A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György jelentette be kedden, hogy a jegybank egy teljes százalékponttal, 18 százalékról 17 százalékra kamatot csökkent – vagyis elérkezett látja az időt a monetáris politikai lazításra, ebben az első lépés az egynapos irányadó kamatszint csökkentése, az alapkamat szinten tartása mellett. Ez trendfordulót jelent a jegybanki kamatkezelésben.
Miért látja a jegybank elérkezettnek az időt a válságmenedzsment leépítésére, ha az infláció a vártnál kisebb mértékben csökkent a legutóbbi adatok szerint, és jelenleg is 24 százalék?
Röviden azért, mert a jegybank kettős kamatrendszerében az alapkamat szolgál az inflációkezelésre, az egynapos kamat pedig a pénzügyi stabilitás biztosítására, még úgy is, ha természetesen a két terület összefügg.
Az egynapos kamat – és a kamatfolyosó-plafon – masszív emelésével tavaly ősszel a jegybank lényegében megállította a forint intenzív leértékelődését, ami a mélyponton 430 forintos forint-euró árfolyamokat hozott.
Pontosan milyen pozitív folyamatokra alapozhatott a jegybank? A forint a nemzetközi pénzpiacon idén jól teljesít, és vannak további indokok is a lazításra:
- bár arra nem reagált jól a forint, de a bankpánik elült;
- a globális piacok viszonylag stabilak, a Fed májusban lezárhatja kamatemelési ciklusát;
- lényegében elfogyott a magyar külkereskedelmi mérlegben a hiány, márciusban már pozitívba billent a mérleg. Ennek elsődleges oka az energiaárak világpiaci árának érdemi csökkenése.
Mit mondott Matolcsy? Azt, hogy a korábbi jegybanki döntések eredményeként kezdheti meg az MNB „a normalizálást.” Az infláció azonban továbbra is „közellenség”, és „mindenkinek rossz”. Matolcsy szerint összhangba kerülhet a jegybank és a kormány a jövőben, amennyiben a kormány gazdaságpolitikája a konszolidáció pályáját választja.
Matolcsy a kiemelkedő magyar infláció okaival kapcsolatban beszélt külső tényezőkről, de a hangsúlyt belső okokra helyezte. Kiemelte, hogy a 2021-es és 2022-es indokolatlanul és szükségtelenül magas költségvetési deficit, valamint az ársapkák növelték az inflációt. Matolcsy kifejezetten az ársapkák kivezetését sürgette.
Tágabb kontextus: Az EU-ban kiemelkedően magas kamat leépítése hosszú távon hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar gazdaság kimásszon a technikai recesszióból. Ugyanakkor kérdés, mi történik a forinttal a kamatvágások hatására.
Nemzetközi összevetés: míg a vágás előtt a 11. legmagasabb volt a világon a magyar irányadó kamatszint, utána már csak – szintén hármas holtversenyben – a 14. Európán belül csak a háború sújtotta Ukrajna nemzeti bankjának kell magasabban tartania a kamatszintet.
Mire figyelmeztet a szakértő? Áprilisban a monetáris lazításra való első jegybanki utalás zavart okozott a piacon, és még úgy is a forint gyengülését eredményezte, hogy tényleges kamatcsökkentésre nem került sor, írta korábban Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője a G7-en.
- Trippon szerint “a komplex, nehezen átlátható és értelmezhető, gyakran változó monetáris politikai keretrendszer rugalmassága mellett extra bonyodalmakat is okoz. Remélhetőleg az év hátralévő részében sor kerül az egynapos és az alapkamat összeolvadására, ami egy egyszerűbb, áttekinthetőbb rendszert hozna magával. A jegybanknak így a következő időszakban extra óvatosan kell lépéseit alakítani és azokat a lehető legvilágosabban kommunikálni annak érdekében, hogy a fokozatos lazítás ne okozzon piaci feszültségeket, a szereplők mindenkor pontosan értsék, hogy mit, mikor és miért tesz a jegybank.”
Forró pénzek vs. hosszú távú befektetők: Ahogy arra szintén a G7 felületén Kiss Péter, az Amundi alapkezelő befektetési igazgatója felhívta a figyelmet, a jegybanknak a „hihető kamatnormalizációs ciklussal” a forró „pénzek helyett a hosszú távú befektetőket” kell bevonzania az országba, „akik a hiteles monetáris politika, csökkenő inflációs környezet és stabil deviza láttán a kötvényhozamok csökkenéséből profitálhatnak. A strukturális helyzet vizsgálata tehát ennek a befektetői összetételnek a változását jelenti, melynek révén a kamatok normalizációja a forint hirtelen leértékelődése nélkül megvalósítható.”
