Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. november 6. 07:20 Podcast

Pszichiáterhez vagy fát ölelni kell küldeni az ökoszorongásos kismamát?

Az élettelen dolgok, (…) abból a szempontból nem élettelenek, hogy átlényegülnek általunk. Tehát amikor én attól félek, hogy a Föld meg fog halni, akkor az tulajdonképpen úgy is értelmezhető, mint egy klasszikus szorongás, és ebből a szempontból majdnem mindegy, hogy a Föld halálától félek, vagy attól, hogy a kutyámat elüti valami, vagy rám esik egy virágcserép. A hagyományos pszichológiai szemlélet a szorongást úgymond egy ilyen légüres térben értelmezi, és azt mondja, hogy megszüntetendő. Ez a fajta öko szemlélet pedig azt mondja, hogy igenis releváns ebben az ökológiai kontextusban, hogy valaki mire milyen érzéseket tesz, és ez (…) nagyon sok tekintetben a pszichológiában egy paradigmaváltást indított el – mondta Dúll Andrea az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán szeptemberben indult környezetvédelmi szakpszichológus szakirányú továbbképzés, a G7 Podcast e heti adásában Dúll Andreával, az ELTE PPK Ember—Környezet Tranzakció Intézetének (EKTI) igazgatójával és Varga Attilával, habilitált egyetemi docenssel, az intézet munkatársával ennek kapcsán a szakról és a klímaváltozás és a környezet pszichológiai vonatkozásairól beszélgettünk.

Dúll szerint annak a tudatosodása, hogy a klímaváltozás hatással van a mentális állapotunkra, már egy külön pszichológiai jelenség. „Ez (…) éppen hogy az új fejlemények egyike, az új és gyors és nagyléptékű fejlemények egyike. Hasonló léptékű és hasonló jelentőségű egyébként, mint maguk a klímaváltozáshoz kapcsolódó egyéb jelenségek” – mondta.

Szerinte legalább három szinten nagy dolog ez a pszichológiai változás. Egyrészt a fiatalok, amikor ezekről a pszichológiai jelenségekről beszélnek, akkor ezt összekapcsolják a klímaváltozással kapcsolatos jelenségekkel. Ez önmagában a pszichológia számára egy kérdés, egy probléma, amivel foglalkozni kell. De nemcsak a fiatalok, hanem mások is valamilyen módon felismerik ezt. Végül pedig az is egy pszichológiai kérdés, hogy ebből hogyan lehet képzés. Tehát, hogy mit ismert fel a pszichológia mint tudomány, és mit fog tudni ezzel kezdeni.

Dúll azt a történetet hozta fel erre példaként, amikor az egyik kollégájuk jelezte, hogy hozzá fordult egy kismama, aki ökoszorongást élt át, és azt kérdezte, hogy mit kezdjen vele, milyen fajta terápiás beavatkozásokat hajtson végre. Egy nagyon izgalmas vita alakult ki és gyűrűzött tovább a képzésen kívülre, hogy most végül is akkor fát kell öleltetni vele, vagy pedig el kell küldeni pszichiáterhez, és mindenféle gyógyszerrel kell őt kezelni.

És ugye ez a két véglet, ami között például egy ilyen fajta képzésen, például egy klinikai pszichológus, ökológiai szemlélettel megtalálja azt, hogy éppen annál az aktuális hölgynél az ökoszorongás egy fedőtünet, vagy éppen az a lényeg, amin el lehet indulni bizonyos jelenségeknél. De ehhez nem elég feltétlenül csak a klinikai vagy a tanácsadói tudás

– mondta Dúll, aki szerint ehhez a rendszerszemlélet szükséges, amit a képzésen igyekeznek átadni.

Varga Attila szerint bár a környezetvédelmi szakpszichológia képzés fő iránya a klímaváltozással kapcsolatos pszichológiai jelenségek megértése, és az ezekkel való megküzdés támogatása különböző szinteken, de ezen kívül más környezeti problémákkal kapcsolatos pszichológiai jelenségekre is kiterjed a képzés. Több tantárgyban is központi kérdés az ember-természet kapcsolat, és ennek a pszichológiai folyamatokba való beágyazásának lehetősége akár terápiás folyamatokban, akár pszichológiai kutatások tekintetében.

