Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. szeptember 18. 07:10 Podcast

Városban vagy agglomerációban zöldebb lakni?

Az volt a várakozásunk, hogy az ingázás miatt magasabb lesz a közlekedéssel kapcsolatos (öko)lábnyom. Nem lett magasabb: erre az lehet a magyarázat, hogy bár a külvárosiak többet ingáznak, viszont a budapesti belsőbb részeken lakók a magasabb jövedelmi szintjükkel összefüggésben többet utaznak a szabadidejükben, illetve magasabb fogyasztású, nagyobb autókkal közlekednek – mondta Harangozó Gábor az e heti G7 Podcastban.

Bár a környezetvédelem nem lehet kizárólag egyéni felelősség, egyéni döntéseinkkel is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy kevésbé terheljük fogyasztásunkkal a környezetet. Nem könnyű azonban eldönteni, hogy mikor mi a jobb a környezetre nézve, és egyáltalán, hogyan mérjük a rendkívül eltérő hatásokat. Az agglomeráció és a városi élet kapcsán számos gazdasági és személyes előnyt és hátrányt lehet felsorakoztatni.

Egy magyar kutatócsoport a Cities tudományos folyóiratban megjelent cikkében annak járt utána, hogy környezetterhelésre lefordítva mennyire szennyező városban vagy agglomerációban élni. A legtöbb hasonló kutatás nyugat-európai térségekre vonatkozik, ők viszont – alapvetően KSH-adatok alapján – a magyar adatokat elemezték.

Harangozó Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszékének egyetemi docense podcastunkban elmondta, hogy az egyik legelterjedtebb számítási módszer a környezeti hatások egységes mérésére az ökológiai lábnyom. Ennek segítségével mindenfajta anyagfelhasználás és szennyezés esetében ki lehet számolni, hogy hány hektár földterületre van hozzá szükség.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A kutatások eredménye szerint jelentős a különbség aközött, ha az elővárosban vagy a belvárosban, illetve ha a peremkerületben lakik valaki. De ahogy az az alábbi grafikonon is látható, ennél is feltűnőbb a 2003 és 2013 közötti gyors növekedés.

Harangozó Gábor szerint ráadásul a növekedés nem állt meg: a jelenleg 2018-ig elérhető adatok azt mutatják, hogy egyre növekszik a lakosság ökológiai lábnyoma.

A globális hektárra számolt egy főre jutó ökológiai lábnyom 2013-ban 2 hektár volt Magyarországon, Budapesten és az agglomerációban 3 hektár. Magyarországon a háztartási fogyasztás ökológiai lábnyoma meghaladja a rendelkezésre álló biokapacitást, ezt a túllövést pedig tovább súlyosbítja, hogy mindebben az állami és a harmadik szektor fogyasztása még nincs is benne.

A növekedés azért is érdekes, mert eközben növekedett a gazdaság ökohatékonysága, tehát egy egységnyi GDP előállítására kisebb ökolábnyom jut – emelte ki Harangozó Gábor. A fogyasztás viszont ennél is jobban nőtt.

Az agglomerációval kapcsolatban érdekes az a felismerés, hogy a térség lakosságát

nem is elsősorban a Budapestről kiköltöző népesség hizlalja, hanem az ország távoli részeiből odaköltözők, akik a fővárosban vállalnak munkát.  

Ezért is nőtt meg jelentősen az agglomeráció ökológiai lábnyoma Harangozó Gábor szerint.

Az ökolábnyom nagyságára jelentős hatása van a fűtésnek is.

Az agglomeráció esetében megfigyelhető egy nagyon nagymértékű növekedés a fatüzelésben. Reneszánszukat élik a cserépkályhák és az egyéb fatüzelésű módok, a nagyobb területű lakóingatlanokkal egyetemben. Ez az összetevő 2003 és 2013 között majdnem a duplájára ugrott.

– emelt ki egy kevéssé kezelt problémát Harangozó Gábor.

Az sem lehet önmagában megoldás, ha mindenki új és energiahatékony épületbe költözik, hiszen

ha az történik, hogy a 60-80 négyzetméteres lakásokból 250 négyzetméteres passzívházakba költözünk, akkor az önmagában hordoz egy jelentős visszapattanó hatást

– fogalmazta meg a csak a hatékonyságra koncentráló, de a fogyasztást összességét nem figyelő politikák egy lehetséges kockázatát Harangozó.

A beszélgetés során többek között szóba került még az is, hogy

  • milyen hatása van annak, ha egyre jobb a közösségi közlekedés az agglomeráció irányába,
  • és hogy mit jelent a jó szándékkal kitalált környezetbarát projektek esetében a túlcsorduló hatás, ami a fogyasztás növekedésén keresztül végső soron még növelheti is a környezetterhelést. 

