December elején derült ki, hogy az ír jegybank a megelőző időszak során két tonnával, közel harmadával növelte az aranytartalékát, ami az első változás több mint egy évtized óta. Cikkében a Bloomberg ezt egyértelműen az euróövezetben is egyre magasabb inflációval hozza összefüggésbe, az intézmény szóvivője viszont semmilyen tájékoztatást nem volt hajlandó adni azzal kapcsolatban, hogy mi motiválta a vásárlást.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) utólag ennél nyíltabb szokott lenni, igaz, az esetében arányaiban és mennyiségében is sokkal nagyobb vásárlásokról volt szó az utóbbi években. Ez a minimális, 3 tonnás szintről éveken át nem változott Matolcsy György 2013-as jegybankelnökké választása után sem, 2018-ban első lépésben is csak annyi történt, hogy a tartalékot Londonból hazahozták Magyarországra.
Ekkor még nem igazán volt érthető a lépés motivációja, hiszen ennyi aranynak elhanyagolható volt a részaránya a jegybanki tartalékokban. Még ugyanebben az évben aztán megtízszerezte, 31,5 tonnára növelte aranytartalékát az intézmény. A bevásárlás pedig idén folytatódott, amikor az MNB 94,5 tonnára emelte az aranytartalékot. Ezt követően a nyáron a jegybank egy forgatható képet is közzétett a tartalék tárolási körülményeiről.
A 63 tonnás vásárlás világviszonylatban is az egyik legjelentősebb idén, ezt az amerikai hírügynökség is kiemelte cikkében, az Arany Világtanács statisztikájára hivatkozva. Ez a szervezet minden negyedévben közzétesz egy összefoglaló jelentést a világ aranypiaci folyamatairól, benne a jegybanki vásárlások alakulásáról is. Ezek mindegyik már véget ért idei negyedévben nettó vásárlók voltak, a második negyedévben a magyar mellett a thai és a brazil nemzeti bank vásárlásait emelte ki az Arany Világtanács.
Az első háromnegyed évben a világ jegybankjai valamivel több mint 400 tonna aranyat vettek (pontosabban az eladások és a vásárlások különbsége volt ennyi), vagyis az MNB felelt a vásárlások közel 16 százalékáért. Vagyis nem sok híján hat aranyrúdból, amellyel bővültek szeptember végéig a tartalékok, egy az MNB páncéltermében kötött ki. Az utolsó negyedévben – hacsak nem vásárol újra a magyar jegybank – ugyan csökkenni fog ez az arány, de így is biztosra lehet venni, hogy 2021 legnagyobb aranyvásárlói között lesz az MNB.
A jegybank a vásárlás kapcsán tavaly áprilisban azt írta, hogy „a globálisan megugró államadósságok vagy az inflációs félelmek megjelenése tovább erősítik az arany nemzetstratégiai jelentőségét, menedékeszköz szerepét és értékmegőrző funkcióját”, pedig az inflációs félelmek csak ezt követően erősödtek meg igazán. Az más kérdés, hogy az arany értékőrző szerepe csak eléggé hosszú távon nézve igaz, arra nincs garancia, hogy ha pár éven belül akarná eladni a jegybanki vezetés, akkor jól járna vele.
