Az elmúlt évtizedben berobbantak a big datával foglalkozó, adatalapon termékeket fejlesztő vagy tanácsadással foglalkozó vállalkozások. Az ilyen vállalatok előtt globális piaci lehetőségek állnak; termékeiket iparágak széles spektrumán használhatják, és országhatárokat átívelően árusíthatók. Magyarországon megvannak a jó adatos cégek alapjai, a termékfejlesztéshez szükséges IT-szakemberek, a statisztikai és gépi tanulással foglalkozók, a termékek értékesítése viszont komoly kihívást jelent.
A műsorban megszólalók: Földi Tamás, a Starschema ügyvezető igazgatója és Szima-Mármarosi Balázs, a Datapolis ügyvezető igazgatója.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A magyar nem egy könnyű piac; pár évvel le vagyunk maradva a külföldi trendekről. Nagyon sok esetben a magyar cégeknek az amerikai és a német anyavállalatok mondják meg, hogy milyen döntéseket kell hozni és milyen alkalmazásokat kell használni. Ha valóban innovatív megoldásokat akarunk szállítani, akkor nekünk a központokkal kell együtt dolgozni
– mondja Földi Tamás.
A Starschema fejlődésében nagyon fontos pillanat volt, amikor megnyitották az első Egyesült Államokban lévő irodájukat. Az amúgy magas hatékonyságú cég – amelyet épp most vásárol fel egy indiai társaság – tovább tudta növelni az egy főre jutó árbevételét, és az irodanyitás után volt képes komoly partnerként pozicionálni magát olyan vállalatok számára is, mint a Facebook vagy a Netflix.
Földi Tamás szerint fontos, hogy a legjobb fejlesztőket alkalmazza a cég Magyarországon, és olyan kultúrát teremtsen, ahol jó dolog „geek”-nek lenni. Ez hatással van a termék minőségére és később az értékesítésre is. Sok esetben az jön vissza a piacról, hogy a partnerek nem hivatásos értékesítőkkel, hanem technikai tudással bíró mérnökökkel vagy mérnöki múlttal rendelkezőkkel tárgyalnak szívesen.
Szima-Mármarosi Balázs a termékfejlesztésen túl azt emelte ki, hogy az adatbizniszben kiemelkedően fontos, hogy megtalálja a vállalat a jó szavakat. Sok modellre még nincs bevett szótár, és problémákat szülhet, ha a megrendelő és szolgáltató vállalat nem érti meg pontosan, hogy kinek mi a célja és a képessége. Ezt kezelni a Datapolisz számára kiemelkedő fontosságú.
Sokszor felsővezetői szinten történik a döntés, hogy legyen egy vállalat „data-driven”, ne intuíció alapú. […] Ha mi nem tudunk kommunikálni nekik arról, hogy mi milyen értéket tudunk a mindennapi életben szállítani, az problémát szülhet. El kell tudnunk magyarázni pár mondatban, hogy mi a célunk és hogyan segítünk, és ezt igazolnunk is kell
– mondja Balázs.
A Datapolis módszertanát tekintve ez hatványozottan igaz, hiszen rengeteg adatot kombinálnak, és sokszor geospaciális informatikai rendszereket építenek. Majd a hálózattudomány vívmányaival következtetnek üzleti döntéseket támogató információkra.
Mivel az adatos projektek nagy százaléka sikertelenül végződik, a podcastban megkérdeztem, hogy milyen okokat látnak az adatos vállalatok vezetői, amik miatt egy projekt végén nem használják a megoldásaikat a megrendelő vállalatok. A válaszokból két tanulságot szűrhetünk le.
Egyrészről nagyon gyakran túl bonyolult rendszereket céloz meg a projektek során a megrendelő, az adatos cégek pedig nem tudnak nemet mondani. Így a projekt végén kiderül, hogy nem fog megtérülni az esetleges átállás. Másrészről sokszor olyan fejlesztések valósulnak meg, amik csak addig működnek, amíg a szolgáltató vállalat specialistái segítséget nyújtanak hozzá. Mind a két eset kezelhető, amennyiben komoly egyeztetés előzi meg a fejlesztés megkezdését.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
