, ahogy a munkám értékéről és áráról gondolkozom
A Pénz(m)érték sorozat ötödik részében az X-generációsok mesélnek arról, mit jelent számukra a pénz és a fenntarthatóság kapcsolata.
Biztató, hogy a fiatalok látják az érme mindkét oldalát a mesterséges intelligenciával kapcsolatban
Sok potenciált látnak az adminisztratív jellegű munkák felszámolásában a mesterséges intelligencia felhasználásával a fiatalok, de közben elég reálisan látják azt is, hogy a kognitív és a tanulási képességek, az emberi intelligencia leépüléséhez vezethet.
Fontos
Már nem igaz, hogy a munkaerőhiány miatt könnyű állást találni
Elég furcsa helyzet alakult ki a magyar munkaerőpiacon, mert a magas infláció miatt elkezdtek tömegével új állást keresni azok, akiknek egyébként van munkájuk.
Kamatstop-hosszabbítás, mini-Dubaj, reptérvásárlás – a kormányinfó legfontosabb bejelentései
Heteken belül megvenné az állam a ferihegyi repteret, konzultálnának a rákosrendezői beruházásról.
A COP28 megrendezésével Dubaj kihívja maga ellen a sorsot
A fosszilis energiahordozók nagyobb hangsúlyt kaphatnak, mint bármelyik korábbi klímakonferencián.