Emellett a hallgatók kapnak természettudományos, illetve társadalmi, társadalomtudományos alapokat is a környezeti problémák megértéséhez, és igyekeznek olyan gyakorló szakemberekkel is összekötni őket, akik például akár szervezetfejlesztés szintjén, coachként vagy szervezetfejlesztő pszichológusként a különböző szervezetekben támogatják azokat a változásokat, amelyek a gazdasági szervezeteknek a környezettudatosságát, a fenntartható működésmódokra való átállását segítik.

Az első évfolyamban vannak a piaci szférában dolgozó gyakorló pszichológusok, olyanok, akik óvoda- vagy iskolapszichológusként dolgoznak, és a környezeti nevelés támogatásában tudják hasznosítani majd mindezeket az ismereteket, és klinikai szakpszichológusok is, akik a hozzájuk forduló páciensek esetében tudják hasznosítani az újonnan elsajátított ismereteiket.

A mi elképzelésünk az, hogy mi nemcsak környezeti szakpszichológusokat szeretnénk képezni, hanem annak nagyon örülünk, hogyha ez egy másik szakképzéssel párosul, és minden pszichológus a saját konkrét szakmai területén tudja érvényesíteni ezeket az elveket. Mert ugye most még viszonylag kevés állást hirdetnek környezetvédelmi szakpszichológus részére, de azt gondoljuk, hogy eljön az idő, amikor már többet fognak. De azt gondoljuk, hogy bármely pszichológus munkakörben lehet ezeket a készségeket, ismereteket alkalmazni, amit nálunk elsajátítanak a hallgatók

– mondta Varga Attila.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkChikán Attila: Kornai külső szemlélőként írta le a rendszereket, amiket vizsgáltA G7 Podcast e heti adásában a nemrég elhunyt Kornai János, az egyik legnagyobb hatású magyar közgazdász életművéről beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kistelepülési adatok elárulják, hogyan lehet közmunkával szavazatokat szerezniA 2014-es parlamenti választásokon legalább 5-6 mandátumot hozott a Fidesznek a közmunka, de hogyan? A tanulmány szerzői ezt magyarázták el az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz energiakáosz miatt elkerülhetetlen, hogy egyes élelmiszerek is dráguljanakAz inflációs rekord újra megdőlhet az év végén, mielőtt az árak csökkenni kezdenek. Hosszabb távon viszont egyre több a kiszámíthatatlan tényező. Suppan Gergely a G7 Podcast e heti vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSenki nem számított ilyesmire, de az elmúlt hetekben az energiakrízis szélére sodródtunkHogyan jutottunk ide és mire lehet számítani? A G7 Podcast e heti adásában Szabó Lászlóval, a REKK vezetőjével és Jandó Zoltán kollégánkkal jártuk körbe a kérdést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDemokrácia-e Magyarország? A kormánypártiak szerint egyre inkább, az ellenzékiek szerint egyre kevésbéHa a demokrácia megítéléséről van szó, mintha teljesen más világban élne egy ellenzéki és egy kormánypárti szavazó a G7 Podcast e heti vendégeinek kutatása alapján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA cégeknek sem jó, ha a dolgozóik munkafüggőkA magyar munkavállalók 7-8 százaléka lehet munkafüggő, ami sok kárt okoz az érintetteknek és a környezetüknek is. Kun Bernadette a G7 Podcast e heti vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVárosban vagy agglomerációban zöldebb lakni?A magyar lakosság fogyasztásához olyan sok területre van szükség, ami duplája hazánk területének. A G7 Podcast e heti vendége Harangozó Gábor.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz internetet hibáztatjuk a vállalhatatlan politikai vitákért, pedig a trollok offline is trollkodnakG7 Podcast! Bor Alexander szerint több százezer éves beidegződések határozzák meg a politikai viselkedésünket, aminek a csúnyább részeit az internet csak láthatóbbá teszi.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast elte képzés klímaszorongás klímaváltozás ökológiai szemlélet pszichológia Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

Fontos

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.