Ha valaki szokta nézegetni az óriásplakátokat, feltűnhetett neki, hogy míg korábban éveken át elsősorban a Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Plusz) reklámozta az Államadósság Kezelő Központ, az utóbbi hónapokban már a Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP). A döntésnek lehettek egyéb okai is, de az a legvalószínűbb, hogy míg a korábban sokszor csak szuperállampapír néven emlegetett MÁP Plusz kamatozása fix, a PMÁP-é az inflációhoz kötött. És mivel az infláció idén igencsak meglódult, érdemes immár az utóbbi előnyeit ecsetelni.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggel kiadott adata szerint szeptemberben 5,5 százalék volt az infláció az előző év azonos időszakához képest, ami magasabb az eddigi idei rekordhónap június 5,3 százalékánál. Ennél magasabb havi ütemre utoljára kilenc évvel ezelőtt, 2012 őszén volt példa, de ahhoz az is kellett, hogy abban az évben emelkedett a felső magyar áfakulcs a világrekordot jelentő 27 százalékos szintre.
Ilyen hatás most nincs, bár az inflációs adatot idén végig megdobja a dohánytermékek jövedéki adójának januári emelése, ennek hatására ebben a termékkörben egész évben 20 százalékot közelítő áremelkedést mérnek. Az üzemanyagok pedig adóváltozás nélkül is közel 22 százalékot drágultak szeptemberben, hiába esik ki ugyanis fokozatosan az alacsony tavalyi bázis (az árak 2020 tavaszán voltak mélyponton), mert idén ősszel újabb drágulási hullám kezdődött a kutakon.
Az élelmiszereknél 4,4 százalékos drágulást mért a KSH, amely kiemelte az étolaj (plusz 32,6 százalék), a margarin (15,4) és a baromfihús (9,2) áremelkedését. A liszt 6 százalékos drágulása (éves alapon) lassabb volt, mint bármely korábbi idei hónapban, de ahogy a héten írtuk, szeptemberben a diszkontok közül még csak az Aldiban drágult meg jelentősen (25 százalékkal) a legolcsóbb kiszerelés*Nem tudjuk, hogy a G7 „fogyasztói kosarában” szereplő liszt része-e a KSH által figyelt termékeknek, és ha esetleg igen, akkor áremelés előtt vagy után jegyezte fel az árat a statisztikai hivatal szeptemberben. Ahogy mindig hangsúlyozni szoktuk, a G7 árfigyelése nem reprezentatív., a Lidlben ezt követően történt meg az átárazás.
Az év első kilenc hónapjában összességében 4,4 százalékos áremelkedést mért a KSH. (Míg a nyugdíjas háztartások eltérő fogyasztási szerkezete alapján számított „nyugdíjas infláció” 4 százalék volt szeptember végéig.) Ráadásul 2021 egészének adata szinte biztosan magasabb lesz a 4,4 százaléknál, több elemző arra számít, hogy nem a szeptemberi 5,5 százalék lesz az idei havi csúcs. Egyebek mellett azért, mert az energiaárak olyan mértékben emelkedtek a vállalatok számára, hogy azt esetenként muszáj már idén – legalább részben – továbbhárítaniuk, ha nem akarnak csődbe menni.
Visszakanyarodva az állampapírokra, már a 4,4 százalék is azt jelenti, hogy pusztán az idei évet tekintve jobb döntés lenne az inflációkövető PMÁP, amelynek ötéves konstrukciója infláció plusz 1,25 százalékot fizet, míg a MÁP Plusz fix 4,95 százalékot. De persze nem tudni, milyen inflációt hoznak a következő évek, és sokak számára az is szempont lehet, hogy a (fél- vagy egyéves kamatfordulókat követő héten) a MÁP Plusz a kamatokkal együtt, teljes értéken visszaváltható az ötéves futamidő vége előtt, míg a PMÁP esetében ilyenkor le kell nyelni némi veszteséget.
