Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. július 10. 07:31 Podcast

Nem tudjuk, hogyan közlekedünk majd 2056-ban, és a koncesszióval az adófizetők állják a kockázatot

Igazából ez az egész koncepció egy finanszírozási formáról szól, itt most egy finanszírozási koncepcióváltásról beszél a kormány is, és a közbeszerzési anyag indoklása is az EU-s források hiányára hivatkozik. Ilyen szempontból még azt is lehet mondani, hogy ez egy jogos felvetés lehetne az építés tekintetében, de hát ahogy azt láttuk az elmúlt években, évtizedekben, amikor ppp-alapon épültek autópályák, akkor a hazai viszonyok között meglehetősen nagy sikertelenség, túlárazás és egyéb problémák merültek fel. Én ilyen szempontból azt gondolom, hogy ez egy kockázatos lépés – mondta Juhász Mattias az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Június közepén jelent meg az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében egy kiírás, amiből az derült ki, hogy a magyar kormány csaknem a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózatot koncesszióba adná 35 évre. Az e heti G7 Podcastban Bucsky Péter kollégánkkal – aki a G7-en részletes cikkben foglalkozott a tervvel – és Juhász Mattias közlekedési szakértővel, közlekedés-gazdaságtanra specializálódott okleveles infrastruktúra-építőmérnökkel beszéltük át, hogy mik lehetnek az intézkedés előnyei és hátrányai, és mitől függ, hogy a gyakorlatban melyikből lenne több az átszervezés megvalósítása esetén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakánA gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.

A 35 év a leghosszabb időtartam, amennyit a jogszabályi környezet lehetővé tesz ilyen koncessziók esetén. Juhász szerint a kockázat pont abban van, hogy semmit sem tudunk arról, pontosan hogyan fogunk 2056-ban közlekedni, és milyen közlekedési infrastruktúrahálózat lesz ideális ahhoz, hogy az akkori közlekedési igényeket kielégítsük.

„Elég csak arra gondolni, hogy a pandémiás helyzet hogyan alakította át a mindennapi életünket. Az egy teljesen homályos terület, hogy önvezető járművek lesznek-e addigra, vagy hogy milyen új közlekedési formák lesznek, ezt nem lehet ennyire előre látni, és ilyen módon fölkészülni se lehet rá. A koncesszióknak az egyik hátulütője, hogy amikor egy nagy adag kockázatot áttolunk a pályázó oldalára, akkor azt bizony a pályázó be fogja árazni. És minél nagyobb a kockázat, annál inkább fog beépíteni ilyen biztonsági tartalékokat, amelyeket aztán majd az adófizetők fognak megfizetni. Ez sülhet el jól is, ha úgy alakulnak a dolgok, meg történhet az is, hogy iszonyatosan túlárazott lesz a dolog, ahogy azt láttuk számos esetben itthon” –  mondta Juhász.

A beszélgetésben ezen kívül szó volt még arról is, hogy

  • Miért akarja az állam az autópálya-rendszert koncesszióba adni, mik ennek szerintük az előnyei, és miért kell az eddigi rendszert megváltoztatni?
  • Milyen utak kerülnének koncesszióba? Miért vonatkozik az üzemeltetésre, és miért nem csak új utak építésére?
  • Kell-e egyáltalán új autópálya Magyarországon?
  • Vannak-e erre európai példák? Mire van szükség ahhoz, hogy ez ne legyen ráfizetés az államnak?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast autópálya gyorsforgalmi út koncesszió Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

László Pál
2024. február 5. 12:01 Közélet, Podcast, Támogatói tartalom

Sokkal többe kerülhet majd a klímaváltozás kezelése, mint amennyi pénz a 1,5 fokos cél eléréséhez kellene

Karakas Ádám, a Boston Consulting Group (BCG) partnere volt a G7 podcast vendége.

Fontos

Pálos Máté
2024. március 18. 04:34 Élet, Közélet

Több ezer oktató szólalt fel az egyre méltatlanabb bérek ellen három nagy állami egyetemen

Azonnali béremelést, az anyagi megbecsültség hiányának megszüntetését, továbbá a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását kérik a fenntartótól.

Lukács András
2024. március 17. 04:33 Élet

Gyermekeink egészségét veszélyezteti a műfű és a gumiburkolat

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a sportpályákon, játszótereken is használt műfüves, illetve gumiburkolatú felületeknek komoly környezeti és egészségi kockázatai vannak.

Hajdu Miklós
2024. március 16. 04:37 Adat, Élet

Kihajítaná az összes gázkazánt az EU a következő 15 évben

Elfogadta az Európai Parlament a gázfűtés kivezetésére irányuló szabályokat, a lépés erősen hat majd a magyar háztartásokra.