Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. július 10. 07:31 Podcast

Nem tudjuk, hogyan közlekedünk majd 2056-ban, és a koncesszióval az adófizetők állják a kockázatot

Igazából ez az egész koncepció egy finanszírozási formáról szól, itt most egy finanszírozási koncepcióváltásról beszél a kormány is, és a közbeszerzési anyag indoklása is az EU-s források hiányára hivatkozik. Ilyen szempontból még azt is lehet mondani, hogy ez egy jogos felvetés lehetne az építés tekintetében, de hát ahogy azt láttuk az elmúlt években, évtizedekben, amikor ppp-alapon épültek autópályák, akkor a hazai viszonyok között meglehetősen nagy sikertelenség, túlárazás és egyéb problémák merültek fel. Én ilyen szempontból azt gondolom, hogy ez egy kockázatos lépés – mondta Juhász Mattias az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Június közepén jelent meg az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében egy kiírás, amiből az derült ki, hogy a magyar kormány csaknem a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózatot koncesszióba adná 35 évre. Az e heti G7 Podcastban Bucsky Péter kollégánkkal – aki a G7-en részletes cikkben foglalkozott a tervvel – és Juhász Mattias közlekedési szakértővel, közlekedés-gazdaságtanra specializálódott okleveles infrastruktúra-építőmérnökkel beszéltük át, hogy mik lehetnek az intézkedés előnyei és hátrányai, és mitől függ, hogy a gyakorlatban melyikből lenne több az átszervezés megvalósítása esetén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakánA gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.

A 35 év a leghosszabb időtartam, amennyit a jogszabályi környezet lehetővé tesz ilyen koncessziók esetén. Juhász szerint a kockázat pont abban van, hogy semmit sem tudunk arról, pontosan hogyan fogunk 2056-ban közlekedni, és milyen közlekedési infrastruktúrahálózat lesz ideális ahhoz, hogy az akkori közlekedési igényeket kielégítsük.

„Elég csak arra gondolni, hogy a pandémiás helyzet hogyan alakította át a mindennapi életünket. Az egy teljesen homályos terület, hogy önvezető járművek lesznek-e addigra, vagy hogy milyen új közlekedési formák lesznek, ezt nem lehet ennyire előre látni, és ilyen módon fölkészülni se lehet rá. A koncesszióknak az egyik hátulütője, hogy amikor egy nagy adag kockázatot áttolunk a pályázó oldalára, akkor azt bizony a pályázó be fogja árazni. És minél nagyobb a kockázat, annál inkább fog beépíteni ilyen biztonsági tartalékokat, amelyeket aztán majd az adófizetők fognak megfizetni. Ez sülhet el jól is, ha úgy alakulnak a dolgok, meg történhet az is, hogy iszonyatosan túlárazott lesz a dolog, ahogy azt láttuk számos esetben itthon” –  mondta Juhász.

A beszélgetésben ezen kívül szó volt még arról is, hogy

  • Miért akarja az állam az autópálya-rendszert koncesszióba adni, mik ennek szerintük az előnyei, és miért kell az eddigi rendszert megváltoztatni?
  • Milyen utak kerülnének koncesszióba? Miért vonatkozik az üzemeltetésre, és miért nem csak új utak építésére?
  • Kell-e egyáltalán új autópálya Magyarországon?
  • Vannak-e erre európai példák? Mire van szükség ahhoz, hogy ez ne legyen ráfizetés az államnak?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast autópálya gyorsforgalmi út koncesszió Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.