Nem tudjuk, hogyan közlekedünk majd 2056-ban, és a koncesszióval az adófizetők állják a kockázatot
Igazából ez az egész koncepció egy finanszírozási formáról szól, itt most egy finanszírozási koncepcióváltásról beszél a kormány is, és a közbeszerzési anyag indoklása is az EU-s források hiányára hivatkozik. Ilyen szempontból még azt is lehet mondani, hogy ez egy jogos felvetés lehetne az építés tekintetében, de hát ahogy azt láttuk az elmúlt években, évtizedekben, amikor ppp-alapon épültek autópályák, akkor a hazai viszonyok között meglehetősen nagy sikertelenség, túlárazás és egyéb problémák merültek fel. Én ilyen szempontból azt gondolom, hogy ez egy kockázatos lépés – mondta Juhász Mattias az e heti G7 Podcastban.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Június közepén jelent meg az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében egy kiírás, amiből az derült ki, hogy a magyar kormány csaknem a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózatot koncesszióba adná 35 évre. Az e heti G7 Podcastban Bucsky Péter kollégánkkal – aki a G7-en részletes cikkben foglalkozott a tervvel – és Juhász Mattias közlekedési szakértővel, közlekedés-gazdaságtanra specializálódott okleveles infrastruktúra-építőmérnökkel beszéltük át, hogy mik lehetnek az intézkedés előnyei és hátrányai, és mitől függ, hogy a gyakorlatban melyikből lenne több az átszervezés megvalósítása esetén.
A 35 év a leghosszabb időtartam, amennyit a jogszabályi környezet lehetővé tesz ilyen koncessziók esetén. Juhász szerint a kockázat pont abban van, hogy semmit sem tudunk arról, pontosan hogyan fogunk 2056-ban közlekedni, és milyen közlekedési infrastruktúrahálózat lesz ideális ahhoz, hogy az akkori közlekedési igényeket kielégítsük.
„Elég csak arra gondolni, hogy a pandémiás helyzet hogyan alakította át a mindennapi életünket. Az egy teljesen homályos terület, hogy önvezető járművek lesznek-e addigra, vagy hogy milyen új közlekedési formák lesznek, ezt nem lehet ennyire előre látni, és ilyen módon fölkészülni se lehet rá. A koncesszióknak az egyik hátulütője, hogy amikor egy nagy adag kockázatot áttolunk a pályázó oldalára, akkor azt bizony a pályázó be fogja árazni. És minél nagyobb a kockázat, annál inkább fog beépíteni ilyen biztonsági tartalékokat, amelyeket aztán majd az adófizetők fognak megfizetni. Ez sülhet el jól is, ha úgy alakulnak a dolgok, meg történhet az is, hogy iszonyatosan túlárazott lesz a dolog, ahogy azt láttuk számos esetben itthon” – mondta Juhász.
A beszélgetésben ezen kívül szó volt még arról is, hogy
Miért akarja az állam az autópálya-rendszert koncesszióba adni, mik ennek szerintük az előnyei, és miért kell az eddigi rendszert megváltoztatni?
Milyen utak kerülnének koncesszióba? Miért vonatkozik az üzemeltetésre, és miért nem csak új utak építésére?
Kell-e egyáltalán új autópálya Magyarországon?
Vannak-e erre európai példák? Mire van szükség ahhoz, hogy ez ne legyen ráfizetés az államnak?
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Bár a tavalyinál és a tavaly előttinél kedvezőtlenebb időjárás is szerepet játszik abban, hogy gyorsan fogy a gáz a magyar tárolókból, messze nem ez a fő ok.
Sok francia, portugál és szlovák jövedelmét hagyta le az elmúlt három évben a magyar társadalmi közép, de eközben szegényebb országok állampolgárai előztek.