Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. október 30. 07:17 Podcast

Chikán Attila: Kornai külső szemlélőként írta le a rendszereket, amiket vizsgált

[Kornainál] az igazságnak a kritériuma elsősorban a valósággal való összevetés volt. Másrészről pedig az a szemléletmód, amely lehetővé teszi azt, hogy kvázi objektíve, külső szemlélőként írja le a rendszereket, amelyeket vizsgált. De ugyanakkor világos az is, hogy ő ebben benne él, hogy ez neki a sajátja, és (…) nyugodtan mondhatom azt, hogy érzelmi viszonya is van hozzá – mondta Chikán Attila az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Múlt héten életének 94. évében elhunyt Kornai János, a külföldön legismertebb és leginkább elismert magyar közgazdász. A G7 Podcast e heti adásában Chikán Attilával, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával beszélgettünk Kornai életművéről, tudományos eredményeiről és az érdeklődését formáló eseményekről a közgazdász legfontosabb művein végighaladva.

Chikán Attila szerint Kornai tudományos gondolkodásában a közgazdaságtan soha nem önmagában volt jelen, hanem a társadalomtudományok részeként és kölcsönhatásban más gazdasági, illetve társadalmi jelenségekkel. Ez elsősorban szociológiai típusú megközelítést jelent, de a gazdaságtudományokon belül az általában nem főáramúnak tekintett üzleti tudományok is meghatározták Kornai gondolkodását.

Ha Kornai munkásságát tanulmányozzuk, látjuk azt, hogy az ő fejében azok a jelenségek, amelyek a gazdaság mikroszférájának a mindennapjait írják le, vagyis az üzleti jelenségek, mindig is ott voltak. Tehát zseniálisan tudta ötvözni a makroszintű szemléletet a mikrojelenségek megfigyelésével és leírásával

– mondta Chikán Attila.

Kornaira az volt jellemző, hogy nem az egyik gondolata után pattant ki egy másik, hanem egy adott gondolat kimunkálásának folyamata vezetett el egy másikhoz. „Így jutunk el tehát az egyensúlytalanság kérdéséből, a túlkereset-túlkínált kérdésétől, az árjelzések nélküli szabályozás kérdésétől a nagy szintézisig, ami A hiányban jelent meg 1980-ban” – mondta Chikán Attila.

A hiánynak óriási jelentősége volt. Én őszintén szólva ezt tartom Kornai legnagyobb hatású művének, miközben elismerek még másik kettőt-hármat, olyat, ami nagyon nagy jelentőségű volt”- mondta, és hozzátette, hogy ez a könyv szerinte nagyon jól időzítve jelent meg, ugyanis a szocialista országokban a polgárok ekkoriban kezdtek el kiábrándulni a rendszerből. Magyarországon az 1978-as őszi párthatározat – először ebben a formában – elhatározta a megszorítások alkalmazását, miután rájöttek arra, hogy nem lehet tovább úgy működtetni a gazdaságot, ahogy működtetni szeretnék.

Ugyanezekben az években jelentek meg az első szamizdatok, a demokratikus ellenzéknek azok az írásai, amelyek a rendszernek a működőképességbeli hiányait vagy lehetetlenségét tárták föl.

A Rajk Kollégiumban az én diákjaim ezekben az években kezdték el felismerni vagy kezelni azt a problémát, hogy a rendszer, úgy tűnik, hogy nem javítható azokkal a reformokkal, amelyekben a hetvenes években bíztunk. Tehát a könyv beleérkezett egy olyan társadalmi közegbe, amelyik nagyon fogadókész volt, és miután magyarázatot is adott azokra a jelenségekre, amelyeket leír, ezért nagyon nagy hatása volt. Én azt szoktam mondani, hogy az átmenetnek a szellemi előkészítése valójában itt kezdődött

– emlékezett vissza Chikán.

Kornai nagyon aktív volt a rendszerváltás kommentálásában, ahova hívták, oda igyekezett elmenni és előadásokat tartani. Chikán szerint Kornai 1998-as, egészségügyi reformról írt könyve – amiben a tervgazdaság működésére kialakított fogalmakat használta az egészségügyi rendszer elemzésében – egyfajta szimbóluma volt annak, hogy mennyire az események ütőerén tartotta a kezét, hiszen az egészségügyi rendszer működése ma is a magyar társadalom egyik legnagyobb problémája.

Úgy 2010 körül már kezdett világossá válni, és Kornai explicit módon felismerte azt, hogy a gazdasági fejlődés, amely a 2000-es évek fordulóján a globalizmus köré szerveződött, a javaknak és a szolgáltatásoknak soha nem látott bőségét hozta magával, de eközben olyan aránytalanságokat és egyensúlytalanságokat hozott létre, amelyeknél már nem lehet azt mondani, hogy a kapitalizmus puszta léte garantálja, hogy az erőforrások elosztása, felhasználása hatékonyan történjen. „Tehát az, hogy itt a rendszer lényegéhez kapcsolódó válságok vannak előttünk, az nagyon megjelenik” – mondta Chikán Kornai 2011-es, Gondolatok a kapitalizmusról című kötete kapcsán.

