Kelet-Európa-szerte van egy nagyon jelentős felfele mutató inflációs meglepetés. Gyakorlatilag mindenhol, egységesen az látszik, hogy az egyedi ársokkok összeadódtak, és egyszerre jelentek meg mindenhol az inflációban – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a G7 Podcast e heti adásában.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint szeptemberben 5,5 százalék volt az infláció Magyarországon az előző év azonos időszakához képest. Ennél magasabb inflációra kilenc évvel ezelőtt, 2012 őszén volt példa.
De mi volt az oka a nagyobb drágulásnak, meddig tarthat még ki, és hosszabb távon milyen folyamatok határozzák meg Magyarországon és a világban az infláció alakulását? Többek között ezekről volt szó az adásban.
Suppan szerint arra lehetett számítani, hogy amikor az újranyitás megkezdődik az oltási programok felpörgése után, a turizmus beindulásával, a vendéglátóhelyek megnyitásával megugranak az árak. Volt számos olyan extrém ármozgás viszont, amire senki nem számított. Az Egyesült Államokban a globális csiphiány miatt például az új autókra hónapokat kell várni, a használt autók ára pedig emiatt elszállt. Egy másik példa az USA-ból az autókölcsönzőké, amik tavaly a turizmus leállásakor kisöpörték a készleteiket, ami miatt gyakorlatilag megtriplázódtak az autókölcsönzési díjak. Az elmúlt hetek energiaárrobbanása szintén olyan tényező, amire senki nem számított.
Suppan előrejelzése szerint Magyarországon az év végéig még tovább nőhet az inflációt, ezt követően viszont csökkenni kezd majd. Az előrejelzéseket viszont nagyon megnehezítik az energiakrízishez hasonló meglepetések a világgazdaságban. Ezek mostanában elég gyakoriak, főleg ha a járvány előtti világhoz hasonlítjuk a helyzetet. Suppan szerint emiatt most annyi felfele mutató kockázat van még jelenleg az inflációban, hogy elképzelhető, hogy magasabb lesz a csúcs, és onnan nem olyan mélyre fog visszaesni, mint ahogy most gondoljuk. Suppan szerint jelenleg felmérhetetlen például a földgázárak hatása, ami arra is hatással lehet, hogy mennyi ideig marad még magas az infláció.
Magyarországon a háztartási energiaárakba ez nem fog átgyűrűzni, nem lesz magasabb ettől a rezsiszámla, viszont a pékségek drágábban fognak termelni, mert egyrészt a földgáz drágul, a búza drágult, a bérköltségek drágulnak, és ezeket muszáj áthárítani. A kiskereskedelmi láncok megpróbálják a lehető legtovább visszanyomni ezeket, de előbb-utóbb át kell, hogy hárítsák. Tehát nyilvánvaló, hogy nem csupán a műtrágya árában fog ez megjelenni
– mondta.
Suppan szerint az elmúlt hónapokban tapasztalt ársokkok ellen a gazdaságpolitika nem sokat tud tenni. „Egy dolgot viszont tehet, és azt határozottan tennie kell, hogy az úgynevezett másodkörös hatások, az inflációs várakozások ne szabaduljanak el, de ez piszok nehéz dolog lesz. Annyira erősödnek az inflációs várakozások, hogy nehéz lesz kordában tartani a béreket is” – mondta erről, hozzátéve viszont, hogy a következő 10 évben folytatódnia kell Magyarországon a bérfelzárkózásnak, ami szükségerűen inflációval jár együtt.
Az angolszász gazdasági sajtóban mostanában gyakran emlegetett stagflációs rémmel kapcsolatban Suppan azt mondta, a régiót nem félti tőle, az eurózóna perifériáján viszont komoly kockázatnak tartja pár éven belül. (A beszélgetésben hivatkozott Economist-cikket ide kattintva lehet elérni a fizetőfal mögött).
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
