Az élettelen dolgok, (…) abból a szempontból nem élettelenek, hogy átlényegülnek általunk. Tehát amikor én attól félek, hogy a Föld meg fog halni, akkor az tulajdonképpen úgy is értelmezhető, mint egy klasszikus szorongás, és ebből a szempontból majdnem mindegy, hogy a Föld halálától félek, vagy attól, hogy a kutyámat elüti valami, vagy rám esik egy virágcserép. A hagyományos pszichológiai szemlélet a szorongást úgymond egy ilyen légüres térben értelmezi, és azt mondja, hogy megszüntetendő. Ez a fajta öko szemlélet pedig azt mondja, hogy igenis releváns ebben az ökológiai kontextusban, hogy valaki mire milyen érzéseket tesz, és ez (…) nagyon sok tekintetben a pszichológiában egy paradigmaváltást indított el – mondta Dúll Andrea az e heti G7 Podcastban.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán szeptemberben indult környezetvédelmi szakpszichológus szakirányú továbbképzés, a G7 Podcast e heti adásában Dúll Andreával, az ELTE PPK Ember—Környezet Tranzakció Intézetének (EKTI) igazgatójával és Varga Attilával, habilitált egyetemi docenssel, az intézet munkatársával ennek kapcsán a szakról és a klímaváltozás és a környezet pszichológiai vonatkozásairól beszélgettünk.
Dúll szerint annak a tudatosodása, hogy a klímaváltozás hatással van a mentális állapotunkra, már egy külön pszichológiai jelenség. „Ez (…) éppen hogy az új fejlemények egyike, az új és gyors és nagyléptékű fejlemények egyike. Hasonló léptékű és hasonló jelentőségű egyébként, mint maguk a klímaváltozáshoz kapcsolódó egyéb jelenségek” – mondta.
Szerinte legalább három szinten nagy dolog ez a pszichológiai változás. Egyrészt a fiatalok, amikor ezekről a pszichológiai jelenségekről beszélnek, akkor ezt összekapcsolják a klímaváltozással kapcsolatos jelenségekkel. Ez önmagában a pszichológia számára egy kérdés, egy probléma, amivel foglalkozni kell. De nemcsak a fiatalok, hanem mások is valamilyen módon felismerik ezt. Végül pedig az is egy pszichológiai kérdés, hogy ebből hogyan lehet képzés. Tehát, hogy mit ismert fel a pszichológia mint tudomány, és mit fog tudni ezzel kezdeni.
Dúll azt a történetet hozta fel erre példaként, amikor az egyik kollégájuk jelezte, hogy hozzá fordult egy kismama, aki ökoszorongást élt át, és azt kérdezte, hogy mit kezdjen vele, milyen fajta terápiás beavatkozásokat hajtson végre. Egy nagyon izgalmas vita alakult ki és gyűrűzött tovább a képzésen kívülre, hogy most végül is akkor fát kell öleltetni vele, vagy pedig el kell küldeni pszichiáterhez, és mindenféle gyógyszerrel kell őt kezelni.
És ugye ez a két véglet, ami között például egy ilyen fajta képzésen, például egy klinikai pszichológus, ökológiai szemlélettel megtalálja azt, hogy éppen annál az aktuális hölgynél az ökoszorongás egy fedőtünet, vagy éppen az a lényeg, amin el lehet indulni bizonyos jelenségeknél. De ehhez nem elég feltétlenül csak a klinikai vagy a tanácsadói tudás
– mondta Dúll, aki szerint ehhez a rendszerszemlélet szükséges, amit a képzésen igyekeznek átadni.
Varga Attila szerint bár a környezetvédelmi szakpszichológia képzés fő iránya a klímaváltozással kapcsolatos pszichológiai jelenségek megértése, és az ezekkel való megküzdés támogatása különböző szinteken, de ezen kívül más környezeti problémákkal kapcsolatos pszichológiai jelenségekre is kiterjed a képzés. Több tantárgyban is központi kérdés az ember-természet kapcsolat, és ennek a pszichológiai folyamatokba való beágyazásának lehetősége akár terápiás folyamatokban, akár pszichológiai kutatások tekintetében.
Emellett a hallgatók kapnak természettudományos, illetve társadalmi, társadalomtudományos alapokat is a környezeti problémák megértéséhez, és igyekeznek olyan gyakorló szakemberekkel is összekötni őket, akik például akár szervezetfejlesztés szintjén, coachként vagy szervezetfejlesztő pszichológusként a különböző szervezetekben támogatják azokat a változásokat, amelyek a gazdasági szervezeteknek a környezettudatosságát, a fenntartható működésmódokra való átállását segítik.
Az első évfolyamban vannak a piaci szférában dolgozó gyakorló pszichológusok, olyanok, akik óvoda- vagy iskolapszichológusként dolgoznak, és a környezeti nevelés támogatásában tudják hasznosítani majd mindezeket az ismereteket, és klinikai szakpszichológusok is, akik a hozzájuk forduló páciensek esetében tudják hasznosítani az újonnan elsajátított ismereteiket.
A mi elképzelésünk az, hogy mi nemcsak környezeti szakpszichológusokat szeretnénk képezni, hanem annak nagyon örülünk, hogyha ez egy másik szakképzéssel párosul, és minden pszichológus a saját konkrét szakmai területén tudja érvényesíteni ezeket az elveket. Mert ugye most még viszonylag kevés állást hirdetnek környezetvédelmi szakpszichológus részére, de azt gondoljuk, hogy eljön az idő, amikor már többet fognak. De azt gondoljuk, hogy bármely pszichológus munkakörben lehet ezeket a készségeket, ismereteket alkalmazni, amit nálunk elsajátítanak a hallgatók
– mondta Varga Attila.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Minden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottuk
A G7 Mentés másként című podcastjának vendége Dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.
Az energiaválság berúgta a fenntarthatóság ajtaját az ingatlanpiacon, a vártnál több épületet újíthatnak fel a jövőben
Fenntarthatósági szempontból nézve a felújítás felé kell, hogy menjen a világ.
Megváltozott, ahogy a munkám értékéről és áráról gondolkozom
A Pénz(m)érték sorozat ötödik részében az X-generációsok mesélnek arról, mit jelent számukra a pénz és a fenntarthatóság kapcsolata.
Fontos
A TikTokot nem tudja betiltani a kormány, úgyhogy a telefonokat tiltaná ki az osztálytermekből
Legutóbb Nagy-Britanniában léptek az egységes tiltás irányában, de Németországban például az iskolák saját hatásköre a kérdés. Most talán fordulat készül a magyar szabályozásban.
Csaknem egyhavi nettó átlagkeresetet költünk magánegészségügyi ellátásra évente, pedig volna olcsóbb megoldás
Magyarországon csak a lakosság 12 százaléka rendelkezik magán egészségbiztosítással.
Az MVM innovációja miatt ugrott meg az átalányt fizető gázfogyasztók számlája
Számos átalány fizetést/egyenletes részszámlázást választó háztartás nem érti, miért kaptak kiugró összegű számlákat a 2023-24 első hónapjaiban, miközben várható fogyasztásuk, a számláikban szereplő átalány mennyisége nem nő, esetleg még csökken is.
