Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. október 16. 07:20 Podcast

Az energiakáosz miatt elkerülhetetlen, hogy egyes élelmiszerek is dráguljanak

Kelet-Európa-szerte van egy nagyon jelentős felfele mutató inflációs meglepetés. Gyakorlatilag mindenhol, egységesen az látszik, hogy az egyedi ársokkok összeadódtak, és egyszerre jelentek meg mindenhol az inflációban – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a G7 Podcast e heti adásában.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint szeptemberben 5,5 százalék volt az infláció Magyarországon az előző év azonos időszakához képest. Ennél magasabb inflációra kilenc évvel ezelőtt, 2012 őszén volt példa.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA világrekorder magyar áfa bevezetésekor volt legutóbb olyan gyors az infláció, mint mostMegdöntötte idei csúcsát a pénzromlás üteme szeptemberben, nem véletlen, hogy egy ideje inkább már az inflációvédett állampapírt reklámozzák

De mi volt az oka a nagyobb drágulásnak, meddig tarthat még ki, és hosszabb távon milyen folyamatok határozzák meg Magyarországon és a világban az infláció alakulását? Többek között ezekről volt szó az adásban.

Suppan szerint arra lehetett számítani, hogy amikor az újranyitás megkezdődik az oltási programok felpörgése után, a turizmus beindulásával, a vendéglátóhelyek megnyitásával megugranak az árak. Volt számos olyan extrém ármozgás viszont, amire senki nem számított. Az Egyesült Államokban a globális csiphiány miatt például az új autókra hónapokat kell várni, a használt autók ára pedig emiatt elszállt. Egy másik példa az USA-ból az autókölcsönzőké, amik tavaly a turizmus leállásakor kisöpörték a készleteiket, ami miatt gyakorlatilag megtriplázódtak az autókölcsönzési díjak. Az elmúlt hetek energiaárrobbanása szintén olyan tényező, amire senki nem számított.

Suppan előrejelzése szerint Magyarországon az év végéig még tovább nőhet az inflációt, ezt követően viszont csökkenni kezd majd. Az előrejelzéseket viszont nagyon megnehezítik az energiakrízishez hasonló meglepetések a világgazdaságban. Ezek mostanában elég gyakoriak, főleg ha a járvány előtti világhoz hasonlítjuk a helyzetet. Suppan szerint emiatt most annyi felfele mutató kockázat van még jelenleg az inflációban, hogy elképzelhető, hogy magasabb lesz a csúcs, és onnan nem olyan mélyre fog visszaesni, mint ahogy most gondoljuk. Suppan szerint jelenleg felmérhetetlen például a földgázárak hatása, ami arra is hatással lehet, hogy mennyi ideig marad még magas az infláció.

Magyarországon a háztartási energiaárakba ez nem fog átgyűrűzni, nem lesz magasabb ettől a rezsiszámla, viszont a pékségek drágábban fognak termelni, mert egyrészt a földgáz drágul, a búza drágult, a bérköltségek drágulnak, és ezeket muszáj áthárítani. A kiskereskedelmi láncok megpróbálják a lehető legtovább visszanyomni ezeket, de előbb-utóbb át kell, hogy hárítsák. Tehát nyilvánvaló, hogy nem csupán a műtrágya árában fog ez megjelenni

– mondta.

Suppan szerint az elmúlt hónapokban tapasztalt ársokkok ellen a gazdaságpolitika nem sokat tud tenni. „Egy dolgot viszont tehet, és azt határozottan tennie kell, hogy az úgynevezett másodkörös hatások, az inflációs várakozások ne szabaduljanak el, de ez piszok nehéz dolog lesz. Annyira erősödnek az inflációs várakozások, hogy nehéz lesz kordában tartani a béreket is” – mondta erről, hozzátéve viszont, hogy a következő 10 évben folytatódnia kell Magyarországon a bérfelzárkózásnak, ami szükségerűen inflációval jár együtt.

Az angolszász gazdasági sajtóban mostanában gyakran emlegetett stagflációs rémmel kapcsolatban Suppan azt mondta, a régiót nem félti tőle, az eurózóna perifériáján viszont komoly kockázatnak tartja pár éven belül. (A beszélgetésben hivatkozott Economist-cikket ide kattintva lehet elérni a fizetőfal mögött).

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSenki nem számított ilyesmire, de az elmúlt hetekben az energiakrízis szélére sodródtunkHogyan jutottunk ide és mire lehet számítani? A G7 Podcast e heti adásában Szabó Lászlóval, a REKK vezetőjével és Jandó Zoltán kollégánkkal jártuk körbe a kérdést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDemokrácia-e Magyarország? A kormánypártiak szerint egyre inkább, az ellenzékiek szerint egyre kevésbéHa a demokrácia megítéléséről van szó, mintha teljesen más világban élne egy ellenzéki és egy kormánypárti szavazó a G7 Podcast e heti vendégeinek kutatása alapján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA cégeknek sem jó, ha a dolgozóik munkafüggőkA magyar munkavállalók 7-8 százaléka lehet munkafüggő, ami sok kárt okoz az érintetteknek és a környezetüknek is. Kun Bernadette a G7 Podcast e heti vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVárosban vagy agglomerációban zöldebb lakni?A magyar lakosság fogyasztásához olyan sok területre van szükség, ami duplája hazánk területének. A G7 Podcast e heti vendége Harangozó Gábor.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz internetet hibáztatjuk a vállalhatatlan politikai vitákért, pedig a trollok offline is trollkodnakG7 Podcast! Bor Alexander szerint több százezer éves beidegződések határozzák meg a politikai viselkedésünket, aminek a csúnyább részeit az internet csak láthatóbbá teszi.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA migránskártya ott működött, ahol tömegeknek hiányzik az alapvető biztonságérzete2015 után egész Európában nőtt a migráció elutasítása, aztán Nyugat-Európában visszaállt a korábbi szintre, a keleti tagállamokban viszont jelentős maradt. De miért?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon fontosak a külföldről beáramló tőkebefektetések, de túlbecsültük a szerepüketNagyon kevés magyar céget tudtak a külföldi vállalatok beszállítóként magukkal húzni - fejtette ki Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója a G7 e heti podcastjában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem tudjuk, hogyan közlekedünk majd 2056-ban, és a koncesszióval az adófizetők állják a kockázatotMik a kockázatai annak, ha az állam 35 évre koncesszióba adja az autópályák építését és üzemeltetését? A G7 Podcast e heti vendégei Juhász Matthias és Bucsky Péter.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast árak energia földgáz infláció Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. május 17. 13:32 Élet

Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél

Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 10:45 Adat, Közélet

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 05:48 Pénz, Vállalat

Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról

Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.