Hosszabb távon sem a szóbeli nyomásgyakorlás, sem az egyes részpiacok kamatszintjeinek direkt, jegybanktól független irányítása nem célravezető.
Több évtized defláció után új korszak köszönthet be Japánban, amennyiben sikerül egy pozitív bér-ár ciklust elindítani és a gazdaságot növekedési pályára állítani.
A 13 százalékos irányadó ráta még nem jelenti az út végét, sőt a neheze még csak most jön a döntéshozók számára.
Mi állt az erősödés mögött és mi okozta a visszagyengülést?
Az infláció azonban továbbra is közellenség, fogalmazott a jegybankelnök.
Bár az alapfolyamatok nem megnyugtatóak, kézzel fogható javulás látszik a külső egyensúlyi pozíciónkban.
Bárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.
A horvátoknak nem sok veszítenivalójuk volt az euróbevezetéssel, Magyarország esetében azonban árnyaltabb a kép. Igaz, a magyar euró amúgy sem reális az évtized vége előtt.
A 2008-as válság után a magyar monetáris politika korábban nem használt eszközökkel is a növekedés felpörgetésére fókuszált. A járvány hagyományosabb pénzpolitikai válaszokat hozott.
Mi volt Magyarország pénzügyi nacionalista fordulatának logikája? Piroska Dórával, a CEU adjunktusával beszélgettünk a kutatásai alapján a G7 Podcast e heti adásában.