A régió országai lazább pénzpolitika felé indulnak, a hazai kamatvágáshoz kisebb inflációra és az országkockázat csökkentésére is szükség lenne.
Az alapkamat-várakozások alapján a piaci szereplők olyan veszélynek látják a gazdasági visszaesést, amire reagálniuk kell a nagy jegybankoknak.
Továbbra is optimistább a piacnál a kormány, az extraprofitadót nem vezetik ki.
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Korábban jó ötletnek tűnhetett a jegybanki alapítvány vagyonának beolvasztása az MNB-be, de a botrány és vagyonvesztés után már nagyon más a helyzet.
El lehet kezdeni a magasnyomású gazdaságpolitikát, pumpálni a fogyasztást, beindítani az olcsó hiteleken alapuló gazdasági növekedést, csak fennáll a veszélye, hogy a török útra tévedünk.
Hosszabb távon sem a szóbeli nyomásgyakorlás, sem az egyes részpiacok kamatszintjeinek direkt, jegybanktól független irányítása nem célravezető.
A 13 százalékos irányadó ráta még nem jelenti az út végét, sőt a neheze még csak most jön a döntéshozók számára.
Miután múlt héten Matolcsy György élesen kritizálta a kormányzat gazdaságpolitikáját, ezúttal olyan helyről kapott hasonlóan éles választ, ahonnan korábban nem.
A piaci folyamatok mellett a kormányzati lépések is befolyásolhatják a hitelezés alakulását.