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz internetet hibáztatjuk a vállalhatatlan politikai vitákért, pedig a trollok offline is trollkodnakG7 Podcast! Bor Alexander szerint több százezer éves beidegződések határozzák meg a politikai viselkedésünket, aminek a csúnyább részeit az internet csak láthatóbbá teszi.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA migránskártya ott működött, ahol tömegeknek hiányzik az alapvető biztonságérzete2015 után egész Európában nőtt a migráció elutasítása, aztán Nyugat-Európában visszaállt a korábbi szintre, a keleti tagállamokban viszont jelentős maradt. De miért?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon fontosak a külföldről beáramló tőkebefektetések, de túlbecsültük a szerepüketNagyon kevés magyar céget tudtak a külföldi vállalatok beszállítóként magukkal húzni - fejtette ki Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója a G7 e heti podcastjában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem tudjuk, hogyan közlekedünk majd 2056-ban, és a koncesszióval az adófizetők állják a kockázatotMik a kockázatai annak, ha az állam 35 évre koncesszióba adja az autópályák építését és üzemeltetését? A G7 Podcast e heti vendégei Juhász Matthias és Bucsky Péter.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz EU-csatlakozás hiú reményei is fűtik a keleti tagállamok LMBT- és genderellenes mozgalmaitMi köze van az EU-n belüli egyenlőtlenségeknek a keleti tagállamok LMBT- és genderellenes mozgalmaihoz? Kováts Eszterrel beszélgettünk erről az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs felzárkózás, ha a hazai tőkések exportteljesítmény nélkül erősödnekAlapvető tényezők hiányoznak a régióban ahhoz képest, ahogy a kelet-ázsiai fejlesztőállamok utolérték a világgazdaság centrumát. Ricz Judit és Gerőcs Tamás a G7 Podcast a heti vendégei.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJúliusban elindulhat a kormány új rezsiharca BrüsszelbenAz uniós klímavédelem egyik legkomolyabb reformjának vitája kezdődik hamarosan. De milyen hatással lesz ez az országra? Bart Istvánnal és Muth Dániellel beszéltük át az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem kell messzire menni, ha a közkiadások minőségén javító országra keresünk példátSzlovákia az elmúlt 10 évben pont abban javított sokat, ami miatt a magyar közkiadások minősége gyengébb. Fazekas Mihály a G7 Podcast e heti vendége.

Podcast agglomeráció fenntarthatóság fogyasztás ökológiai lábnyom üvegház város Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

László Pál
2022. június 28. 11:02 Podcast, Támogatói tartalom

Olyan sok pénz van a világgazdaságban, amit már lehetetlen hatékonyan elkölteni

Amikor elárasztják a világot likviditással, nem lehet elvárni, hogy hatékonyan tudják elkölteni, nincs annyi értelmes projekt, amibe be lehetne azt rakni.

Hobot Péter
2022. június 25. 04:33 Élet, Podcast

Kerti partis lagzik, Harry Potter tematikájú lakodalmak – egyáltalán nem úgy házasodunk már, mint húsz éve

A G7 eheti podcastja a magyar esküvői kultúra átalakulásáról szól, és arról hogy ezek hogyan érintik az esküvői szolgáltatókat

Bucsky Péter
2022. június 18. 04:34 Podcast

Elképesztően ritka, hogy valaki csak egy innovatív ötletből meggazdagodva került a globális elitbe

Pogátsa Zoltán frissen megjelent könyve kapcsán a gazdagok reputációépítéséről és a globális elit hazai relevanciájáról is volt szó az e heti G7 Podcastban.

Fontos

Avatar
2022. július 2. 04:34 Közélet, Világ

Magyarország gyarmatosítani akarta Boszniát, csak közbejött egy világháború

Egy mára elfeledett történelmi hagyományt folytat a magyar miniszterelnök, amikor Bosznia-Hercegovinán keresztül tör térségi hatalmi szerepre a Balkánon.

Avatar
2022. július 1. 17:32 Világ

Oroszország immár nyíltan ellenség a NATO számára

Putyin agressziója keltette új életre az észak-atlanti védelmi szövetséget, amelyet Amerika idővel Kína ellen is felhasználhat.

Torontáli Zoltán
2022. július 1. 12:04 Közélet, Vállalat

Szlovákiából hozzák az árstoppos csirkemellet

A magyar kormány helyzetbe hozta a szlovák tenyésztőket, mert ha nincs magyar csirke, a kereslet pedig nagy, akkor átmenetileg importálni kell az árut.