A kicsi, hazai gyártású akkukkal működő elektromos autók helyett győztek a nagy, német és kínai akkukkal futó terepjárók.
Lapértesülés szerint az amerikai kormány figyelmeztette Ukrajnát, hogy ne vegye garantáltnak a katonai segítség fennmaradását a jelenlegi volumenben, ezért hozza ki belőle a lehető legtöbbet.
A nemzetközi nyilvánosság előtt Kína eddig semleges szerepet próbált felvenni Oroszországgal kapcsolatban, ám az amerikai értesülések szerint ez a pozíció megváltozott.
Kedden tartják az Egyesült Államokban a félidős választást, amelyen a demokraták várhatóan elveszítik többségüket az alsóházban és vélhetően a szenátusban is.
Több amerikai elnök is nekifutott már, de ez az első alkalom, hogy egy klímacsomagot sikerült átnyomni a szenátuson. Ez nagy dolog, még ha sok baj is van a törvénnyel.
Szaúd-Arábia régóta kérte, hogy töltsék fel a fogyatkozó Patriot-rakétakészleteit, amit Amerika sokáig nem tett meg, aztán az utóbbi hetekben fordult a kocka.
Az orosz geopolitikai érdekek érvényesítése nem a háborúval kezdődik, hanem jóval előbb. A külpolitikai célok egy része már meg is valósult, és újabb eredmények vannak kilátásban.
Joe Biden elnök ígéretéhez híven próbálja elengedni a tartozások egy részét, de bármi lesz is a vége, ez nem orvosolja a rendszerszerű problémákat.
Bár globális érdek, hogy Amerika modernizálja a közlekedési rendszerét, a közelmúltbeli példák alapján ezt komoly intézményi hiányosságok, rettenetes pazarlás és burjánzó korrupció nehezíti.
A kormány fenntartásai több szempontból is érthetőek a globális minimális társasági adóval kapcsolatban, ráadásul pont most akar bevezetni egy új kedvezményt.