Chikán szerint a kötetben ugyanakkor megjelenik az innováció is mint a rendszer pozitív tulajdonsága, ami sok ember gondolkodásában az emberiség válságaiból való kiutat jelenti, beleértve a fenntarthatóságot, az egyenlőtlenséget vagy a munkavégzés új feltételeit.

Az emberi elme az innovációs folyamatokon keresztül mindig tudott alkalmazkodni, és remélhetőleg fog tudni alkalmazkodni a viszonyokhoz, legalább a fenntartása érdekében. Úgyhogy ezért a Gondolatok a kapitalizmusról nem egy negatív írás. Én azt gondolom, hogy egy reális szembenézésre ösztönöz, de hát azért nem változtatja meg az ember gondolkodását, hogy azért még mindig ez a legjobb, amit pillanatnyilag tudunk mondani

– mondta.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kistelepülési adatok elárulják, hogyan lehet közmunkával szavazatokat szerezniA 2014-es parlamenti választásokon legalább 5-6 mandátumot hozott a Fidesznek a közmunka, de hogyan? A tanulmány szerzői ezt magyarázták el az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz energiakáosz miatt elkerülhetetlen, hogy egyes élelmiszerek is dráguljanakAz inflációs rekord újra megdőlhet az év végén, mielőtt az árak csökkenni kezdenek. Hosszabb távon viszont egyre több a kiszámíthatatlan tényező. Suppan Gergely a G7 Podcast e heti vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSenki nem számított ilyesmire, de az elmúlt hetekben az energiakrízis szélére sodródtunkHogyan jutottunk ide és mire lehet számítani? A G7 Podcast e heti adásában Szabó Lászlóval, a REKK vezetőjével és Jandó Zoltán kollégánkkal jártuk körbe a kérdést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDemokrácia-e Magyarország? A kormánypártiak szerint egyre inkább, az ellenzékiek szerint egyre kevésbéHa a demokrácia megítéléséről van szó, mintha teljesen más világban élne egy ellenzéki és egy kormánypárti szavazó a G7 Podcast e heti vendégeinek kutatása alapján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA cégeknek sem jó, ha a dolgozóik munkafüggőkA magyar munkavállalók 7-8 százaléka lehet munkafüggő, ami sok kárt okoz az érintetteknek és a környezetüknek is. Kun Bernadette a G7 Podcast e heti vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVárosban vagy agglomerációban zöldebb lakni?A magyar lakosság fogyasztásához olyan sok területre van szükség, ami duplája hazánk területének. A G7 Podcast e heti vendége Harangozó Gábor.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz internetet hibáztatjuk a vállalhatatlan politikai vitákért, pedig a trollok offline is trollkodnakG7 Podcast! Bor Alexander szerint több százezer éves beidegződések határozzák meg a politikai viselkedésünket, aminek a csúnyább részeit az internet csak láthatóbbá teszi.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA migránskártya ott működött, ahol tömegeknek hiányzik az alapvető biztonságérzete2015 után egész Európában nőtt a migráció elutasítása, aztán Nyugat-Európában visszaállt a korábbi szintre, a keleti tagállamokban viszont jelentős maradt. De miért?

Podcast hiány kapitalizmus kornai jános közgazdaságtan tervgazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

László Pál
2021. december 6. 10:06 Podcast, Támogatói tartalom

A bitcoin a totális bizalmatlanságra épül, ezért lett ennyire biztonságos

Mi áll az évezred befektetése mögött, és fogjuk-e valaha akár szociális juttatások kifizetésére használni a nyerészkedésen és a technológia szégyenfoltját jelentő darkwebes tranzakciókon túl?

László Pál
2021. december 5. 07:13 Podcast, Támogatói tartalom

Mikor volt Magyarország legközelebb a nyugati típusú fogyasztói társadalomhoz?

Podcastunkban Botos János gazdaságtörténész, egyetemi tanárral és Pásztory Ádámmal, az OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjteményének vezetőjével beszélgettünk a globális és magyar ipar- és gazdaságtörténet 150 évéről.

Stubnya Bence
2021. november 27. 07:21 Podcast

„Volt olyan ügyfelem, aki inkább veszni hagyta a pénzét” – már több mint egy éve tart a globális konténerkáosz

G7 Podcast! A boltok polcain azért is drágábbak egyes termékek, mert a konténerek a világban még mindig nem ott vannak, ahol lenniük kéne. Mihály Attila logisztikai szakértő magyarázta el, hogy miért.

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.